E

„E”

 

eb - Vadászeb, (gyévér-eb: Pák Dienes - Vadászattudomány) A vadásznak hű segítőtársa, vadászpajtása, amely nélkül a vadász csak félember, miért is e hű társunkat sohasem illetjük »kutya« szóval, legfeljebb a jó vadászmondásban, hogy: eb a vadász kutya nélkül! (K:MVK)

eb - Jelentése kutya. Személynévként már a XII. századtól, köznévként 1372 után adatolható: eb. 1570 körül: eb. Régies, ma már inkább csak a hivatali és a választékos nyelvben, valamint szaknyelvi szóként (ebadó, ebtenyésztő), illetve szólások, mondások elemeként (eben gubát cserél, ebek harmincadjára vet, ebül szerzett jószág ebül vész, eb ura fakó stb.) használatos. Származéka az ebadta, ebihal, ebugatta. Ugor kori örökségünk, vogéz és osztják: ämp. A kettős szókészletben a szópárok sok esetben nem válthatják ki egymást. Így pl. kutyaól van, ám eból nincs. Van azonban ebadó, eboltás. (RJ:ÁE)

eb által megállított vadsertés - (D: bedecken) (F:VMSZ)

eb által megfojtatni - (D: erwürgen) (F:VMSZ)

eb nyakára függesztett sulyok - (D: Bengel) (F:VMSZ)

eb-füzér (D: Koppel) A zsineg, kötél, szíj, melyen a falkát kivezetik. (H:VM)

eb-ól (D: Hundezwinger) az ebek tartózkodási helyéül körülkerített tér. (H:VM)

eb-ól (D: Zwinger) - Verőcze (F:VMSZ)

eb-póráz - A. m. eb-füzér. (H:VM)

ebdüh (D: Wuth, Hundswuth, Wasserscheue) - A legnehezebb, legveszedelmesebb ebkór. (H:VM)

ebek csaholása - (D: anrollen, anschlagen) (F:VMSZ)

ebek élei - (D: Gebiss) (F:VMSZ)

ebek farka - (D: die Ruthe) (F:VMSZ)

ebek forgása - (D: belaufen, begatten) (F:VMSZ)

ebek hágása - (D: belegen) (F:VMSZ)

ebek hulladéka - (D: sich lösen, ausleeren) (F:VMSZ)

ebek nyakörvét levenni - (D: abhalsen) (F:VMSZ)

ebek szája, torka - (D: der Rachen) (F:VMSZ)

ebek szakadozott hangja - (D: vermeiden) (F:VMSZ)

ebek uszítása - (D: anhetzen) (F:VMSZ)

ebek vadat ragadnak meg - (D: angreifen) (F:VMSZ)

ebeket nevelni - (D: erziehen, aufziehen) (F:VMSZ)

ebet csapátul elvonni - (D: abtragen) (F:VMSZ)

ebet idomítani - (D: abrichten, dressiren) (F:VMSZ)

ebet pórázrul lefűzni - (D: auslassen, ablösen) (F:VMSZ)

ebet pórázra fűzni - (D: auf koppeln) (F:VMSZ)

ebet, vadászt visszahívni - (D: abrufen) (F:VMSZ)

ebet vezetni, idomítani, kiképezni - (D: führen, einführen, abrichten) (F:VMSZ)

ebfalka (D: Meute) - Együtt hajtani szokó több kopó. (BK:VM)

ebfalka - A falkavadászathoz szükséges ebek csapata. (K:MVK)

ebfalka (D: Meute) - Együtt vadászó 25, sőt 50 pár ebből álló sereg, melyet a szarvas- és rókahajszánál használnak; (D: Koppel) együtt hajtani szokott több kopó, vagy tacskó; (D: Strick) együtt hajszolni szokott több agár. (H:VM)

ebfalka - (D: Meute) (F:VMSZ)

ebfalkás - Pecér, pózér, eb gondozó. Régi jelentőségét vesztett s a hajdanitól ma már egészen különböző értelemben használt szó. Krónikákban olvassuk, hogy Rákóczi Zsigmond felsővadászi udvarához egy főpecér, két kutyapecér, hat kutyafiú és egy kutyaszakács tartozott; gróf Csáky István szendrői udvarában pedig lovaspecérek is tarttattak. E kifejezések, melyek akkor »huntsman«-t, »valet de limier«t, »jägerbursch«-t, »kennelsman«-t és »whip«-et jelentettek, később elavultak, részint mert az 1729. évi XXII. t.-c. a vadászatokat szűkebb korlátok közé szorította, részint mert az ekkor és később egyre sűrűbben alkalmazott német és cseh erdészek a magyar vadászműszavak helyett idegen szavakat honosítottak meg. Később a pecérek kizárólag cigányok voltak s az udvarban a legalárendeltebb állást foglalták el, és ez lehet részben oka annak, hogy foglalkozásukra később egyre kevesebb vállalkozó akadt s e szó a hajdanitól egészen különböző értelmű lett. (K:MVK)

ebfogó kunyhó - Kóbor ebek fogására használt fogószerkezet. (K:MVK)

ebhívó síp - Baranyában füsek. (K:MVK)

eból (D: Zwinger) - Verőcze. (BK:VM)

ebpóráz - (D: Hängeseil, Leine) (F:VMSZ)

ebtörzskönyv (CZ: prúkaz púvodu psa; SK: rodokmeň /preukaz o pôvode psa/; GB: pedigree; F: pédigrée; D: Hundestammbau /Abstammungs-nachweis, Achnentafel, Stammbaum/) - Pedigré (KF:VSzT)

ebverőce - Kutyapajta, ebzáró ház, ebtartó ól: a vadászebek elhelyezésére szolgáló épület. (K:MVK)

ebvezeték - Corka, póráz, az eb nyaklójára erősített szíj vagy zsinór A corka a tót »cvorka«-ból eredő szó. Helyesebb a póráz. Használják: pórázra venni, torkára fűzni, az eb vezetéken jár, pórázra szoktatott stb. (K:MVK)

ebzáró ház - Ebtartó ól. (Fogaras 1690.) (K:MVK)

ecetfa (L: Rhus hirta (L.) Sudworth, Syn.: Rhus typhia Torn.) - Ecetszömörce, valódi ecetfa, torzsás szömörce. (CSR:EFCS)

ecetfa (L: Rhus typhina L.) Torzsás szömörce. Közepes termetű, kanyargósan ágas, erősen sarjadzó, szétterülő koronájú lombhullató fa. Kérge sötétbarna, nem árkolt. Vastag, barna vesszőit legalább 2 mm hosszú, bársonyos, világosbarna szőrök borítják. Apró, gömbölyű, fedetlen, szőrös rügyeit a levélripacs alulról ívesen körülveszi. Spirálisan szórt állású, páratlanul szárnyasan összetett levelei lándzsás, fűrészes szélű, ülő levélkéből állnak. Levélnyele vastag, szőrös, a mintegy 12 cm hosszú levélkék válla kerek és kissé aszimmetrikus, csúcsuk hegyes, fokozatosan elkeskenyedő. Lombja ősszel ragyogó pirosra vagy narancssárgára színeződik. Apró, zöld virágai nyáron hajtásvégi bugavirágzatokban nyílnak. Mire az apró, szőrös, élénkpiros szikkadó csonthéjas termések megérnek, bugája sűrű, kúpos csoportba tömörül, melyet a gyékény (Typha) torzsavirágzatához hasonlónak látva kapta Linnétől a typhina jelzőt. Magyar neve onnan ered, hogy régen érett terméses virágzatát pikáns íze miatt ecetbe áztatták. Dísznövényként parkokba és kertekbe régóta sokfelé ültetik, egykori telepítése helyén a kertgondozás megszűnésével is tartósan fennmarad (kultúrreliktum), sőt a számára alkalmas élőhelyeken sarjhajtásaival szaporodik, és egyre nagyobb területeket képes elfoglalni (budai Sas-hegy). Familia: Anacardiaceae. Család: Szömörcefélék. Magasság: 10 m. Virágzás: június-július. Termésérés: szeptember-október. Származás: Észak-Amerika keleti része. Élőhely: Többnyire száraz, sziklás talajú bozótosok, erdőszélek. (TA)

Echinococcus - Kutyák és rókák két galandférge: E. multilocularis (többnyire 4 ízű, max. 3 mm hosszú) galandféreg és a vele rokon E. granulosus (3 ízű, max. 6 mm hosszú) galandféreg. Az előbbi lárvája (hólyagféreg) az E. alveolaris az ember és sok állat számára veszélyes, az utóbbié az E. hydatidosus kutya-galandféreg. A vad számára a fő fertőzési forrás a róka, amely az E. multilocularis fő gazdája. Az utóbbi lárvája számos köztigazda májában és tüdejében fejlődik. (VL)

Ecsedi István - Debrecenben, 1885. szeptember 29-én született. Középiskoláját helyben végezte, egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta. 1911-tól szülővárosában, a református tanítóképzőben tanított és a városi múzeum tiszteletbeli őre lett. 1925-től egyetemi tanár és a városi könyvtár igazgatója volt. 1928-tól az egyesített városi és Déri Múzeum igazgatójává nevezték ki. Földrajzi és néprajzi értekezései sok tekintetben forrásmunkák. Debrecenben érte utol a halál 1936. május 19-én. (MVIK)

ecset - Hosszabb szőrcsomó a hímivarú csülkösvad (a kan) hímtagján. A nemek megkülönböztetéséhez nyújt segítséget, amikor a testfelépítés, a nagyság gyakran kevésbé megbízható. (ÁN)

ecset (GB: brush; D: Pinsel; F: pinceau /poils autour du nerf/; RO: penel, pensulă /smoc de păr din jurul organului genital/ al căpriorului) - Pamacs.  (ZGYT:KVSZ)

ecset (D: Pinsel) (IÁ:EFVSZ)

ecset (CZ: kožní žláza na vnějších stranách běhů jelonovitých /kartáčky/; SK: kefky; GB: brush; F: pinceau; D: Pinsel) - Kefe, kefék, ecset, pamacs, bőrmirigy. (KF:VSzT)

ecset (öcset) - Az őzbak „másik dísze”, ezúttal nem a fején, hanem a másik végén. A bak nemzőszervének nem hogy álcázására, hanem ékítésére szolgál az ecset, amely hosszú szőrpamatból áll, és a vad hasa alján jól láthatóan jelzi az őz nemi hovatartozását. Ha nem lenne az ecset, az a lesutult őzbak vesztét okozhatná télidőben az állomány szabályzása, a sutavadászat idején néhány kocavadász kezeitől, fegyverétől. Ez az ecset a köznyelvi (átvitt) értelemben sem „ecsetel” semmit sem - ami nem jelenti azt, hogy amit takar, az nélkülözhetetlen fontossággal ne bírna a jövendő őznemzedékek létrejöttében. (VE:MSz)

ecset - 1: Az őzbak hímvesszője körül látható, előre növő hosszabb szőrzet, melyről az agancsát már elvesztett bak is felismerhető. Egyes helyeken pamacsnak is nevezik. (EVFL)

ecset - A hiúz füléről felálló szőrcsomó. (BK:VM)

ecset (D: Pinsel) - 1: Hosszabb szőrcsomó a hímivarú csülkösvad hímtagján, különösen feltűnő a téli szőrzetben. A nemek megkülönböztetéséhez nyújt segítséget (pl. a téli szőrzetben lévő őz, már a gidák esetében is, valamint a vaddisznó esetében, amikor a testfelépítés, a nagyság stb. gyakran kevésbé megbízható); különösen a zergebak esetében az életkorra utal (magasabb életkorban hosszabb az ecset). (VL)

2: Szőrpamacs a hiúz fülén. (VL)

ecset - Vagy pemzli. Az őzbak nemi szervét körülvevő, a hasáról lecsüngő hosszú szőrcsomó. amely akkor is jól megkülönbözteti őt a sutáktól, amikor agancsát leveti és „lesutul”. (Eö:VNy)

ecset (D: Büschel) - A hiúz füle hegyén lévő szőrcsomó. (H:VM)

ecset, toll (D: Schnepfenbart) - A legtöbb madárfaj csökevényes, legkülső evezőtolla: különösen az erdei szalonkáé vadászemlék, trófea. (VL)

ecset, ecsettol (GB: pin feather /painter/; D: Malerfeder, Schnepfengrandel; F: plume du peintre; RO: pană mică ce se află înainte de prima remige) - Szalonkaecset, festőtoll (vadásztrófea). (ZGYT:KVSZ)

ecsettoll (D: Schnepfenfeder, Schnepfengrandel) - Szalonka. (IÁ:EFVSZ)

ecsettoll, festőtoll - Az egyik legkívánatosabb trófea: az erdei szalonka elszarusodott evezőtolla, amit a boldog elejtő vadász, kihúzva a madár szárnyaiból, kalapján visel, és csak a következő idény első szalonkáját elejtve cseréli ki az újabbra. (VE:VSzT)

ecsettoll - Vagypedig másként a német „Malerfeder” fordítása után még festőtollnak is nevezik. Több madárfaj elkorcsosodott legkülső evezőtollát nevezzük így, de különösen az erdei szalonkáét, amely szép vadászemlék és trófeának számít. (EN)

ecsettoll (D: Malerfeder) - Sok madárfaj elkorcsosodott külső szárnytolla; különösen az erdei szalonkáé trófea. (VL)

ecsettoll - Némelyik könyvben festőtollnak nevezik, mert festőművészek is szívesen használták alkotásaik készítése közben. Voltaképpen az erdei szalonka mindkét szárnyának egy-egy csökevényes, elkorcsosult evezőtolla, ezek képezik ennek a vadnak a trófeáját. Párosával kalapjuk mellé tűzik a szalonkavadászok. (K:VL)

ecsettoll - Az elsőrendű evezőtoll mellett a csökevényes hüvelykujjon nőtt magányos, kemény, kisméretű tollacska. E két toll a pamacstollal együtt a szalonka trófeája. (K:MVSZGY)

ecsettoll - Az erdei szalonka egyik elkorcsosodott evezőtolla, amely trófeáját képezi. Ezt húzza ki és tűzi párosával kalapja mellé a szalonkát zsákmányoló szerencsésvadász. Vannak, akik ezt „festőtoll”-nak nevezik, amit nem helyeslek, mivel az a német „Mahlfeder” fordítása. Jobb elnevezése lenne talán a szalonkatoll, bár a szalonka valamennyi tolla „szalonkatoll”. (Eö:VNy)

ecsettoll - Festőtoll, a szalonkák elcsenevészedett első evezőtolla. A német »Mahlfeder« után fordítva. Magyarosabb az ecsettoll. (K:MVK)

ecsettoll - Vagy másként a német »Malerfeder« fordítása után még festőtollnak is nevezik. Több madárfaj elkorcsosodott legkülső evezőtollát nevezzük így, de különösen az erdei szalonkáét, amely szép vadászemlék és trófeának számít. (?) 

ecsettollak (D: Grandeln) - Néhány vidéken a szárnyas vad, különösen a siketfajd és az erdei szalonka ecsettollát a német „grandlinak” mondja. (VL)

Edouard de Rothschild (1868-1949)- Európa leggazdagabb vadásza. A hétköznapokon a báró vadászati ismereteket és biológiát tanított a gyerekeinek, megtanította őket biztosan bánni a fegyverekkel, és állandóan igyekezett tökéletes vadásszá képezni őket. És minden Rothschild gyerek lelkes vadász is lett. Guy legalább olyan lelkes, mint apja, testvére. Bethsabée pedig biológiát tanult, elismert vadbiológus lett, aki egy interjúban egyszer annak a véleményének adott hangot, hogy apjától többet tanult, mint az egyetemen. A rothschildi vadászatok központja a Párizs melletti Ferriéres kastély volt, egy négyszáz hektáros parkkal körülvett pompás építmény, amely arra rendeltetett, hogy ámulatba ejtse a meghívott vendégeket vagy a látogatókat. Még a királyokat és császárokat is. Abból a pénzből, amit Edouard évente vadászatra költött, több mint ezer francia család meg tudott volna élni egy egész évig. A vadászfegyvereknek pedig, amelyeket Guy báró apjától örökölt, átszámítva több mint ötvenmillió schilling volt az értékük. Edouard de Rothschild báró olyan vadász volt, aki a vadászatot szent dolognak tekintette - és aki nagyon dühös tudott lenni - de befelé forduló dühvel -, ha úgy vélte, nem volt minden tökéletes. Amikor 1949-ben meghalt, Franciaországban vége szakadt az udvari vadászatok korának. (BE:NNHV)

Edvi Illés Aladár (1870-1958) - A neves művész többek között háziállatokat ábrázoló képeivel is kitűnt. Több ilyen képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. (MVIK)

edzés (D: Abhärtung) (IÁ:EFVSZ)

egeret és egérfészket kitúrni (vaddisznó) (CZ: vyrývat myši /černá zvěř/; SK: vyrývať hraboše; GB: to mouse; F: muloter; D: nach Mäusen brechen) (KF:VSzT)

egerész (D: mäuselt) - 1: A róka, a borz, midőn mulatságból v. éhségből egereket, bogarakat stb. fogdos. (H:VM)

2: A vizsla is egerész, ha szimatolva, a mezei egerek után jár. Igen rossz tulajdonság, mely mélyen kereső vizsláknál gyakrabban észlelhető. (H:VM)

egerész ölyv - (D: Mäuse Bussard) (F:VMSZ)

egerészik (D: mausen) (IÁ:EFVSZ)

egerészni/egerészik (CZ: myškovat /liška/; SK: myškovať; GB: to mouse; F: muloter /chasser des souris/; D: mausen /nach Mäusen brechen, nach Mäusen jagen) (KF:VSzT)

egerészni (D: mausen) - Egeret fogni: mindenekelőtt a róka, a macska és az egerészölyv tipikus zsákmányfogó magatartásait mondják így. (VL)

egerészölyv (GB: common buzzard; D: Mäusebussard; F: buse variable; RO: şoricar comun) (ZGYT:KVSZ)

egerészölyv (L: Buteo buteo; D: Mäusebussard) (IÁ:EFVSZ)

egerészölyv (CZ: káně lesni; SK: myšiak hôrny /myšiak lesný/; GB: buzzard /common buzzard/; F: buse commune /buse variable/; D: Mäusebussard) (KF:VSzT)

egerészölyv (L: Buteo buteo (Linnaeus, 1758); GB: Common Buzzard; D: Mäusebussard; I: Poiana; F: Buse variable) - Közepes testnagyságú, széles szárnyú, rövid lekerekített farkú madár. Színe a fehértől a barnásfeketéig terjedhet (francia neve változékony ölyvnek fordítható). Az alsó szárny és farkfedők barnák, az elülső elsőrendű evezők fehérek, végük fekete, emiatt a repülő madárnál alulnézetből a sötét szárnyvégek előtt fehér patkó alakú folt látható. A felsőtest sötétbarna. Csőre szarufekete, lába sárga, szaruhártyája változó színű. A Magyarországon előforduló 2 alfaja közül a törzsalak (L: Buteo buteo buteo) nagyobb termetű (szárnya 390 mm-nél hosszabb), igen változó színezete mellett általában barnás tónusú, kevesebb vörhenyes árnyalatot mutat, mint a másik alfaj. A B. b. vulpinust ezzel szemben a kisebb termet (szárnya 390 mm-nél rövidebb) és a tollazat vörhenyes árnyalata jellemzi, különösen a farok tollain. (FS:VÁ)

egerészölyv (L: Buteo buteo) - Legkorábbi neve 1590-ből adatolható: Nyúl vadaszó sas. Újabb nyelvjárási nevei: (nyulászu kánya) is bizonyítják, hogy az így jelölt madár egereken kívül más kisebb emlősökre is lecsap. Fő tápláléka azonban az egér, neve vadászatával függ össze, a ragadozó madár táplálékszerzésére utal. Ennek köszönheti számos elnevezését: 1793: egerészökánya, 1845: egerész-ölyv, egerész kánya, egerész vércse (Lovassy). Idegen nyelvi megfelelője a német Mäusebussard - 'egerészölyv', N. mauser - 'egerész', Mäusehabicht - 'egérhéja', Mäusefalk - 'egérsólyom', Mäusegeier - 'egérkeselyű' (Brehm), észt hiireviu - 'egerészölyv'. Költési területe a Skandináv-félsziget, Kelet-Lengyelország és Kelet-Görögországtól Szibériáig: az Altáj, Jenyiszej és Kazahsztán vonaláig terjed. Talán ezért nevezték puszkaölyvnek a régi ornitológusok. Az egerészölyv neve a népnyelvben huszársas; a német "Bussard" rnadárnévből népetimológiai átalakítással jött létre, korábban buszársas lehetett. További nyelvjárási neve az Alföldön , a parlagi- vagy tarló-kánya (Chernel), ezt kedvelt élőhelyéről kapta. Jellegzetes magas. nyávogó hangja az alapja több dunántúli nyelvjárásunkban nyávogó-, sikoltó-, sió-, sivó-kánya (Zala m., Somogy m.), sijókánya, sírókánya, siápkánya ('siápol' éles hangon beszél, ijedezve kiáltozik, csipog'), siu-riu kánya, sijó-rijó kánya nevének.  Alakfestő a szaknyelvi kerékfarkú ölyv és a nyelvjárási kerekszárnyú sas elnevezése. Nemi nevének alakváltozatai: ölv, örv, ölü, ülü, ölyü, ülyü, ölő, ölű. (RJ:ÁE)

egerészölyv - Népies nevei: parlagi- vagy tarlókánya, nyávogó-, sikoltó-, sió-, sívókánya, ölyű, ülyű, huszársas. Színe sötétbarna, a mell sárgás, fehéresen harántfoltos. Szeme barna vagy szürkés, fehéres és barnássárga, lábai sárgák, csőre kékesfekete. Megjön márciusban, költözik szeptember-októberben. 3-4 zöldes, vörösbarna foltos tojást rak. Általában hasznos. (K:MVK)

egerészölyv (L: Buteo buteo; A: Common Buzzard) - Magyarországon a leggyakoribb ragadozómadár. Mindenki ismeri az autópályák vadkerítéseinek oszlopairól, bár sokan tévesen sasnak gondolják. A vadászok részéről felmerült az igény, hogy ismét vadászható faj legyen. A természetvédelmi szakemberek cáfolják azokat a tévhiteket, amelyek a faj túlszaporodására ás az apróvadállományban okozott számottevő károkozására irányulna, mivel azok állománycsökkenése sokkal inkább élőhelyük átalakulásával magyarázható, mintsem a természetes ragadozómadár-állományok megerősödésével. Emellett problémás lehet, hogy összetévesztenék ritka fajokkal, pl. pusztai ölyvvel, hiszen sokszor a szakemberek is csak alapos megfigyelés után tudják biztosan elkülöníteni a többi hasonló ragadozótól. A határozást ráadásul megnehezíti az egerészölyv rendkívüli színezetbeli változatossága. Rágcsálópusztításával hasznot hajt a mezőgazdaságnak, bár a mai szemlélet már szerencsére nem ezek alapján a szempontok alapján dönt egy madár státuszáról. A hazai állomány állandó, de télen észak-európai madarak érkeznek Magyarországra. Több alfaja Eurázsia jelentős részét népesíti be. Nálunk középhegységi erdőkben éppen úgy költ, mint mezőgazdasági területek apró facsoportjaiban. Fészkét nagyobb fák magasan lévő elágazásaiba építi. A fészekanyag főleg száraz ág, de időnként lombos ággal is díszít Fészekalja 1-4 tojásból áll. A 33 napig tartó kotlásban mindkét szülő részt vesz. Más ragadozókhoz hasonlóan a tojó a kezdeti időszakban őrzi a fészket és a fiókákat, a hím pedig vadászik és hordja a táplálékot. A fiókák növekedésével, az étvágyuk is nő, kevesebb veszély is fenyegeti őket, egy idő után mindkét szülő felváltva hordja a táplálékot. A fiókák 45 nap után hagyják el a fészket. Az egerészölyv, mint neve is mutatja elsősorban rágcsálókkal táplálkozik. Mezőgazdasági területeken a mezei pocok dominál táplálékában. Gyíkokat, rovarokat, madárfiókákat is fogyaszt. Elterjedési területe mintegy 12,3 millió km2. Hazai fészkelő-állománya 15 000 - 30 000 párra tehető és stabilnak mondható. Hazánkban rendszeres fészkelő, állandó madár. Védett, természetvédelmi értéke 25 000.- ft! (MME)

egerésző ölyv

Egerváry Gyula - (Kisunyom, 1849. december 2. - Budapest, 1913. július 22.) Országos vadászati felügyelő. Jogi tanulmányai után Zala megyei birtokán gazdálkodott. 1876-tól élt Budapesten, ahol a Vadász és Versenylap állandó munkatársa lett. Az 1880-ban indult Vadász-Lapnak előbb társszerkesztője, majd tulajdonosa és főszerkesztője volt. Közben titkára volt az Országos Magyar Vadászati Védegyletnek. Könyvet írt a hazai vadászat és vadászati jog fejlődés történetéről. A Földművelésügyi Minisztérium megbízásából Ő készítette el az új vadászati törvény tervezetét. Szerkesztette (Sárkány Jánossal) az évente megjelenő Vadászati Zsebnaptár-t, szervezte, rendezte az agancskiállításokat. Ő a rendezője a millenniumi (1896) és a párizsi nemzetközi kiállítás (1900) vadászati pavilonjának is. 1893-1913 között 20 évig volt országos vadászati felügyelő. (F:MVE)

Egerváry Gyula - 1849-ben született a Vas megyei Kisunyom községben. Középiskoláit Varasdinban, Szombathelyen s Pápán végezte, jogot Pesten és Pozsonyban hallgatott. 1876-ban Budapestre költözött, és számos vadászati témájú cikket írt. Tagja volt a Sport-Egyletnek, a Budapesti Galamblövész-Egyletnek, 1890-tól a Vadászlap felelős szerkesztője lett. Kiemelkedő szakmai munkásságának elismeréséül a földművelésügyi miniszter 1893-ban országos vadászati felügyelővé nevezte ki, mely tisztségében 1913-ban, Budapesten bekövetkezett haláláig képviselte a vadászat érdekeit. (MVIK)

egér (D: Maus) (IÁ:EFVSZ)

egér (CZ: myš; SK: myš; GB: mouse; F: souris grise; D: Maus) (KF:VSzT)

egércincogás (D: mäuseln) - Egerek hangadását (egérfütty) utánozni, főleg róka és más ragadozó csalivadászata. (VL)

egércincogó síp - (CZ: myškovačka /vábnička/; SK: myškovačka ; GB: mouse-pipe; F: appeau à renards /appeau imitant le cri des souris; D: Mauspfeife) - Egércincogást utánzó síp. (KF:VSzT)

egércincogó síppal csalogat/ni (CZ: pískat na myškovačku; SK: pískať na myškovačku; GB: mouse calling; F: imiter le cri des souris; D: mäuseln) (KF:VSzT)

egérfogó láda (D: Mäusekasten) - Élve fogó szerkezet az egerek részére, amely a rókának csalogató eszközül szolgál. Ehhez 40x80x20 cm nagyságú ládikát készítenek, amelynek a fedele körös-körül kb. 3 cm-re az oldalak fölött áll. Az ládát gabonaszemekkel kell becsalizni, és szalmaszecskával kibélelni. Ezután olyan mélyen kell betemetni a földbe, hogy csak a fedél alatti szabad rés legyen a föld felszíne fölött. A hamarosan megfogott egerek szaga odacsalja a ragadozókat. (VL)

egérhangot utánoz (D: mäuseln) - Róka csalogatására. (IÁ:EFVSZ)

egérrágás (D: Mäuselfraß) (IÁ:EFVSZ)

egérsíp (D: Mausepfeifchen, Mauspfeife) (IÁ:EFVSZ)

egérsíp (D: Mauspfeife) - Csalieszköz. (VL)

egérutánzó cincogás - Az öreg Péter egérutánzó cincogása meg is penderíti egyiküket: zsinóriránt evez felénk. (Sz.Zs.)

egérvár (D: Mäuseburg) - A dögtér alternatívája főleg ott, ahol a lakott terület miatt vagy környezetvédelmi szempontból tiltják (talaj-, vízvédelmi terület stb.) a dögtér létesítését, az egérvár lehetőséget nyújt a rendszeresen odalátogató róka lesvadászatához. Az egérvár egy nagyobb szalmahalomból áll (összeállított szalmabálákból is lehet), amit még rőzsével, kövekkel stb. is beboríthatnak. Az egerek rövidesen beköltöznek ide, és rendszeresen odacsalják a rókát. (VL)

egészséges (D: gesund) (IÁ:EFVSZ)

egészséges csapa (D: Gesundfährte) - Az egészséges vad csapája, ellentétben a sebzett vad vércsapájával. (VL)

egészséges nyom (D: Gesundspur) - Az egészséges vad nyoma, ellentétben a sebzett nyomával. (VL)

egészségi állapot (D: Gesundheitszustand) (IÁ:EFVSZ)

egy éves, először dürgő siketfajd kakas (GB: yearling /cock/, firstwinter male ; D: Jährling; F: coq de bruyère ďun an; RO: cocoş de un an) (ZGYT:KVSZ)

egy éves őzbak - (D: Spiessbock) (F:VMSZ)

egy éves üszke gödölyéből ünő válik (D: Schmalgeiss) - Őz. (F:VMSZ)                   

egy éves üszke borjúból ünő válik (D: Schmalthier) - Fővad. (F:VMSZ)

egy éves vadsüldő - (D: Frischling) (F:VMSZ)

egy fészekalj (D: Brut, Gehecke) - Egyfészki, egy költésből való szárnyas vad. (BK:VM)

egy pár (CZ: párek /koroptví/; SK: párik; GB: couple; F: couple; D: Paar) (KF:VSzT)

egyalmi (D: Geheck) - Egyhasi, egy ellésből, fiadzásból vagy kölykezésből való futó vad. (BK:VM)

egyalmi - Vagyis egyalombeli, egyhasi, egy fiadzásbeli kölyköknek a kisebb emlősfajok egyszerre ellett kölykeit nevezzük. (Eö:VNy)

egyalmi - Egy alombéli, egyhasi, egy fiadzásbeli kölykek. (K:MVK)

egybeállott fogoly falkák - (D: zusammenstehen) (F:VMSZ)

egybeállott nyír, császármadár - (D: zusammstellen sich) (F:VMSZ)

egybibés galagonya (L: Crataegus monogyna; D: Eingriffeliger Weißdorn) (IÁ:EFVSZ)

egybibés galagonya (L: Crataegus monogyna Jacq.) - Sűrűn ágas, szabálytalan koronájú, tövises kis fa. Kérge sötétbarna, keresztben vagy ferdén felhasadozó. Vesszői világosbarnák, fiatal hajtásai barnászöldek, később szürkék, ritkásan szőrösek. Ágtövisei 1-3 cm hosszúak. Rügyei gömbölyűek, aprók. Levelei széles tojásdadok vagy deltoid alakúak, 4-8 cm hosszúak, szárnyasan 3-7, ritkán 9-karéjúak vagy hasadtak. A hasábok széle ép, csúcsa felé 1-2-szeresen fűrészes, színi oldalukon fényes sötétzöldek, fonákukon kékeszöld, az érzugokban szőrös. Pálhái ép szélűek. Virági fehérek, 8-15 mm átmérőjűek, suktagú összetett sátor virágzatokban nyílnak. Háromszög alakú csészeleveleik fonákukon szőrösek. Virágonként egy bibe fejlődik, melyet mintegy 20 piros porzó vesz körül. Termése világos vagy bíborpiros, 10 mm hosszú, gömbölyű vagy kissé hosszúkás csontáralma, melyen a csészelevelek maradványai visszahajlók. Virága, levele és termése egyaránt szívgyógyszer-alapanyag, a gyűszűvirággal ellentétben azonban káros mellékhatásoktól mentes. Familia: Rosaceaea. Család: Rózsafélék Magasság: 2-8 m. Virágzás: április-június. Termésérés: szeptember. Származás: európai-eurázsiai -(mediterrán) flóraelem. Élőhely: Lombos (ritkán tűlevelű) erdőkben, erdőszéleken, fás legelőkön, bolygatott területeken mindenütt gyakori. (TA)

egybillentyűs (D: Einabzug) - Elsütőberendezés, amely többcsövű puskákkal lehetővé teszi több lövés leadását anélkül, hogy az elsütő billentyűn állítani kellene. Különböző szerkezetek: 1. Igazi egyes elsütőbillentyű. 2. Két elsütőbillentyű közül az elülsőt, illetve a hátulsót lehet egyes elsütőbillentyűként használni. A bock sörétes puskákon csaknem szabály, de a drillingeken is lehetséges. Az egyik csőről a másikra váltás vagy mechanikusan történik, vagy az első lövés hátrarúgásától. A szelektív egybillentyűs a kívánt cső előzetes kiválasztását teszi lehetővé. 3. Egybillentyűs, kétfokozatú elsütőszerkezet, ütközőpontos elsütőbillentyű. Katonai és sportfegyverek, ritkábban vadászfegyverek eIsütőberendezése. (VL)

egybillentyűs (direkt) egyfokozatú elsütőszerkezet (GB: single stage trigger; D: Flintenabzug; F: monodétente directe; RO: mecanism direct monograd de percuţie) (ZGYT:KVSZ)

egybillentyűs elsütőszerkezet (GB: single trigger; D: Einabzug-vorrichtung; F: détente unique, monodétente; RO: mecanism de percuţie cu un trăgaci pentru arme cu diuă ţevi) - (ZGYT:KVSZ)

egybillentyűs elsütőszerkezet (CZ: jednospoušť; SK: spúšť jedno-jazýčková /jednospúšť; GB: single trigger; F: détente simple; D: Einabzug) (KF:VSzT)

egybillentyűs fegyvergyorsító (CZ: napínáček zpětný /napínáček francouzský/; SK: napináčik; GB: hair trigger; F: double détente à la française; D: Rückstecher /französischer Stecher) - Francia gyorsító  (KF:VSzT)

egybillentyűs, gyorsítós (francia gyorsítós) elsütő szerkezet (GB: single set trigger; D: Rückstecher /französicher Rückstecher/; F: détente française, monodétente combinée à „stecher”; RO: mecanism de percuţie cu accelerator francez /cu un singur trăgaci) - (ZGYT:KVSZ)

egybillentyűs kétfokozatú elsütő szerkezet (CZ: spoušť dvoučinná; SK: spúšť dvojčinná; GB: double-pull trigger /two-stage trigger, two-pressure trigger; F: détente à double bossette; D: Druckpunkt-abzug) - Kettős működésű elsütőbillentyű. (KF:VSzT)

egybillentyűs kétfokozatú elsütőszerkezet (GB: two stage trigger, double pull trigger; D: Druckpunktabzug; F: détene à bossette, détene à cran ďarrêt; RO: mecanism bigrad de percuţie) - (ZGYT:KVSZ)

egybillentyűs ravaszgyorsító (CZ: spoušť s francouzským napínáčkem; SK: spúšť s francúzskym napináčikom; GB: hair trigger; F: double détente à la française; D: Rückstecher-abzug) (KF:VSzT)

egycsövű (D: einläufig) (IÁ:EFVSZ)

egycsövű fegyver - Ilyen a legtöbb golyósfegyver, ide értve a kispuskát is, azonkívül az ismétlő sörétesfegyverek, az újabban rendszeresített mezőőri szolgálati fegyver, és ha még megtalálható valahol, az elődeink által használt hosszúcsövű tó puska. (Eö:VNy)

egycsövű sörétes puska (D: Einlaufflinte) (IÁ:EFVSZ)

egycsövű sörétes puska (CZ: jednuška; SK: jednotka; GB: single shotgun /single shot arm, single loader/; F: fusil à un coup /arme à un coup, fusil monocanon; D: Einzellader, Einläufer) (KF:VSzT)

egyedi gyártás (D: Einzelfertigung) (IÁ:EFVSZ)

egyedi ismeret - Minden egyedet ismerni. A szarvasfélék, főleg a hímek egyedeinek állandó figyeléséből és nyilvántartásából következik, főleg a szakszemélyzet feladata. (Eö:VNy)

egyedi szelekció (D: Individualselektion) (IÁ:EFVSZ)

egyedi védelem (D: Einzelschutz) - Egyedi fa- és cserje védelmi intézkedések összefoglaló megjelölése, a kéreghántás, csúcsrügyharapás vagy agancsverési károk ellen. Az egyedi védelmet ott alkalmazzák, ahol a kerítések létesítése gazdaságtalan. Vegyszeres védelem: olyan folyékony vagy kenhető védőanyag, amelyet a növény csúcsrügyére vagy fiatal hajtására permeteznek, illetve kennek, esetenként az agancsverésnek kitett kéreghántási károk ellen a megóvandó törzsre hordanak fel. A kémiai védelmet ősszel, alkalomadtán pedig a tél vége felé alkalmazzák. A hatás legtöbbször attól függ, hogy a hatóanyag felvitele közben és után száraz idő van-e. Olcsóbbak, de néhány rossz tulajdonságuk van a házilag előállított rágás elleni szereknek erősen bűzös anyagokból (pl. trágyalé, tehéntrágya, petróleum, lenolaj) összeállított keverék, amelynek kötőanyaga mész. Mechanikus védelem: agancstisztítás elleni védelem: drótháló, töviságak felkötözése, agancsverés elleni spirál; magányosan vagy csoportosan az ültetésbe elegyesen telepített értékes fafajokat védenek. Az egymástól távolabb álló suhángokat, szólóültetvényeket és gyümölcsös telepítéseket is védik ilyen módon. Rágás elleni védelem: Rügycsíptető, drótháló, kőgyapot, sztaniolcsíkok: alkalmazásuk kisebb területeken vagy értékesebb, egyedülálló fák esetében lehet eredményes. Kéreghántás elleni védekezés: háncs-, ill. kéregvédő háló, különböző anyagokkal történő bekötözés alkalmazása szinte kizárólag csak szarvasos területen, különösen a hántás fenyegette rudas állományokban ajánlott. A kéreghántás fenyőfajoknál a kérgen foltszerű sérüléseket idéz elő, így az a gyantaképződés miatt már a vadnak nem ízlik. A rőzsével vagy szalmával való bekötözés szinte csak nagyon értékes egyedülálló törzseknél lehetséges, és ugyanez érvényes a kéregvédő háló használatára is. (VL)

egyedtávolság (D: Individualdistanz) - Vadbiológia: Jellemző optimális távolság egy faj egyedei között, mint a fajon belüli kapcsolatok fontos jellemzője. Társasan élő madarak, amelyek a szaporodási időn kívül nagy csapatokat képeznek, de kerülik a testi érintkezést, egymás között bizonyos távolságot (distancia) tartanak; a kolóniában költők bizonyos távolságra fészkelnek egymástól, hogy egymást ne zavarják. (VL)

egyedüljáró bika (CZ: samotář; SK: samotár; GB: solitary stag /wandering stag, solitary buck/; F: pélerin; D: Eingänger) (KF:VSzT)

egyenes (D: gerade) (IÁ:EFVSZ)

egyenes csőfurat (CZ: vývrt hlavně cylindrický; SK: vývrt hlavne cylindrický; GB: straight bore /cylinder bore/; F: forage cylindrique; D: Zylinderbohrung) - Cilinderes csőfurat. (KF:VSzT)

egyenes törzsű (D: geradschaftig, geradstämmig) (IÁ:EFVSZ)

egyenes-szemágú - A tőrszerűen előreálló, egyenesszemágú agancsok is a kártékony szarvasok kategóriájába valók. Ezek is nagy fölényben vannak szabályos-szemágú ellenfeleikkel szemben. Egyenesszemágú bikával nem szívesen kezdenek ki a többiek. Az ilyet tehát - különösen ha észrevesszük, hogy verekedős természetű - tanácsos mielőbb kilőni. (SzZs:SzS)

egyenesen lép/ni (CZ: mit přímou stopní dráhu /stopní znamení/; SK: zanechávať rovnú stopovú dráhu; GB: to have a linelike track; F: avoir des allures droites; D: fast schnüren /kaum schränken/) (KF:VSzT)

egyenetlen szemcséjű homok (D: Grit) – Durvaszemcsés homok, kavics, amelyet a szárnyasvad a táplálékkal vesz fel, és  gyomorkövekként segíti az emésztést, Az fácántelepen kis mennyiségben az etetőhelyek mellé helyezik. (VL)

egyenletesen terít - A kívánalomnak megfelelően egyenletesen szórja a sörétet, és tökéletesen beteríti a célt a jól hordó sörétespuska.

egyenlő furatú cső - (D: kugelgleich) (F:VMSZ)

egyenruha (D: Uniform) (IÁ:EFVSZ)

egyenruha - Valamely intézmény tagjai részére jogszabály által meghatározott egyöntetű öltözék. Az erdészek részére szintén régtől fogva volt rendszeresített egyenruha. A jelenlegi erdész rendelet alapján vezették be. A szolgálati egyenruha jogtalan viselését büntetik. 1964. jan. 1.-től a hatósági közegnek tekinthető erdészek és vadászok egyenruhája ingyenes. (EVFL)

egyes agár (D: Solofänger) - A mely egymaga megfogja s esetleg el is hozza a nyulat. (H:VM)

egyes fogó - Solófogó, solóagár, főagár, mely egymaga elfogja a nyulat. (K:MVK)

egyes fogó agár - (D: Solofänger) (F:VMSZ)

egyes nyom (GB: track, footprint, seal /otter/, slot /deer/; D: Trittsiegel /Tritt/; F: empreinte, pied /cref/, trace /sanglier/; RO: urmă) - (ZGYT:KVSZ)

egyesfogó agár (D: Solofänger) - Egymaga, segítség nélkül fogja el a nyulat. (BK:VM)

egyesületi vadászat (D: Vereinsjagd) - Magyarországon a vadásztársaság önálló jogi személyként működő helyi egyesület. Működési körzete vadászterületére (tehát az ország egy meghatározott részére) terjed ki. Célja, hogy az egyesületekre és a vadásztársaságokra, a vadgazdálkodásra és a vadászatra vonatkozó jogszabályok és szabályzatok betartásával gazdálkodjon és vadásszon, Tevékenységét a nemzetgazdaság érdekeivel összhangban, a környezet- és természetvédelmi előírásokat megtartva folytatja. Céljait a társaságba tömörült sportvadászok és a hivatásos személyzet segítségével valósítja meg. (VL)

egyélű vadászkés (CZ: zavazák; SK: záražec; GB: single-edged hunting knife; F: petit couteau de chasse; D: Genickfänger /Nicker, Knicker/) - Tarkókés. (KF:VSzT)

egyéni lőjegyzék - A vadászat eredményének írásbeli rögzítése. Egy vadász vezeti folyamatosan, egész életén át. Ezt eredménynaplónak is hívják, néha helytelenül vadásznaplónak mondják. (Eö:VNy)

egyéni vadászat (D: Einzeljagd) (IÁ:EFVSZ)

egyéni vadászat (CZ: lov individuální; SK: poľovačka individuálna /poľovanie individuálne/; GB: individual hunting; F: chasse individuelle; D: individuelle Jagd) (KF:VSzT)

egyéni vadászat - Amikor a vadász egyedül vagy legfeljebb egy kísérő, esetleg hajtó társaságában vadászik. Leggyakoribb formái a cserkészés, a les, a bokrászás, a terelés és a barkácsolás. (EVFL)

egyéni vadászat (D: Einzeljagd) - Az olyan vadászati módok gyűjtőfogalma, amelyeket a vadász egyedül művel, amelyek nincsenek kapcsolatban több vadász és/vagy hajtó együttműködésével. Az egyszemélyes vadászat mindenekelőtt a cserkelés, a les és a barkácsolás. A kutya segítségével a keresés, bokrászás, kajtatás, kopózás és kotorékozás, ha a vadász egyedül, vagy 1-2 kísérővel vadászik. A terelőhajtás, ill. a terelővadászat a résztvevők számától függően lehet egyszemélyes vagy társasvadászat is. (VL)

egyéni vadászat - Ennek minősül minden olyan vadászat, amelyen a nimród egyedül, vagy egy hivatásos vadász olykor kötelező kíséretében vesz részt. (K:VL)

egyéni vadászat - Amikor a vadász egyedül vagy kutyájával vadászik. (K:MVSZGY)

egyéni vadászat - Vadásztársak nélküli vadászat: cserkészet, les, bokrászás, barkácsolás, legfeljebb terelés egy-két terelővel. Az apróvadra ma már ritkán alkalmazzuk, inkább csak nagyvadra vadászunk így. (Eö:VNy)

egyéves (D: Jahrling) Délnémet és osztrák tájszólás, főleg zergére használják. (VL)

egyéves agancs (D: Jährlingsgeweih) - Az az agancs, amelyet az őzbak éves kora után (a második életévben) a gidaagancs után növeszt. Jó fejlődés (optimális élőhely, kiváló genetikai háttér) esetén már hat ága is lehet, alakban és erősségben az idősebb bakokat megközelítve. A rendes átlag a mintegy fülmagasságig érő szár (nyárs, valamint többé-kevésbé jól formált villa), átlagon aluli a rövidebb vékony és sima nyárs. Különösen rossz fejlődés esetén az első agancs késik és csak egyéves kor után alakul ki. (VL)

egyéves kocasüldő (CZ: bachyně ročni /bachyňka-lončák/; SK: ročná diviačica /diviačica lanštiak; GB: yearling /female hogget/; F: bête de compagnie femelle; D: einjährige Bache /Überläufer-Bache/) (KF:VSzT)

egyéves nyírfajd kakas (GB: first-year cock; D: Schneider; F: jeune coq /ďun an/; RO: cocoş de un an) (ZGYT:KVSZ)

egyéves patásvad (CZ: zvěř spárkatá ve věku l roku; SK: zver raticová jednoročná; GB: yearling; F: animal ďun an; D: Jährling) (KF:VSzT)

egyéves vaddiszó (CZ: letošák (6-12 měsični prase divoké/; SK: mladý diviak /tohoročný diviak/; GB: piglet in his first year /gruntling/; F: bête rousse; D: Frischling /6-12 Monate/) - Malac. (KF:VSzT)

egyéves zerge (CZ: kamzice jednoročná; SK: kamzica jednoročná; GB: yearling chamois doe /chamois doe in its second year/; F: chevrette de chamois ďun an; D: Jährlingsgeiß) (KF:VSzT)

egyéves zergegida (CZ: kamzíče jednoročni; SK: kamzíča jednoročné; GB: chamois yearling; F: chevreau chamois ďun an /chevrette chamois ďun an; D: Gamsjährling) (KF:VSzT)

egyfészki (D: Brut, Gehecke) - Egy fészekalj, egy költésből való szárnyas vad. (BK:VM)

egyfészki - Egy fészekalj, egyszeri költésbeli madárfiók. (K:MVK)

egyhasi - Egyalmi, egy fiadzásbeli kölykek . (K:MVK)

egyhasi kölykök (D: Satz) - A nyúlfélék (mezei nyúl, havasi nyúl, üregi nyúl egyszerre született = fialt) kicsinyei. A mezei nyúl esetében 2-4, az üregi nyúl esetében 5-10 kölyökből áll; a mezei nyúl 3-4-szer, az üregi nyúl 6-szor is fialhat évente. (VL)

egykorú (D: gleichhaltrig) (IÁ:EFVSZ)

egykorúság (D: Gleichhaltrigkeit) (IÁ:EFVSZ)

egylakatos rendszer (D: Einschloß-System) - A bock vegyescsövű puskák könnyű, értékes rendszere; felhúzó tolókával a tusanyakon (ritkábban kakassal); csak közvetlenül a lövés előtt húzzák fel; a Blaser- és Heym- automata biztosítással kombinált, hogy rázkódásra vagy a záremelő működése miatt el ne süljön a fegyver. A zárhoz való rendelése vagy az elsütőszerkezet kiválasztásával, vagy átkapcsolással történik. (VL)

egylövetű fegyver (D: Einzellader) - Olyan ismétlő-berendezés nélküli lőfegyverek, amelyekbe a következő lövéshez szükséges töltényeket kézzel kell betölteni. Függetlenül a csövek számától és rendszerétől, van egylövetű pisztoly (billenőcsövű pisztoly), egylövetű sörétespuska (valamennyi billenőcsövű), újratöltő (ismétlő) berendezés nélkül készült (zárdugattyú) és golyóspuska, mint pl. a Match-puskák, de ilyenek a bock- és a billenőcsövű golyóspuskák is. Minden vegyescsövű puska egylövetű (ennek ellentéte ismétlő fegyver). (VL)

egylövetű puska (D: Einzellader) (IÁ:EFVSZ)

egylövetű, hátultöltő fegyver, blokkfegyver (D: Blockbüchse) - Egylövetű golyós vadászpuska, véglegesen rögzített csővel, amelyet zártömbbel reteszelnek. (VL)

egymás melletti csövű duplagolyós puska (CZ: dvoják /dvoják kulový/; SK: dvojak /dvojak guľový; GB: double rifle /side by side rifle, double rifle/; F: express juxtaposé; D: Doppelbüchse /Querbüchse/) (KF:VSzT)

egymás melletti duplacsöves golyós-sörétes puska (CZ: obojetnice; SK: guľobrokovnica /obojetnica/; GB: side by side shotgun-rifle /side by side rifle-shotgun/; F: juxtaposé mixte /fusil mixte à canons juxtaposés/; D: Büchsflinte) . Büsch. (KF:VSzT)

egymásra rakott agancs (D: Doppelkopf) -  Meglehetős ritka, de nagyonis figyelemreméltó rendellenesség.  Képződése a következő: Az agancs elhullatása valamilyen okból megkésik, többnyire azért, mert az agancstőben, az elvetést előkészítő úgynevezett „óriás-sejtek” hiányosan, vagy késve képződnek. Közben azonban a következő agancs fejlesztésére felgyülemlett anyag is megkezdi újjáépítő munkáját, s a még fennálló, régi agancs körül rakódik le, vastag, koszorúszerű karima formájában fogja körül, kemény tokba zárja a régi agancsot és immár ennek elvetését is lehetetlenné teszi, hiszen hozzárögzíti az agancstőhöz. (SzZs:SzS)

egymásra vágnak - Az erdei szalonkák. amikor húzáskor egymást kergetve gyors hullámvonalban repülnek. A német kifejezése cvikkelés (zwick). (K:MVSZGY)

egymásra vágnak - Vagy mint mi mondjuk: »zwickelnek« (!) az erdei szalonkák, mikor a levegőben gyors fordulatokkal kergetőznek. (K:MVK)

egymást takaró csülöklenyomat - Hozzálépés, nyommellé lépés. Nyomjel. A bika hátsó csülkeivel kb. egy ujjnyira melléje lép az első lábak nyomának. (K:MVK)

egynejű (CZ: monogamní; SK: monogamný; GB: monogamous; F: monogame; D: einehig) - Monogám. (KF:VSzT)

egynejűség (CZ: monogamie; SK: monogamia; GB: monogamy; F: monogamie; D: Einehe) - Monogámia. (KF:VSzT)

egyszárú - Az egyagancsú őzbak, dám- vagy szarvasbika. A megszokott két agancsszár helyett csak egy szár fejlődik. Ritkábban örökletes, mint a teljes agancshiány, amit szaknyelven tarfejűségnek neveznek. Elég gyakori az agancsképződés ideje alatti mechanikus sérülés, amelynek következtében - akár a rózsatő kitörése vagy korcsosulása során - csak egy kis csonk fejlődik ki. Azonban kell ügyelnünk, hogy az egyagancsú állatot ne tévesszük össze az agancshullatás időszakában látott egyedekkel, amelyek nem egyidejűleg hullatják el agancsaikat, és így több órán vagy napon át egyszárúnak láthatók. (EN)

egyszárú (D: Einstangler) - Egyagancsú őzbak, dám- vagy szarvasbika. (VL)

egyszárú - Az egyagancsú őzbak, dám- vagy szarvasbika. A megszokott két agancsszár helyett csak egy szár fejlődik. Ritkábban örökletes, mint a teljes agancshiány, amit szaknyelven tarfejűségnek neveznek. Elég gyakori az agancsképződés ideje alatti mechanikus sérülés, amelynek következtében – akár a rózsatő kitörése vagy korcsosulása során – csak egy kis csonk fejlődik ki. Azonban kell ügyelnünk, hogy az egyagancsú állatot ne tévesszük össze az agancshullatás időszakában látott egyedekkel, amelyek nem egyidejűleg hullatják el agancsaikat, és így több órán vagy napon át egyszárúnak láthatók.

egyszárúság (D: Einstangigkeit) - A szokásos két agancsszár helyett csak egy szár fejlődik. Ritkábban örökletes (mint a teljes agancshiány is, tarfejűség), gyakoribb az agancsképződés ideje alatti mechanikus sérülés nyomán, a rózsató kitörése vagy más hasonló esetben. Valódi egyszárúságról akkor beszélünk, ha a másik agancsszár teljesen hiányzik. De az egyszárúság benyomását keltheti, ha a másik agancsszár erősen korcsosult, csak a rózsa vagy egy kis csonk létezik, vagy a beszilárdulás alatt, vagy később, a tisztítás után tört el. Az okoktól függően egész életen át tarthat, vagy lehet átmeneti jelenség is. Az agancshullatás ideje alatt az őzbakok és a szarvasbikák is több órán, esetleg napon keresztül egyszárúnak láthatók, ha nem egyidejűleg hullajtják el agancsaikat. (VL)

egyszerű tollazat (D: SchIichtkleid) - Nyugalmi tollazat. Sok madár többnyire egyszerűen színezett tollazata a dürgési és párzási időszakon kívül. Ellentéte a nászruha. (VL)

együregű gyomor (D: Weidsack) - Nem kérődző emlős állatok gyomra. (VL)

együttlendítés, együttvezetés (GB: forward allowance, maintained lead; D: Mitschwingen, Mitfahren; F: accompagner le coup, tirer az suivi, correction de direction; RO: urmarirea cu arma mişcarii vînatului) - Kísérőmozgás lövéskor. (ZGYT:KVSZ)

egyvacki - Egy vacokból való, egy fiadzású. Megegyezik az egyalmival. (Eö:VNy)

egyvacki - Egyhasi, egyalombeli, egy vacokból való, egy fiadzású. (K:MVK)

egyvérű tenyésztés - Beltenyésztés, mikor saját állományunknak mindig csak a legtökéletesebb egyedeit használjuk fel szaporításra. (K:MVK)

ehető (D: essbar) (IÁ:EFVSZ)

Eissler (Geiszler) József (1935-) - Önvallomása szerint: „Festőművész - szenvedélyes vadász”. (MVIK)

ejektor (CZ: vyhazovač nábojů; SK: vyhadzovač /ejektor/; GB: ejector /automatic ejector/; F: éjecteur /éjecteur automatique/; D: Patronen-auswerfer /Ejektor, Auswerfer/) - Hüvelykivető. (KF:VSzT)

ejektor - Billenőcsövű sörétes fegyverek tölténykivető szerkezete. (W:VSzT)

ejtőcsapda (CZ: chytací jáma otevřená; SK: jama na lapanie zveri otvorená; GB: open pit-fall; F: fosse découverte; D: offene Fanggrube) - Veremcsapda, nyitott befogó gödör. (KF:VSzT)

ejtőcsapda (CZ: jáma lapací; SK: jama lapacia; GB: pitfall; F: fosse; D: Grubenfalle) - Veremcsapda. (KF:VSzT)

ejtőháló - Bontóháló, bonyolító-hálók. Lazán, pötyögősen felaggatott hálók, melyet a hegyibe hajtott vad magára ránt és belebomlik. Ilyenek: a hulló sövényháló, az egy- és háromrétű sövényháló. (K:MVK)

ejtőháló (tőr) (D: Rönne (Stoßgarn)) – Régebben használt hálós csapda héja és sólyom fogására. (VL)

ekinokokkózis (CZ: echinokokóza; SK: echinokokóza; GB: echinococcosis; F: échinocoque /kyste hydatique/; D: Echinococcen-blase /Hülsenwurm-blase/) - Ekinokokkusz hólyag-férgesség. (KF:VSzT)

ekológia (CZ: ekologie; SK: ekológia; GB: ecology; F: écologie; D: Ökologie) - Ökológia (KF:VSzT)

ektoparaziták (D: Ektoparaziten) - Külső élősködők, a bőr élősködői. (VL)

ektropium (D: Ektropium) - Vadászebek örökletes hibája, amely a tenyésztésből kizáró ok: a szemhéjak kifelé fordulnak, és a sérülésektől nem védik meg a nyitva maradó szemeket. (VL)

el csellen agár elől a nyúl - (D: der Hase ist geruthet) (F:VMSZ)

elakad/ni (CZ: zaseknout se /náboj při nabíjení/; SK: zaseknúť sa; GB: to jam; F: s’enrayer; D: blockieren) - Megakad/ni, beakad/ni. (KF:VSzT)

elakadás (CZ: závada při nabíjení zbraně; SK: závada pri nabíjaní zbrane; GB: failure /jam/; F: enrayage de ľarme; D: Ladehemmung) - Sikertelen töltés. (KF:VSzT)

eláll, elálló - Ne gondoljon senki a romlandó áru állagának megőrzésére. A szó vadászati jelentése: a vadászok idősebb, tekintélyesebb, rozogább fele - más esetben a (fizető) vendég, a vadászok kiemelt lőtudású része elállja a hajtott vad útját, lövésre várva. Pilóta vadásztárs abban a kivételes helyzetben részesül, hogy igen gyakran eláll, mert bár igen gyenge lövő, de menni sem nagyon szeret. Buznyák vadásztárs szerint az elálló kiváltságra semmi más, legföljebb a fülei jogosíthatnák. (VE:MSzT)

elállanak - A puskások és a hajtók, midőn kijelölt helyeikre jutva megállapodnak. (BK:VM)

elállani - (D: abstehen) (F:VMSZ)

elállás - Leállás, hajtóvadászatkor a puskás vadász leshelyének elfoglalása.  (K:MVSZGY)

elállítani (D: anlegen, anstellen) - A puskásokat és a hajtókat bizonyos távolságnyi állásokra elosztani. (BK:VM)

elállítani - Hajtóvadászat előtt elállítják a puskásokat állásaikba. Helyesebben: a vadászokat a vadászvonal állásaiba állítják. (Eö:VNy)

elállítani (D: anstellen) - Valamely terület, pagony, pászta körül a vadászokat és hajtókat körülállítani; (D: umstellen) a t. p. pásztát körülállítani. (H:VM)

elállítani hajtót, puskást - (D: anstellen) (F:VMSZ)

elállni - Egy váltót lehet, ahol a vadász elállja a vad útját, ott les rá, hogy talán majd lövésre jön. (Eö:VNy)

elállni - 1: A rendező által kijelölt helyet elfoglalni. (K:MVK)

2: Elállni valamely vad forgóját, járóját, váltóját. (K:MVK)

elbakafántozni (D: verschnappen) - A lövést, elhirtelenkedve hibásan lőni. (BK:VM)

elbakafántozni - Elhebehurgyázni, elhevenyészni, elhirtelenkedni a lövést, elügyetlenkedni, elriasztani a csalogatásra közeledő vadat. (K:MVK)

elbakafántozni - (D: verpatzen) (F:VMSZ)

elbírálni - Nagyvad vadászaton lövés előtt tárgyilagosan értékelni kell a kiszemelt példányt, hogy elejtése minden szempontból indokolt-e. Úgyszintén bírálatnak, bírálásnak nevezik a trófeák hivatalos értékelését. (K:VL)

elbírálás (D: Ansprechen) - Vad (vagy a vad jeleinek, pl. csapák, nyomok, ürülék stb,) felismerése és meghatározása. A helyes - a vadászat alapja és feltétele, különösen a csülkösvad esetében. A vadásztól megfelelő tudást, tapasztalatot és gondosságot követel. Segédeszköz a távcső. Magában foglalja a vadfajt, az ivart, a lehetőleg pontos korbecslést, az egészségi állapot megítélését és vadfajonként a vadászati gyakorlatnak, valamint a törvényes követelményeknek figyelembe veendő jegyeit (pl. a bikák agancsképzését). (VL)

elbocsátani hajtót, személyzetet - (D: abdanken) (F:VMSZ)

elbomlik (D: verludern) - Oszlásnak indul a dög. Elhullott vagy elejtett, de kellő időben meg nem talált vad bomlásnak indul. (VL)

elbődül (D: brummt) - Bömböl a megsebesített, dühös medve. (BK:VM)

elbődül - A feldühösített medve. (K:MVK)

elbődül (D: brüllen) - A medve, midőn - seb ejtetvén rajta - teljes hangon felordít. (H:VM)

elbonyolódnak - Összeakaszkodnak, egymásba akadnak, összekulcsolódnak néha a küzdő, viaskodó bikák agancsai és akkor mindkét küzdő nyomorultul elpusztul. (K:MVK)

elcsattantó (GB: sear; D: Stange; F: gâchette; RO: mecanism de armare) - Elsütőemelő. (ZGYT:KVSZ)

elcsattanó biztosítás (GB: sear-safety; D: Stangen-sicherung; F: sûreté de gâchette; RO: piedica de siguranţă ce acţionează asupra percutorului) - (ZGYT:KVSZ)

elcsellen (D: Rutschen) - A nyúl, midőn az űző agár előtt hirtelen megbukik, félre vagy visszacsap s elillan. (BK:VM)

elcsellen - 1: A nyúl, midőn az űző agár előtt hirtelen megbukik, félre- vagy visszacsap s elillan. (K:MVK)

2. Eloson, elsurran, ellódul, elvarrant, elpárolog, elillan a róka, ha észrevétlenül igyekszik bundáját megmenteni. (K:MVK)

elcsenevészedik (D: verkümmern) - Elsoványodik, elsilányul, tönkre megy. Csenevész (D: Kümmerer) a vad, ha rajta ejtett seb következtében valami fogyatkozásban szenved, p. o. ha béna, ha korához képest igen csekély vagy fogyatékos agancsot hord. (H:VM)

elcserkészni (D: verpirschen) - Vadat ügyetlen cserkeléssel elriasztani, elugrasztani is. (VL)

elcserszen - Csütörtököt mond, elcsetten, csettet mond, keccen, reteszt vet a puska. (K:MVK)

elcserszen a puska - Csütörtököt mond. (K:MVSZGY)

elcsetten/ni (CZ: rána selhaná; SK: výstrel zlyhaný; GB: miss /missfire/; F: raté /raté de percussion/; D: Versager) - Csütörtököt mond/ani, csett lövés, csettet mondani. (KF:VSzT)

elcsetten (D: versagt) - Erdélyben elcserszen. A fegyver, midőn csak a kupacs pattan el, máskép: csöttöt mond. (BK:VM)

elcsetten - A fegyver, amikor csütörtököt mond. (Eö:VNy)

elcsetten - Csütörtököt mond, elcserszen, csettet mond, keccen, reteszt vet a puska. (K:MVK)

elcsettenés (CZ: zpožděna rána; SK: oneskorený výstrel; GB: hang-fire; F: long feu; D: Nachbrenner) - Késleltetett lövés, utógyulladás. (KF:VSzT)

elcsípi - A falka a vadat, ha fektében, futam nélkül elfogja, megnyomja. (K:MVK)

elcsípni (GB: chopping) - A vadat rejtben vagy fektében futam nélkül elfogni. (BK:VM)

eldob(ás) (D: abwerfen) - Amikor a pedzőmadarat a kézről elengedik, hogy kövesse a zsákmányt. A solymászatban az eldobásnak különböző formái vannak: 1. A béklyókat egyszerűen elengedik, a ragadozó madár szabadon elszállhat. 2. A kéz könnyű mozdulatával vagy felemelésével engedik repülni a ragadozó madarat. 3. A vadászmadarat valóban eldobják, azaz a kézről a követendő vad felé hajítják, irányítják. Ez utóbbi változatot a karvallyal való pedzés során fejlesztették ki. A pedzőmadarat óvatosan leemelik a kézről, és a másik kéz tenyerébe veszik. A tenyeret felfelé tartják úgy, hogy a mutatóujj és a hüvelykujj a karvaly hátát érinti. A karvaly fejének ki kell emelkednie a tenyérből, míg lábai és farka a rátett hüvelykujj és mutatóujj között hátrafelé helyezkednek el. Erővel, labdaként dobják ki a madarat a zsákmány után. (VL)

eldurrantani - Elvillantani, elsütni a puskát. (K:MVK)

eledel (D: Atzung) - A fiatal ragadozó madarak élelme, amelyet az öreg madarak visznek nekik. Solymászat: általában a pedzőmadarak eledele. A ragadozó madár számára a legjobb eledel lenne természetesen a saját maga által frissen megölt zsákmány. Mivel azonban ez többnyire nem lehetséges, így eledelként más állatok húsát kapja. Figyelembe kell azonban venni, hogy a fogva tartott ragadozó madár anyagcseréje lassúbb, mint a szabadon élőké. Ezért a solymászatban alapszabály: „jót, de nem túl sokat”. Az eledel nemcsak a pedzőmadarak tartása miatt szükséges, hanem a bevadászás segédeszköze is. Rendes körülmények között a közepes és nagytermetű pedzőmadarakat naponta csak egyszer kell etetni. Figyelembe kell venni azt, hogy a ragadozó madarak rendszeres időközönként a számukra emészthetetlen anyagokból köpetet képeznek. Jóllehet különböző időpontokban lehet etetni, bizonyos ritmust azonban szükséges betartani, így a madárnak elég ideje marad a köpet kiöklendezésére. Elkerülhető a köpet megrekedése amely a madár elpusztulásához is vezethet. Előnyös az eledel gyakori változtatása. Jó eledel: csibék, fürjek, galambok, tyúkfejek, kacsafejek alkalomadtán marha és ló színhúsa, valamint szíve. A galambfélék emésztőszerveit előzőleg el kell távolítani, így elkerülhető pl. a trichomonas-fertőzés. Kedvelt eledel még az üregi nyúl, amelynek tápértéke ugyan rendkívül csekély, de a bevadászásra alkalmas. Egyes pedzőmadarak idegenkednek a varjúfélék fogyasztásától. Kisebb pedzőmadarak közkedvelt eledele az egér és a veréb. Különösen az érzékenyebb pedzőmadarak (karvaly és törpesólyom) eledelének változatosságára kell ügyelni. Sohasem szabad nekik olyan eledelt adni, amelyet nem tudnak jól emészteni, ezeket gyakran naponta kétszer kell etetni. Semmi esetre sem szabad talált döggel, felmelegített, ill. éppen főtt hússal etetni, mert ezzel a pedzőmadarat fertőzik vagy megmérgezik. A bevadászáshoz gyakran preparálják az eledelt, leggyakrabban a húst, ezáltal csökkentik annak tápértékét, mégis kielégíti a madár éhségérzetét, ezáltal a madár rámenősebb lesz. Áztatott eledelt kell adni a beteg és legyengült madár emésztésének megkönnyítésére is. Ilyenkor csak néhány falatot szabad neki adni, majd az etetést néhány órás időközökben meg kell ismételni. (VL)

eledel után lát - Táplálkozni, prédára megy a vad. (K:MVK)

elefánt (GB: elephant; D: Elefant; F: éléphant; RO: elefant) - (ZGYT:KVSZ)

elegyfafaj (D: Mischbaumarl) - Az állományba elegyített fafaj, az állományökológiára jelentős befolyással. (VL)

eleje (D: Vorderhand) - Az elülső testtájék köznyelvi szava (mar, vállöv, mellső lábak) kutyák (és lovak) külleme és lábai minősítésének értelmében; értelemszerűen más nagyobb emlősökre is használják. (VL)

elejt (D: erlegen) (IÁ:EFVSZ)

elejt (D: strecken) - A vadat terítékre hozza. (VL)

elejteni (GB: take, bag, kill; D: erlegen; F: tuer, abattre; RO: a âmpuşca vânat) - Vadat. (ZGYT:KVSZ)

elejteni (D: erlegen) - A vadat, a nagyvadat. Leteríteni a futó kisvadat, a szárnyast ellőni, lekapni, lelőni. (BK:VM)

elejteni - A vadat terítékre hozni. (K:MVSZGY)

elejteni - Lelőni. Mindkettő magyarosabb annál, hogy terítékre hozni. (Eö:VNy)

elejteni - Leteríteni, ellőni nagy vadat. (K:MVK)

elejteni (D: erlegen) - Agyonlőni. (H:VM)

elejteni a vadat (CZ: odstřelit zvěř; SK: odstreliť zver; GB: to shoot /to bag, to cull, to take game, to put down/; F: tuer le gibier /abattre le gibier, porter bas le gibier/; D: abschießen /erjagen, das Wild zur Strecke bringen/) - Vadat terítékre hozni, lelőni a vadat. (KF:VSzT)

elejtett egyed (CZ: ulovený kus /ulovená zvěř/; SK: ulovený kus /ulovená zver, telo zveri/; GB: body of game; F: corps du gibier; D: Wildkörper) - Elejtett vad. (KF:VSzT)

elejtett vad - A lelőtt vad. (Eö:VNy)

elejtett vad belsősége (CZ: drob; SK: droby; GB: numbles /humbles, gutting/; F: fressure /abats/; D: Geräusch) - Zsiger. (KF:VSzT)

elejtett vad elvitele (elszállítása) (D: Bringen von erlegtem Wild) - Az elejtett vad szállítása (legtöbbször az elejtés után) a további megőrzésre, értékesítésre, szétküldésre; csülkösvad: ha a nehéz terepen csak húzva lehet megközelíteni az elejtett vadat, akkor a zsigerelést csak a járműhöz való megérkezés után célszerű kezdeni, hogy a nyitott hasüreg ne szennyeződjön be. Az olyan területeken, ahol gépjárművel nem lehet közlekedni, a kihúzáshoz gallyakból, botokból összeállított saroglyát használnak. Ahol pedig a megközelítés nem lehetséges, ott a vadat helyben kell megnyúzni és földarabolni, és részenként szállítani; kisebb testű nagyvad: legtöbbször a hátizsákban, adott esetben a zergehordóval (hordszíjjal) hordják. Ehhez a vad lábait össze kell kötni. A belsősége az összekötött lábú csülkösvad testüregébe lehet tenni, hiszen a vadat lábával fölfelé viszik; apróvad: a hátizsákon kívül viszik, ha jól kihűlt, hátizsákban is vihető. Kisebb szárnyasvadat az aggatókon viszik. Hajtóvadászatokon a vadaskocsin lévő keresztirányú rúdra aggatják a vadat: nyulat fejével lefelé, hátsó lábait zsinórral összekötve, szárnyasvadat fejével fölfelé, „orrnyílásaiba” zsinórt húzva szállítják. (Magyarországon két-két szárnyasvadat hurkolnak össze, és úgy akasztják rúdra). A szállításkor ügyelni kell a tisztaságra és az elejtett vad gondos kezelésére. Sohasem szabad őket egymásra rakni, hanem mindig szellősen kell szállítani. Nagyon fontos, hogy jól kihűljön a vad, különösen, ha zárt tartókban szállítják (műanyag bélésű hátizsák, gépjármű csomagtartója). Ajándékozáskor ügyelni kell a törvényes rendeletek betartására. (VL)

elejtett vad hasznosítása (D: Verwerten von erlegtem Wild) - Az elejtett vad gazdaság felhasználása, főleg a vadhúsé, de a bőröké, prémeké (nyúzott nyersbőr, irha), valamint trófeáké is. Az értékesítés feltétele az elejtett vad szakszerű kezelése az ellátáskor és szállításkor. Nem a vadász dolga a további hasznosítás, ha a vadkereskedelemnek vagy a fogyasztónak átadta (vad forgalmazása) már a vadat (kivétel a trófea kezelése). Saját fogyasztás vagy a feldarabolt vadhús értékesítése esetén a hasznosítást maga a vadász végzi, adott esetben a konyháig. Az hasznosítás a bőr lehúzásával veszi kezdetét (kibont a bőrből, kibőröz, megnyúz), ezután következik a vad testének a szétbontása (feldarabolás). Ennél a műveletnél figyelemmel kell lenni a vadhús-higiénia szempontjaira (hivatalos húsvizsgálat), adott esetben trichinella-vizsgálat szükséges (vaddisznó). Az elkészített vad húsa elsősorban attól függ, hogyan kezelték a vadat. A vadat fel kell függeszteni, míg a hullamerevség bekövetkezik. Megfelelő hőmérsékleten még néhány napig a vadkamrában maradhat a vad. Ezalatt a hús enzimes feltárása a szövetek porhanyósítását idézi elő. A rigyető hímek hosszabb érési időt igényelnek a hűtőházban, éppen 0 oC felett. Ha a vadat meleg helyen tárolják, mielőtt megfelelően kihűlt volna (pl. műanyag vadszállító tálcákon, melyekben megreked a meleg), befülled a hús. A hús intenzív vörös színe és kiállhatatlan savanyú íze jelzi ezt. Gyakran csak a konyhában állapítható meg. A szárnyasvadat kopasztják, csak a szárcsát és a bukórécéket nyúzzák. Utóbbiak fartövén a sárgás zsírcsomót kivágják. A bőrt cserzési céllal gondosan meg kell tisztítani a „hús” (bőr alatti kötőszövet) felőli oldalán, és kifeszítve megszárítani. A ki nem szárított bőröket bőségesen be kell sózni, mielőtt a tímárműhelybe küldenék. (VL)

elejtett vad kürtjelzése (CZ: hlahol vytrubování úlovku; SK: poľovnicky hlahol signalizujúci ulovenie zveri; GB: death call /death signal/; F: fanfare pour annoncer la mort ďune běte de chasse; D: Totsignal) (KF:VSzT)

elejtett vad szállítása (D: Transport von erlegtem Wild) - (legtöbbször az elejtés után) a további megőrzésre, értékesítésre, szétküldésre; csülkösvad: ha a nehéz terepen csak húzva lehet megközelíteni az elejtett vadat, akkor a zsigerelést csak a járműhöz való megérkezés után célszerű kezdeni, hogy a nyitott hasüreg ne szennyeződjön be. Az olyan területeken, ahol gépjárművel nem lehet közlekedni, a kihúzáshoz gallyakból, botokból összeállított saroglyát használnak. Ahol pedig a megközelítés nem lehetséges, ott a vadat helyben kell megnyúzni és földarabolni, és részenként szállítani; kisebb testű nagyvad: legtöbbször a hátizsákban, adott esetben a zergehordóval (hordszíjjal) hordják. Ehhez a vad lábait össze kell kötni. A belsősége az összekötött lábú csülkösvad testüregébe lehet tenni, hiszen a vadat lábával fölfelé viszik; apróvad: a hátizsákon kívül viszik, ha jól kihűlt, hátizsákban is vihető. Kisebb szárnyasvadat az aggatókon viszik. Hajtóvadászatokon a vadaskocsin lévő keresztirányú rúdra aggatják a vadat: nyulat fejével lefelé, hátsó lábait zsinórral összekötve, szárnyasvadat fejével fölfelé, „orrnyílásaiba” zsinórt húzva szállítják. (Magyarországon két-két szárnyasvadat hurkolnak össze, és úgy akasztják rúdra). A szállításkor ügyelni kell a tisztaságra és az elejtett vad gondos kezelésére. Sohasem szabad őket egymásra rakni, hanem mindig szellősen kell szállítani. Nagyon fontos, hogy jól kihűljön a vad, különösen, ha zárt tartókban szállítják (műanyag bélésű hátizsák, gépjármű csomagtartója). Ajándékozáskor ügyelni kell a törvényes rendeletek betartására. (VL)

elejtés (D: erlegung) (IÁ:EFVSZ)

elejtés (D: erlegen) - A vadász a vadat zsákmányul ejti, többnyire vadászpuskával, ritkábban (mindenekelőtt a sebzett vad keresésekor és csapdázáskor) leszúrva. (VL)

elejtés helye (D: Erlegungsort) (IÁ:EFVSZ)

elejtő (D: Erleger) (IÁ:EFVSZ)

elejtő (CZ: střelec zvěře /ten, kdo zvěřulovil/; SK: strelec zveri; GB: hunter who has taken the game; F: chasseur ayant tué un gibier; D: Erleger) (KF:VSzT)

elejtő (D: Erleger) - Az, aki a vadat (jogszerűen) zsákmányul ejtette. Hagyományos szokás, és részben törvényes szabályozás szerint is az elejtőé az általa elejtett vad trófeája, valamint az általa kizsigerelt vad belsősége. Amennyiben egy vadat több vadász talál el (társasvadászaton), úgy a sörétlövésnél az számít elejtőnek, aki az utolsó lövést adta le; golyólövésnél pedig az, aki először találta el úgy a vadat, hogy az szakszerű utánkereséssel terítékre került volna. (VL)

elejtőtöret (D: Schützenbruch, erlegerbruch) - Vadásztöret, kalaptöret. Ágacska, melyet a vadász a csülkösvad, róka, mormota, siketfajd és nyírfajd eredményes vadászata után a vad vérével megkenve kalapjának jobb oldalára tűz. Ha kettő vagy több személy vadászik, akkor a töretet a vadásztárs ill. a vadászat vezetője nyújtja át vadászköszöntéssel a kalapján vagy (ritkábban) a vadásztőrén, ill. a szarvasgyilokon. A vadász a töretet „Vadászköszönettel!” köszöni meg. Ha utánkeresésre volt szükség, akkor a vadat elejtő vadász letép a töretből egy hajtást és azt átnyújtja a véreb vezetőjének, aki az ágacskát a kutya nyakörvére tűzi. (VL)

elektromos befogó eljárások - Elektromos úton, önműködő készülékkel végzett élővad befogás. (EVFL)

elektromos karám - Villanypásztor. Védő drótkerítés, amelynek huzalaiban aránylag gyenge elektromos áram kering. Az áramütés tartja vissza a vadat vagy a legelő állatot, hogy az így védett területrészre bejuthasson. (EVFL)

elektromos keltetőgép - Nagy gépek, hőfok- és páratartalom szabályozóval, tojásforgató berendezéssel. Modern készülékekben elkülönített keltetőtér és keltetőrész található. Befogadó képessége: 200 - 10 000 tojás. Nagy befogadóképességű elektromos keltetőket főleg a fácántelepeken használnak, a csekély befogadó képességűek pedig megfelelnek az apróvadas és vízivadas területeken. Gázos keltető: nagyméretű készülék villanycsatlakozó nélkül, az elektromos keltetőgéphez hasonló hatékonyságú, általában gázpalackról, tartályról működik. (VL)

elektronikus akusztikai eszköz - A vadászat rendje megsértésének minősül a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz használata. (W:VSzT)

elektronikus optikai eszköz - A vadászat rendje megsértésének minősül az elektronikus optikai eszköz használata, kivéve azon céltávcsöveket, amelyekben elektronikusan megvilágított irányzék segíti a célzást, a megvilágított íjászirányzékot, a kézi, illetve a kereső-, vagy céltávcsőbe épített lézeres távolságmérő eszközt. (W:VSzT)

elengedni pórázról a kutyát (CZ: pustit psa z řemenu; SK: vypustiť psa z remeňa; GB: to unleash the dog /to slip a dog/; F: détacher le chien /lâcher le chien sur la voie/; D: abhalsen /ablösen, schnallen/) (KF:VSzT)

eleonóra-sólyom (L: Falco eleonorae; D: Eleonorenfalke) (IÁ:EFVSZ)

Eleonóra-sólyom (L: Falco eleonorae; GB: Eleonora's Falcon) - Kifejezetten a Mediterráneum és a földközi-tengeri szigetek veszélyeztetett sólyomféléje. Vonuló madarak elejtésére specializálódott ragadozó. Két színváltozata van, kissé a kabasólyomra emlékeztető világos, valamint egy melanisztikus, sötét változat. Hazánkban ritka kóborló, összesen három hitelesített megfigyelése van. Mivel költőhelye messze van, hazánkban pedig nagyon ritka kóborló madárfaj, így különösebb természetvédelmi intézkedést nem igényel. Vonuló madár, a telet Madagaszkáron tölti. A Földközi-tenger mentén költ, parti sziklák üregeiben, párkányokon. Kisebb telepeket alkot. Fészkelését az őszi madárvonuláshoz igazítja, így ez a sólyomfaj a legkésőbb költő madár Európában. Fészekalja 1-5 tojásból áll, a fiókák körülbelül egy hónap inkubációs idő után kelnek ki, 35-40 napos korukban pedig el is hagyják a fészket. Költési időn kívül is főleg madarakra vadászik, de nagyobb rovarokat, denevéreket is elfog. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000.- ft! (MME)

eleség (CZ: krmivo; SK: krmivo; GB: feeding /forage, feeding stuff/; F: aliments /nourriture, fourrage, pâture/; D: Futter /Futtermittel/) - Táplálék, takarmány. (KF:VSzT)

eleség (CZ: potrava; SK: potrava; GB: feeding; F: nourriture /mangeures, sanglier/; D: Fraß) - Takarmány. (KF:VSzT)

eleséget felvenni (CZ: krmit se /pernatá zvěř/; SK: kŕmiť sa; GB: to feed; F: avoiner; D: sich weiden) - Enni. (KF:VSzT)

eleséget hinteni (D: kirren, anposchen) - A háló alá szórni, szemes eledelt hinteni, hogy a fácánok, foglyok oda s a felállított háló alá szokjanak. (H:VM)

eleséget fogyaszt/ani (CZ: přijímat potravu /o zvěři/; SK: brať potravu; GB: to accept feeding; F: accepter la nourriture; D: annehmen /die Fütterung annehmen, angehen/) - Táplálékot fogyaszt/ani, takarmányt vesz fel. (KF:VSzT)

elesni, elejtetni - (D: fallen, erlegt werden) (F:VMSZ)

eleven (D: klingt stark u. hell) - A puska szerszáma, a mely, midőn a sárkány felhuzatik, élesen, tisztán esetten. (H:VM)

elé tart (D: vorhalten) - Fegyvert, mozgó vadra célzáskor. (IÁ:EFVSZ)

elébe fogni - Mozgó vad esetében a célzási pontot a vad futásának irányába, eléje helyezni. (K:MVSZGY)

elébe fogni - Eléje tartani. Célzási mód, amikor fegyverünk kel a mozgó, haladó vad elé célzunk úgy, hogy a ravasz elhúzásakor azt nem a cső irányában, hanem haladási sebessége szerint különböző távolságban oldalt, fölötte vagy a cső alatt látjuk. Hogy mennyit kell elébe fogni, az csak a gyakorlat alapján tapasztalható ki. (Eö:VNy)

elébe vág (D: vorgreifen) - A vadász a nyomnak, midőn cselhez érve, ebét vagy az ebfalkát előre való kerüléssel a helyes nyom folytatására vezeti. (H:VM)

elébefogás (CZ: předsadit; SK: predsadenie; GB: forward allowance; F: pointage en avant /anticipation, devancement; D: Vorhalten) - Előretartás. (KF:VSzT)

elébefogni (CZ: táhnout se zbrani víz též předsadit; SK: ťahať so zbraňou /predsadiť, predsadzovať/; GB: to swing /to follow through/; F: accompagner le coup /tirer au suivi, tirer par swing, tirer par devancement/; D: mitfahren /mitschwingen, mitziehen/) - Előretartani, fegyverrel húzni. (KF:VSzT)

eléfekvés (D: vorliegen) - 1: Vizslák vadmegállása, amikor a kutya a vad előtt szinte lefekszik. (VL)

2: Kotorékebek tartósan állítják és csaholják a dúvadat kotorékozás közben. (VL)

eléfog/ni (CZ: předsadit; SK: predsadiť; GB: to lead; F: anticiper /mettredevant, pointer en avant, tirer par anticipation, dépasser la cible; D: vorhalten) - Elétartani. (KF:VSzT)

elégtelen táplálkozás (CZ: podvýživa; SK: podvýživa; GB: underfeeding; F: sous-alimentation; D: Unterernährung) - Rosszul-tápláltság. (KF:VSzT)

eléhezés (D: Hungertod) - Éhhalál. Különben rendesen táplált állatok esetében - a test nagyságától függően csak az összes tartalékanyag (fehérje és zsír) felhasználása után következik be, egy őz nagyságú állat esetében több hét múlva. A szomjazás már 10 nap alatt elhullást okozhat. Az éhhalált gyorsítja az alacsony külső hőmérséklet és a fizikai megterhelés. Ezért tél végén leggyakoribb az éhhalál. Az abszolút eléhezés a vadon élő állatok között ritka. Szűk vadaskertekben fordul elő; ilyenkor a vese körüli kötőszövetből a zsír eltűnik, a helyén kocsonyásan rezgő folyadék található. Ezzel szemben hiányos tápláltság miatt az éhhalál nagy hó esetén lehetséges. Többnyire előbb más halálos végű károsodások következnek be (gyomor-, bélgyulladás). (VL)

elélendítés (GB: swingingpast, Churchill-swing, fast swing, straightaway shot, straight shooting, swing-through system, smoke trail method, overtaking method, pull-ahead method; D: Vorschwingen, Durch-schwingen, Überholen; F: swinguer; RO: anticipare) - Megelőzés (lövészet). (ZGYT:KVSZ)

elétart/ani (CZ: předsadit; SK: predsadiť; GB: to lead; F: anticiper /mettre devant, pointer en avant, tirer par anticipation, dépasser la cible/; D: vorhalten) - Eléfogni. (KF:VSzT)

elfagy, elpusztul (D: Auswintern) - Az őszi vetés elpusztulása különböző okok miatt: hirtelen erős fagy, hópenész (gombabetegség), a megkérgesedett hó alatt befullad, kiszárad. (VL)

elfagyott agancs (CZ: umrzlé paroží; SK: omrznuté parožie; GB: chilled antlers; F: bois déformés par le gel /tête bizarde; D: Frostgehörn) - Lefagyott agancs. (KF:VSzT)

elfagyott agancs -  Rendkívül kemény koratavaszi hidegben előfordul (magasfekvésű hegységben), hogy a barkás agancs felső, lágyabb része elfagy. A fagyott rész a vérkeringés megszűntével elhal és annakidején, agancsfenés közben rendszerint letörik. Az elfagyott agancs szokásos ismertetője, hogy a csonka agancsszárak teljesen egyforma hosszúak, a törés egyforma magasságban mutatkozik. (SzZs:SzS)

elfajzás - Elsatnyulás, a fajta rosszabbodása (ebtenyésztésnél). (K:MVK)

elfekszik - Lefekszik a meglőtt vad vagy rögtön a találat után, ha a lövés halálos, vagy később; ezt a szót gyakrabban is alkalmazzuk a sebzetten elugró vadra, amelyik csak később, legyengülten fekszik el. (Eö:VNy)

elfekszik (D: ablegen) - A vadászkutya nyugodtan marad a számára kijelölt helyen, amíg vezetője érte megy (szabadon vagy pórázon, gyakran őrzésre bízott tárgy - így hátizsák, kerékpár, elejtett vad - mellett). A kutyát a magasles alatt elfektetik. Az elfektetett kutyának nyugodtan kell maradnia, de kedvére helyezkedhet el, különböző pózban fekhet, esetleg még ülhet is; el is alhat csakúgy, mintha otthon lenne a helyén; ezért a hangjel is azonos: „helyedre!” - ellentétben a „fekszik” paranccsal. (VL)

elfekszik - Sebben eldűl és nem »beteggé lesz« a sebesült vad. (K:MVK)

elfektetés kézjel láttára (CZ: daunování na zvednutí ruky vůdce; SK: daunovanie na zdvihnutie ruky /k zemi na zdvihnutie ruky/; GB: long drop; F: down au bras levé; D: down auf Sichtzeichen) - Hasalás kézemelés láttára. (KF:VSzT)

elfektetni - 1: Lábának dobbantásával lefekvésre „utasítja” az őzsuta a gidáját, amikor veszélyt sejt és azt akarja, hogy gidája a növényzetbe lapuljon. Elfekteti gidáját akkor is, amikor üzekedéskor a bakkal „szórakozik”. (Eö:VNy)

2: Gyakran elfektetjük mi is vadászebünket, amikor az a célunk, hogy valahol nyugodtan megmaradjon. (Eö:VNy)

elfektet/ni kutyát (CZ: odložit psa; SK: odložiť psa; GB: to drop the dog /to wean the dog/; F: laisser le chien au down /server le chien/; D: ablegen /absetzen/) - Droppolni kutyát. (KF:VSzT)

elfogadja (D: annehmen) - A falatot a ragadozó vad, midőn azt teljes bizalommal megeszi. (H:VM)

elfogadni a sózatagot (D: auf die Lecke gehen) - Ha a vad a nyalatót meglátogatja. (BK:VM)

elfogadni nyalatát - (D: auf die Lecke gehen) (F:VMSZ)

elfognak - A puskások bizonyos tért, midőn azt körülállják. (K:MVK)

elfogni, befogni szárnyast - (D: einfangen) (F:VMSZ)

elfog/ni (CZ: chytit /chytat/; SK: chytiť /chytať/; GB: to catch /to capture/; F: capturer; D: fangen) (KF:VSzT)

elfogó lövés (GB: snap shot, snap shooting, spot shot, intercept method; D: Abfangen, Abpassen /Schnappschuß/; F: tir volée, interception; RO: tir din reflex) - Kapáslövés. (ZGYT:KVSZ)

elgázol, nekimegy (D: anfahren) - Cserkelő kocsival vadat üt el. (VL)

elghund (GB: Norwegian Elkhound Grey) - Speciális feladatra, jávorszarvas-vadászatra tenyésztették ki és használják Skandináviában. (SZV:VK)

elgörhedni - Elcsenevészedni szokott a beteg vagy rosszul sebzett vad. (K:MVK)

elgörhedni, elcsenevészni - (D: verkümmern) (F:VMSZ)

elhagyja a nyílt területet (CZ: zatáhnout do lesa; SK: odchádzať do lesa /zatiahnuť do lesa/; GB: to leave the open /to lodge //fallow deer//, to take the hold, to harbour/; F: aller au bois /rembucher, rentrer/; D: einziehen /einwechseln, zu Holze ziehen/) - Bemegy a sűrűbe, visszavonul/ni az erdőbe. (KF:VSzT)

elhagyja szállását v. barlangját (D: verlässt sein Lager, seinen Ban) - A medve és a borz, midőn abból tavasz felé távozik. (H:VM)

elhagyni a kondát (vaddisznó) (CZ: odloučit se od  tlupy /černá zvěř/; SK: odlúčiť sa od čriedy; GB: to leave the pack /wild boar/; F: se départir de la compagnie /sanglier/; D: sich von der Rotte abschlagen) (KF:VSzT)

elhagyni a kotorékot (CZ: opustit noru; SK: opustiť brloh /vyjsť z brlohu/; GB: to leave the earth; F: sortir du terrier; D: aus dem Bau fahren) - Kijönni a kotorékból. (KF:VSzT)

elhagyni nyomot - (D: verlassen) (F:VMSZ)

elhagyni üzekedés idején a borjakat/gidákat (CZ: odloučit se od mláďat v době říje /spárkatá zvěř/; SK: odlúčiť sa od mláďat /odohnať mláďatá/; GB: to turn away the fawns at the beginning of the rut /the females of cloven-hoofed game/; F: écarter les faons au moment du rut /les femmeles des ongulés/; D: sein Junges abschlagen des Schalenwildes) - Csülkös vad nőstényeiről. (KF:VSzT)

elhajítódik - Az agár a nyúltól, mikor a nyúl hirtelen megváltoztatja futásának irányát, az agár pedig a sebes iramban az egyenes irányban továbbvágtat. (K:MVK)

elhajítódott tőle - Minden agár, kisebb nagyobb mértékben, midőn vág, fordít vagy kap, túlmegy, túlszalad a nyúlon. Ez a vágás perczében történik, midőn a nyúl a szenvedett vágást kikerülni akarva, jobbra vagy balra változtatja meg futása irányát. Az agár teljes hajtásban lévén s nem úgy alkotva mint a nyúl, sem mint ez egy helyben megállani, sem pedig futása irányát egyszerre megváltoztatni - mint a nyúl - nem képes. Kénytelen, míg hátuljára teszi magát mint a jó lovas lovát, nehány lépést az előbbeni egyenes vonalban tovább futni azon helytől s percztől, hol a vágást tette s - ilyenkor elesik. Ekkor mondják elhajítódott tőle. Ezen vágás és fordítás közben történni szokott elhajítódás némely tüzes agárnál 6, 12, 20 lépésnyire is kiterjed, míg egy más agárnál csak 3-6 lépés s mindig nagy hátrány az agárra, mert ekkor nagyon átadja a nyulat. Általában véve pedig valahányszor a nyúl futását más irányban egyszerre változtatni kezdi, ott minden agár elhajitódik a nyúltól. (BK:VM)

elhajt - A hátrább levő agár az előtte futó agár mellett. (K:MVK)

elhajtani a lövészsortól (D: von den Schützen treiben) - El és ismét visszahajtani (D: von den Schützen hin und zurück treiben) (BK:VM)

elhajtott mellette - Egyik legszebb élve s jelenete az agarászatnak s legnagyobb érdeme túlnyomó tehetsége az agárnak, mely ezt teszi, a másik felett. Akkor mondjuk ezt, midőn a második agár - mely az elsőtől 5, 15,20 lépésnyire hátrébb fut neki hevülve egy percz alatt az előtte lévő agár oldala mellé, azt mint villám ott hagyja s reá megy a nyúlra. Hol díjas agarászatok vagy magánfogadások vannak, ott egy-egy ily elhajtást rendesen két fordításba számítják ezen agárnak. (BK:VM)

elhajtódik az agár (D: fährt über d. Hasen weg) - Azaz a futam közben megbukott nyúlon túlfut és sebten megállani akarván, elbukik. (H:VM)

elhal (D: abstreben) (IÁ:EFVSZ)

elhaló (D: abstrebend) (IÁ:EFVSZ)

elhalásos bélgyulladás - Fácán- és fogolytenyészetekben szórványosan előforduló fertőző betegség. Kórokozója általánosan elterjedt, behurcolására nincs szükség. Takarmányozási hibák (átmenet nélküli takarmányváltozás, sok durva rost felvétele, fehérje-túladagolás) hajlamosítanak a betegségre. Szerepe lehet még a zsúfolt tartásnak, mikotoxinnal szennyezett takarmánynak is. A betegséget a Clostridiumperfringens baktérium A, illetve C típusa által termelt toxin idézi elő. Az elhullás hirtelen következik be, ezért a tünetek általában nem figyelhetők meg. Gondolni kell a betegségre, ha takarmányváltás után - különösen fiatal növendékek között - hirtelen elhullások fordulnak elő. A bélcsatorna fala egész hosszában ellazult, erei, illetve a bélfodor erei kitágultak, vérrel teltek, faágszerűek. A nyálkahártyán sárgásszürke, korpaszerű felrakódás vagy lazán tapadó álhártya található. (VB)

elhalt háncs (CZ: lýči odumřelé; SK: odumreté lyko; GB: tatters; F: lambeaux; D: Gefege) (KF:VSzT)

elhamarkodni a lövést - kapkodni, célzás és alapos megfontolás nélkül lőni. Nem azonos a kapásból való lövéssel. (Eö:VNy)

elhasonlani, elválni, elkülönödni - (D: sich abthun) (F:VMSZ)

elhasonlik - Elkülönödik, elválik a sebzett vad a csapatból. (K:MVK)

elhányja - 1: Leveti, lerakja, elhullatja a szarvasféle az agancsát, ha az agancstő alatt már az új agancsképződés megindul. (K:MVK)

2: A kölykét, elvetél, koraszülöttet hoz a világra. (K:MVK)

elhányja agancsát - Elhullatja agancsát minden évben az agancsos vad, amikor az agancstövön az új agancs képződése megindul. Szinonimái: leveti, elveszti, elveti, kevésbé jó: elhányja, elszórja, eldobja. (Eö:VNy)

elhányja tollait (D: mausern) - A vadászsólyom, mikor vedlik. (H:VM)

elhányódnak - A vadászok akkor, midőn túzok vagy egyéb vad megkerítése végett szekérről vagy szánról egyenkint lemaradozva, bokor vagy boglya mellé megvonulnak.  (BK:VM)

elhányódnak - Elszóródnak a vadászok, ha egyenként helyreállnak. (K:MVK)

elhányt agancs helyisége, ideje - (D: Abwurf) (F:VMSZ)

elhebehurgyázni - Elhevenyészni, elbakafántozni, elhirtelenkedni a lövést, elügyetlenkedni, elriasztani a csalogatásra közeledő vadat. (K:MVK)

elhelyezni, elállítani puskást - (D: anstellen) (F:VMSZ)

elhevenyészni - Elbakafántozni, elhebehurgyázni, elhirtelenkedni a lövést, elügyetlenkedni, elriasztani a csalogatásra közeledő vadat. (K:MVK)

elhevenyészni, magasabbra lőni kelleténél - (D: über schiessen) (F:VMSZ)

elhibáz (D: verfehlen) (IÁ:EFVSZ)

elhibázni - Elhevenyészni, elpaccolni: lyukat lőni a levegőbe, eltolni. (K:MVK)

elhibázni (D: fehlen, fehl schiessen) - A vad mellett ellőni. (H:VM)

elhibázni - A vadat a lövéssel nem sikerül eltalálni. (K:MVSZGY)

elhibázni - (D: fehlen, patzen) (F:VMSZ)

elhibázott lövés (D: Fehlschuss) (IÁ:EFVSZ)

elhibázott támadás (D: Fehlstoß) - Egy ragadozó madár, ez lehet vadászmadár is, rosszul sikerült kísérlete, hogy a zsákmányt levágja. A legtöbb ragadozó madárfaj esetében egy sikeres támadásra több sikertelen esik. (VL)

elhirtelenkedni - Elhevenyészni, elbakafántozni, elhebehurgyázni, a lövést, elügyetlenkedni, elriasztani a csalogatásra közeledő vadat. (K:MVK)

elhíni - A vadat álló vizslát, ha nem akarjuk beugratni. (K:MVK)

elhívni (D: abrufen) - A kutyát a kereséstől vagy vadatállástól visszahívni. (BK:VM)

elhoz/ni (CZ: přinášet /aportovat/; SK: prinášať /aportovať/; GB: to retrieve; F: rapporter; D: apportieren /bringen/) - Apportírozni. (KF:VSzT)

elhozás (GB: retrieving, retrieve, bringing; D: Apportieren /Bringen/; F: rapporter; RO: aportul, aducerea vânatului âmpuşcat) - Vadelhozás, apportírozás. (ZGYT:KVSZ)

elhozás (D: bringen) - Apportírozás. A vadászkutya a vadat és más „talált tárgyat” örömmel és biztosan hozza, az elveszett tárgy odahozása az apróvad megkeresésének az alapja. Az elhozást rendszeresen kell tanítani (különösen, ha a kutya természetétől fogva nem szívesen apportíroz). Először könnyű tárgyakat, (kesztyűt, szalmaköteget) kell hozatni vele, aztán egyre nehezebb apportbakot vagy homokzsákot (a nagytestű vadászkutyáknak) akár 8 kg-ot vagy még nehezebbet, ezzel párhuzamosan folyik a mindenféle vadhoz való szoktatás (elejtett szárnyas vad, mezei nyúl, róka). A kutyával mindig nehezebb és távolabb lévő vonszalékot kell húzni, hogy a nagyobb távolságból való elhozást begyakoroltassák. Jó gyakorlat az olyan tárgyak elhozása, amelyeket az idomító saját nyomán ejt le vagy rejt el (kulcs, levéltárca, elejtett vad és hasonlók). Az elhozáskor a kutyának óvatosan kell a vadat fognia, nehogy túlságosan összetörje (rágja) azt, mégis „jó fogással”, szilárdan és biztosan tartsa, hogy lehetőleg hosszabb szakaszon és nehéz terepen keresztül is vinni tudja anélkül, hogy letenné vagy a fogáson igazítana. (VL)

elhozni - Odahozni. Egyértelműen a vadászebre vonatkozik, amelyikkel a lelőtt vadat elhozatjuk. Erre az olyan eb idomítható, amelyiknek az elhozási készség öröklött tulajdonsága. (Eö:VNy)

elhozó (D: Verlorenbringer) - A sebzett vad elhozására képzett vadászkutya. (VL)

elhozó kutyák (D: Apportierhunde) - Retrieverek (pl. golden retriever, labrador retriever). (VL)

elhozó vizsla - Olyan vizsla, amelyik elhozási készségét idomítással fokozzuk, kifejlesztjük. (Eö:VNy)

elhozókedv (D: Bringfreude) - Vadászkutya törekvése arra, hogy a kutyavezetőnek minden lehető tárgyat odavigyenek: ez kölyökkorban játékos formában jelentkezik, de a betanítás folyamán elhozássá kell válnia, lehetőség szerint elhozóhűséget kell kialakítani. A csekély elhozókedvű kutyákat következetes betanítással ki lehet képezni az elveszett vad odahozatalára. (VL)

elhozóképesség - A vadászkutyák tulajdonsága, hogy önálló munka közben (keresés, kajtatás) a véletlenszerűen megtalált, lőtt vadat és más „érdekes” tárgyakat (pl. +hullajtott agancsot) önállóan (parancs nélkül) és biztosan odavigye vezetőjének. Az vizsgát két órával korábban kihelyezett lőtt rókával végzik, és annak elhozását az elhozókedv teljesítményjelével jelzik. (VL)

elhozza (D: apportirt) -A vizsla, néha a kopó, ritkán az agár az elejtett vagy elfogott vadat. (H:VM)

elhull/ani (CZ: hynout /o zvěři/; SK: hynúť; GB: to die /to perish/; F: mourir; D: fallen) - Elpusztul/ni. (KF:VSzT)

elhull a vad (D: geht ein) - Azaz betegség v. élelem hiánya folytán megdöglik. (H:VM)

elhullajtott agancs (CZ: shozy; SK: zhody; GB: cast antlers /discarted antlers/; F: merrains tombés /bois perdus/; D: Abwurfstangen) - Hullott agancs, hullajtott agancs. (KF:VSzT)

elhullajtott agancsszár (CZ: shozená loodyha parohu; SK: zhodený kmeň parohu; GB: cast antler /discarted antler/; F: merrain tombé /bois perdu, perche perdue/; D: Abwurfstange) (KF:VSzT)

elhullatja - Agancsát minden évben az agancsos vad, amikor az agancstövön az új agancs képződése megindul. Szinonimái: leveti, elveszti, elveti, kevésbé jó: elhányja, elszórja, eldobja. (Eö:VNy)

elhullatja - Elhányja a szarvasféle az agancsát. (K:MVK)

elhullás - Valamilyen betegség vagy egyéb ok miatt a vad elpusztulása. (K:MVSZGY)

elhullik (D: fallen) - Nagyvad. (IÁ:EFVSZ)

elhullik (D: verludern) (IÁ:EFVSZ)

elhullik - Vagy elpusztul. Ezt a kevésbé drasztikus kifejezést használjuk a kiszenvedett vadra a megdöglik helyett. (Eö:VNy)

elhullott - Hullott, esett vad, mely nem vadászkéztől, hanem betegségben, saját dögibe pusztult el. (K:MVK)

elhullott állatok eltakarítása (D: Tierkörperbeseltigung) – Az erről szóló német törvény szerint az állatokat (azaz az elhullott, halva született, vagy meg nem született állatokat, valamint a megölt állatokat, melyeket az ember nem használ fel), valamint állati testrészeket és meghatározott állati termékeket úgy kell eltávolítani, hogy azok az emberek és állatok egészségét ne veszélyeztessék, a vizeket, a talajt és a takarmányokat ne szennyezzék. Ne károsítsák a környezetet és a biztonságot és rendet ne veszélyeztessék, illetve ne zavarják. A vad testét és testrészeit, például a ragadozókat és az elhullott vadat, amelyek nem értékesíthetők az ember számára, általában nem kell az elhullott állatok ártalmatlanítására kijelölt intézménybe vinni. Ilyen kötelezettség csak akkor áll fenn, ha a fent nevezett veszélyek elhárítása megköveteli, és az illetékes állat-egészségügyi hatóság azt elrendeli. Egyébként elegendő ártalmatlanná tenni úgy, hogy a felhasználatlan testet vagy testrészt elássák, hogy az jókora, minimum 50 cm vastag földréteggel legyen befedve, a gödör peremétől mérve. Nem szabad állati testet vagy testrészt vízvédelmi területen és ivóvizet biztosító völgyzáró gátak és hasonló víznyerési létesítmények védőzónáiban eltemetni. Az elhullott állattetemet a tulajdonosnak haladéktalanul jelentenie kell az illetékes intézetnek, vagy a tartományi törvény szerint az eltakarításra kötelezett illetékes közjogi testületnek, amely az eltakarítási kötelezettség teljesítéséhez harmadik személyt is igénybe vehet. Az idegen vagy gazdátlan állati test esetében a jelentési kötelezettség az ingatlan tulajdonosát terheli, akinek a telkén van az állati test, ha az nyilvános úton vagy téren hever, akkor az útépítés teherviselőjét, ha pedig a vízben van, akkor a vízterület fenntartására kötelezettet. Az eltakarítási kötelezettségével összhangban a dögkutak létesítésének engedélyezése vitatott. Amennyiben a dögkutakba a vadhullákat vagy azok részeit teszik, ez rendszerint nem lehet ellentmondásban az eltakarításra vonatkozó törvénnyel (a háziállatok maradványaira más vonatkozik). (VL)

elhullott vad (D: Fallwild) (IÁ:EFVSZ)

elhullott vad (CZ: zvěř padlá; SK: zver uhynutá; GB: deceased game /perished game/; F: gibier péri; D: Fallwild) (KF:VSzT)

elhurcolja - A medve, farkas a zsákmányát. (K:MVK)

elhúz (D: abziehen) - A kutyát figyelmeztető szavak kíséretében elhúzni a vércsapáról való letéréstől. Ezt csak akkor szabad csinálni, ha a kutya eltér a helyes csapáról; kétséges esetben leveszik a kutyát a csapáról. (VL)

elhúzni - Elnyomni a puska ravaszát. (K:MVK)

elhúzódik (D: verziehen) - Deformálódik. (IÁ:EFVSZ)  

elhúzóerő (D: Abzugswiderstand) - Ravasznál. (IÁ:EFVSZ)

elhúzóerő (D: Abzugswiderstand) - A lövész ujjának meghatározott erőt kell kifejtenie az elsütőbillentyűn, a lövéshez. Függ a fegyver, illetve az elsütőberendezés fajtájától, és 50 g (céllövőgyorsító) és 1,8 kg között van (sörétespuska elsütőbillentyűje); néha még több (pl. maroklőfegyverek Double Action-működéssel). (VL)

elibe fogni - A futó vagy repülő vad lövésénél a puskát elibe tartani. (K:MVK)

elijeszt (D: vertreten) - A vadat az ember elijeszti, amikor (ügyetlen) közeledése elriasztja. (VL)

eliktat - Rég kiveszett, finomkodó kifejezés volt az egyszerűbb eloroz, ellop helyett. Nem maradt fenn csak az emléke, nem is nagyon kár érte, noha manapság, ha a hivatal valamit eliktat, arra az ügyfél sokszor keresztet is vethet - annyi, mintha ellopták volna. (VE:MSzT)

eliktatja - Elorozza, ellopja a róka a baromfit. (K:MVK)

elillan - (GB: steals, away)

elillan, elinal - 1: A nyúl, midőn az űző agár előtt hirtelen megbukik, félre- vagy visszacsap s elillan. (K:MVK)

2. Eloson, elcsellen, elsurran, ellódul, elvarrant, elpárolog, elillan a róka, ha észrevétlenül igyekszik bundáját megmenteni. (K:MVK)

elillanni (D: durchgehen) - Elinalni, elsurranni, elosonni, elvarrantani, ellódulni. Leginkább rókáról mondjuk, midőn szemmel tartott helyről észrevétlen áll odább. (BK:VM)

elillanni, elinalni, elkullogni - (D: der Fuchs schnürt) (F:VMSZ)

elindítani a hajtást (CZ: začít hon; SK: otroviť poľovačku /zahájiť poľovanie; GB: to start the hunt; F: frapper aux brisées /découpler/; D: anjagen) - Elkezdeni a vadászatot. (KF:VSzT)

eliramodik (D: wird flüchtig) - A nagyvad, midőn vágtatva menekül. (H:VM)

eliszaposodik (D: verschlämmen) - Időjáráshatások folytán a finom talajrészecskék kimosódása következik be, amelyet fogékony talajokon (pl. iszapban gazdag) gyakran művelési hibák segítenek elő. A kimosódott részecskék kemény kérget képeznek a szántóföld felszínén, amely megszakítja a talaj levegő- és vízháztartását. (VL)

elkapatni - Az ebet okszerűtlen bánásmóddal elrontani. (BK:VM)

elkapatni - A vadászebet szokták a hozzá nem értők, akik következetlenségükkel elrontják és engedetlenné teszik az idomításra fogott ebet. (Eö:VNy)

elkapatni az ebet - Okszerűtlen bánásmóddal azt engedetlen önállóságra szoktatni. (H:VM)

elkapja - Az agár a nyulat. (K:MVK)

elkapja (D: fängt, greift, würgt) - Az agár a nyulat, midőn azt megragadván, kivégzi. (H:VM)

elkapta - Felkapta a nyulat, a vágások végeredménye, melly azon végződik, hogy a nyúl az agár szájában s agyarai közt kifújja páráját. (BK:VM)

elkeveredik - A madár a lépesvesszőben. (K:MVK)

elkezdeni a vadászatot (CZ: začít hon; SK: otroviť poľovačku /zahájiť poľovanie; GB: to start the hunt; F: frapper aux brisées /découpler/; D: anjagen) - Elindítani a hajtást. (KF:VSzT)

elkésni a lövéssel - Mozgó vadra való lövés esetén nem kellő időben leadott lövés, a vad mögé megy. (K:MVSZGY)

elkhund (CZ: losí pes; SK: losí pes; GB: elkhound; F: chien ďélan; D: Elchhund) - Jávorszarvas vadászatra használt kutya. (KF:VSzT)

elkorcsosodik - Elfajzik, elsatnyul a vad, ha nem gazdálkodunk vele helyesen. Mégpedig ha engedjük túlszaporodni, ha nem végzünk soraikban időnkint kellő apasztást, ivararány-szabályozást és vérfrissítést. (Eö:VNy)

elkorhad (D: verfaulen, vermodern, vermorschen, verrotten) (IÁ:EFVSZ)

elkorhad (CZ: zkazit se /o nedohledané či nedosledované zvěři/; SK: skaziť sa; GB: to putrefy /to rot, wounded or shot game; F: pourrir /gibier blessé ou tué/; D: verludern) - Megrohad, megromlik, kárba veszik. (KF:VSzT)

elkószál - A fővad idegen területre. (K:MVK)

elkülönített golyós felhúzás (D: separate Kugelspannung) - Berendezés az önfelhúzó három zárral és két elsütőbillentyűvel készített drillingeken. A fegyver nyitása csak a két sörétzárat húzza fel, míg a golyóscső zárját csak a tusanyakon lévő feszítő tolókával húzzák fel szükség esetén. Az elkülönített golyós felhúzó megakadályozza, hogy a golyót akaratlanul ellőjék. (VL)

elkülönödik - Elhasonlik, elválik a sebzett vad a csapatból. (K:MVK)

ellábal - Az eltűnő, elgyalogló - elsősorban szárnyasvadra, fogolyra, fácánra - mondják, ha a repülést mellőzi, és lábon menekül többnyire mert szárnyazott, repülésképtelen. Pilóta vadásztárs közveszélyessé válik, ha valaki megemlíti, hogy repülőgépen - foglalkozásából adódóan - a földön (de csak a földön) sokszor ült, de repülni sosem volt módja, ezért munkaideje leteltével rendszeresen és gyalogosan ellábal. (VE:MSzT)

ellábal - A szárnyas vad, midőn szárnyai helyett lábain menekszik. Ellábal a még repülni nem tudó lohos ruca is. (BK:VM)

ellábal - 1: A lövésünkre szárnyazottan lehulló szárnyasvad, ha felocsúdva elfut. (Eö:VNy)

2. Gyalog menekül a hajtásban a szárnyasvad. (Eö:VNy)

ellábal - A fácán, fogoly, ha nem repül fel az eb vagy vadász előtt, hanem lábon menekül. (K:MVK)

ellátogat (D: zuwechseln) - A vad, midőn távolabb fekvő helyeken időnkint megfordul. Ellátogat például a szarvas az erdőből a vetésre. (BK:VM)

ellátogat - A szarvas idegen területre. (K:MVK)

ellátogatni - (D: zuwechseln) (F:VMSZ)

ellenálló-képesség (D: Resistenz) - Állatok és növények kórokozók iránti fogékonyságának hiánya. Abszolút vagy többé-kevésbé csökkenhet, pl. egy különben ellenálló szervezet legyengült állapotban erőteljes fertőzés esetén mégis megbetegedhet. (VL)

ellenállóképes (D: widerstandsfähig) (IÁ:EFVSZ)

ellenállóképesség (D: Abwehrkräfte) - (Immunrendszer) (IÁ:EFVSZ)

ellenhajtás - 1: Előfordul, hogy a hajtott vad nem megy el a vadászvonalig, hanem a hajtók között hátratör és lecsendesedve a meghajtott területen marad. Ily esetben a hajtók a meghajtott terület két oldalán csendben visszatérnek kiinduló pontjukra és a hajtást a helyben maradt puskásvonal felé megismétlik. (EVFL)

2: Szélcsendes időben a nyiladékon felállított puskás vonalra először az attól jobb oldalt lévő területről hajtják a vadat, majd a puskások helyben maradva megfordulnak, és másodszor a nyiladéktól balra eső területről folytatják a hajtást ugyanarra a nyiladékra. (EVFL)

ellenhajtás - Sajnos gyakrabban nevezik kontra hajtásnak. Társas hajtóvadászatkor a hajtott terület egyik irányú hajtását ellenkező irányban megismételni, mert jelentősebb számú vad elmaradhatott a területen. (K:MVSZGY)

ellenhajtás - Meghonosodott, gyakrabban használt idegenből vett szava: kontrahajtás. Apróvad- és vaddisznóhajtásnál alkalmazzuk, amikor hajtás után a vadászvonal tagjai helyükön maradnak, csak megfordulnak, mert a következő hajtás ugyanoda, de ellenkező irányból történik. Az ilyen hajtást legjobb két csoport hajtóval végeztetni, hogy a hajtók felvonultatása miatt ne kelljen a vadászoknak sokáig várakozniuk. (Eö:VNy)

ellenhajtás, ellenvadászat (D: Contrajagen) - Midőn a vad az egyik kamarából a lővéd mellett egy más kamarába, azután viszont ebből az első kamarába hajtatik. (H:VM)

elleni (CZ: vrhat mláďata /zajíc, králík, divoký/; SK: rodiť mláďatá; GB: to kindle; F: lapiner /mettre bas/; D: setzen) - Nyúl. (KF:VSzT)

elleni (CZ: vrhat mláďata /srstnatí predátoři a pes/; SK: rodiť mláďatá; GB: to whelp /to cub, furred predators, dogs/; F: mettre bas /carnassiers, chiens/; D: wölfen /werfen, Haarraubwild, Hund/) - Fiat vet/ni - ragadozó emlősök. (KF:VSzT)

elleni (CZ: klást mláďata /jelenovití/; SK: liahnuť/rodiť mláďatá; GB: to fawn /to calve/; F: faoner /mettre bas/; D: setzen /Haarwild/) - Borjazni. (KF:VSzT)

elleni (CZ: klást mláďata /mufloni zvěř/; SK: liahnuť/rodiť mláďatá; GB: to lamb /to kid/; F: mettre bas; D: lammen /Muffelwild/) - Gidázni. (KF:VSzT)

elleni - Azon nagyvadfajok nőstényei ellenek, beleértve az őzsutát is, amelyek általában egy fiat hoznak a világra, és csak ritkábban ennél többet. A kisebb testűek és többet szaporítók fiainak, a még kisebbek pedig kölykeznek. Egyes fajoknál az ellés helyett többször más kifejezést is használunk, így a szarvas, a dám borjazik, a vaddisznó malacozik, az őz gidázik, a muflon bárányozik. (Eö:VNy)

elleni, ollózni, fiadzni - (D: setzen) (F:VMSZ)

ellenirányú nyom (CZ: obrácená stopa; SK: protismerná stopa; GB: counter-track /double/; F: contre-pied; D: Gegenfährte) (KF:VSzT)

ellenkező hajtás - Ha a puskások a hajtóvonal mögött állnak fel. (K:MVK)

ellenőrző munka (D: Kontrollarbeit, Kontrollsache) - Ellenőrző keresés, utánkeresés vadászebbel különösen a feltételezett hibázás utólagos ellenőrzése, annak eldöntésére, hogy a vad valóban egészséges vagy sebzett. (VL)

ellenség (D: Feind) - A természetes rendszerben a ragadozó és a zsákmány között kiegyenlített, kölcsönös kapcsolat áll fenn (ragadozó-zsákmány viszony) amely lényegében kevés inger kibocsátásán és regisztrálásán nyugszik. Ezek az ingerek az ellenséget a zsákmány megszerzésére irányuló támadásra ösztökélik, gyakran olyan cselekménysorozatot váltanak ki, amelyet az állatnak követnie kell (pl. a macska odalopódzását, lapulását, ugrását, a zsákmány megfogását és végül elfogyasztását). Ez a saját élet fenntartásához szükséges. A partner a zsákmány megszerzésén kívüli versenyző magatartás egyéb formájával egy benső és közbülső kényszert vált ki. (VL)

ellenség elkerülése (D: Feindvermeidung) - A vad számára a táplálkozáson kívül alegfontosabb tevékenység minden magatartási móddal, amely a saját (ill. a fajtársak) testi sértetlenségét és túlélését biztosítja. Pl. a terelésre való reagálás, menekülés, vészjelek. (VL)

ellenséges növény (D: Feindpflanze) - Kertészetben történő telepítése régi idők óta ismeretes, ma az integrált növényvédelem keretében a földművelésben is bevezették. Az ellenséges növények bizonyos gyökérváladéka káros szervezeteket el tud űzni, sőt elpusztítani, amennyiben azok a kórokozók nyugalmi állapotát aktivizálják, amelyek aztán a gazdanövények hiányában nem tudnak szaporodni, és kipusztulnak (kiéheztetési elv). A földművelésben pl. megkísérlik a fonalférgek által megfertőzött répaültetvényeket a lucerna, tengeri vagy az olajretek ismételt telepítésével ismét gyógyítani úgy, hogy a vegyszerek használatára ne legyen szükség. (VL)

ellenséghez való alkalmazkodás (D: Feindanpassung) - Valamely állatfajhoz tartozó egyed magatartásmódja és szerkezete, amely az ellenség magatartásához úgy alkalmazkodik, hogy az őt az ellenségtől védje. Példa: a faj szerinti menekülési távolság, amely egyéni tapasztalat alapján változtatható. (VL)

ellenszél (D: Gegenwind) (IÁ:EFVSZ)

ellenszél (CZ: protivítr; SK: protivietor; GB: head wind; F: vent de face; D: Gegenwind) (KF:VSzT)

ellenszél - (D: Gegenwind, voller Wind) (F:VMSZ)

ellenszél (D: Gegenwind) - Jó szél, amely a vadásszal szemben fúj. (VL)

ellenszéllel - Szél ellen, illetve szél alá akkor megyünk, ha a szél a vad felől fúj. Ezt jó szélnek is nevezzük, mert a vadásznak jó, kedvező. (Eö:VNy)

ellenszéllel - Jó széllel, szél ellen, szél alá megyünk, ha a szél a vad felől fúj. (K:MVK)

ellentűz (D: Gegenfeuer) (IÁ:EFVSZ)

elletőláda (D: Wurfkiste) - Előkészített fekvőhely egy szuka kutya részére, ahol a fiait (kölykeit) megellheti és az első időkben nevelheti. A szukát már az ellés előtt néhány nappal szoktatni kell az elletőládához, az alját egy erős zsákvászon takaróval vagy hasonlóval kell befedni, hogy a szukát az ösztönös „ellővacok” kialakítására sarkallja, de a kölykök nehogy a laza alom (pl. széna, szalma, faforgács) alá kerüljenek. A fialáskor elszennyeződött betétanyagokat tisztára kell kicserélni. A láda széle olyan magas kell legyen, hogy a kölykök az első hetekben onnan ki ne mászhassanak. (VL)

ellés (D: Frischen) - Vaddisznónál. (IÁ:EFVSZ)

ellés (CZ: kladení mláďat; SK: rodenie /liahnutie/; GB: kidding /dropping/; F: mise bas; D: Setzen) (KF:VSzT)

ellés (CZ: vrh mláďat /zajíc, králík divoký/; SK: rodenie; GB: litter; F: portée; D: Satz /Hase, Kanin/) - Szaporulat. (KF:VSzT)

ellés - A rőtvad szülése-születése - amikor az anyaállat világra hozza egyetlen, ritkán kettő borját, gigáját (az őz nagyon néha hármat is). Tubák vadásztársnak van egy háziorvos barátja, akivel különös történet esett meg. Az egykori kastélyból átalakított vidéki kollégium és iskola „vadasparkok” létesített, ahol több apróvad mellett egy szarvasünő és egy bika is „háziasításra” került. A körülményekkel a vadak elégedettek lehettek, mert az ünő vemhes lett. Eljött az ellés ideje, a gondozók izgatottan hívták és keresték az állatorvost, aki elérhetetlenül fölszívódott. Tubák háziorvos barátját riasztották, aki félbehagyta a rendelést, és irány a karám, azaz a szülőszoba. A tehénke elégedetten nyugtázta az ismerős érkezését, békésen feküdt az oldalán és fölszólításra nyomott, préselt, mint egy jól „idomított” kismama. Hátsó lábait nekitámasztotta a doktor térdeinek, és menetrendszerűen folytatta a vajúdást. A doktor kezdett hamarabb fáradni, elhúzta vörösödő térdeit a szarvas csülkétől, mire az szemrehányóan, fejét megemelve hátra pillantott, és nem volt hajlandó tovább dolgozni, amíg a doktor vissza nem térdelt. Az ellés alig háromnegyed óra alatt le is zajlott, a kikészített borjúkötélre sem volt szükség. A helyes kis bikaborjú és anyja békésen tovább sétált, csak a doktort kellett föltámogatni zsibbadt helyzetéből. Tubák doktor komája azóta is minden lódoktortól megkérdezi, hogy vezetett e már nehéz(?) ellést szarvastehénnek? A csodálkozó nemleges válasz után, büszkén düllesztve a mellét, közli: - Mert én igen... ! (VE:MSzT)

ellés - A csülkös vad 1-2 új egyedének világra hozása. (K:MVSZGY)

ellés ideje - (D: Setzzeit) (F:VMSZ)

ellések időszaka (CZ: doba kladení mláďat; SK: čas kotenia mláďat /čas kladenia mláďat/; GB: breeding season; F: période de la misebas; D: Setzzeit /Satzzeit/) - Szaporodás időszaka. (KF:VSzT)

ellési idő (D: Setzzeit) (IÁ:EFVSZ)

ellik (D: lämmern) - Muflon.(IÁ:EFVSZ)

ellik (D: setzen) - Szarvas, dám, őz. (IÁ:EFVSZ)

ellik (D: frischen) - Vaddisznó. (IÁ:EFVSZ)

ellik (CZ: metat /očerné zvěři/; SK: prasiť sa /klásť diviačatá/; GB: to farrow /to litter, wild boar/; F: mettre bas; D: frischen /Schwarzwild/) - Malacozik a koca. (KF:VSzT)

ellik (CZ: klást mláďata /viz též, vrhat mláďata/; SK: liahnuť mláďatá /rodiť, kotiť/; GB: to bring forth /to litter/; F: mettre bas; D: Junge bringen) (KF:VSzT)

ellik (D: setzen) - Németben a ragadozók és a vaddisznó kivételével a szőrmés vadra használatos szó. A szarvasfélék, a muflon 1-2 (3) utódot ellik, a kutya, róka 4-6, a vaddisznó 6-8 utódot fial. (VL)

ellik - Borjadzik, vemhezik a szarvas, dámsuta; ollózik az őz. (K:MVK)

ellik (D: setzen) - A rőtvad. (BK:VM)

ellik (D: setzt) - A kérődző vad. Fogarasy szerint minden állat, mely rendszerint csak egy szülöttet hoz a világra. (H:VM)

Elliot-fácán (L: Syrmaticus ellioti) - Díszmadár (MÁSZ)

ellódul - 1: A nyúl, midőn az űző agár előtt hirtelen megbukik, félre- vagy visszacsap s elillan. (K:MVK)

2. Eloson, elsurran, elcsellen, elvarrant, elpárolog, elillan a róka, ha észrevétlenül igyekszik bundáját megmenteni. (K:MVK)

ellő, anyavad (D: Mutterwild) (BK:VM)

ellőkotorék (CZ: obytná komora /obytný kotel, v králičí noře/; SK: obytná komora; GB: breeding hole /breedig pipe, nest burrow/; F: rabouilliére; D: Setzröhre, Satzbau /Kaninchensetzröhre/) - Lakókotorék. Üregi nyúlnál. (KF:VSzT)

ellőni - 1: Első értelmezése a fegyverrel kapcsolatos, amikor pl. azt mondjuk, hogy ellőttük utolsó patronunkat is. (Eö:VNy)

2: De ellőhetjük a kotorékból kiugratott rókát. (Eö:VNy)

3: A tehenek mellől a bikát, ivadék mellől az anyát. (Eö:VNy)

4: A fácánnak, a fogolynak szárnyát vagy a lábát is. (Eö:VNy)

elmagtalanul - Tenyészbénává lesz a bika, ha elveszti nemzőképességét. (K:MVK)

elmar (D: abbeißen) - Ragadozó, felnőtt kölykeit. (IÁ:EFVSZ)

elmarad - Az öreg szarvasbika járásának nyoma megváltozhat, különösen nyáridőben, amikor a bika döhér. Hátsó csülkeinek nyoma a mellsők mögé kerül, tenyérnyivel elmarad a mellsőkétől. Pipitér és Igazgató vadásztársak nyoma is elmarad a többiekétől, gazdáikkal együtt - bár erre inkább a lemaradás szó illik. Az ösztökélés, a sürgetés az, ami ilyenkor nem marad el. (VE:MSzT)

elmarad (D: bleibt zurück) - 1: A vadász, a hajtó, midőn vadászatkor a vadászok, illetve a hajtók vonala mögött késedelmeskedik. (H:VM)

2: Az agár (D: steht ab), midőn közte és a nyúl között a távolság nőttön nő. (H:VM)

3: A vad (D: bleibt liegen) a vadász v. a vizsla mellett, ha a meglapult nyúl v. fogoly ki nem ugrik, fel nem röppen. (H:VM)

elmaradás - Hátramaradás, visszamaradás a lépésben. Az idősebb, hízott bika hátsó csülkeinek nyoma 2-3 ujjnyira elmarad az első lábak nyomától. (K:MVK)

elmarja - Elűzi rühetéskor az erős kan a gyengébbet. (K:MVK)

elmarja v. elmorogja (D: rettet) - A védő a többi ebeket, midőn a hajtott és elfogott v. meglőtt vadat marakodva v. morogva védelmezi. (H:VM)

elmellőzni figyelmet - (D: verpassen) (F:VMSZ)

elmenekül/ni (CZ: unikat /o zvěři/; SK: dať sa na útek; GB: to flee; F: courir /liévre, galoper, renard, fuir, ongulés/; D: flüchten /flüchtig sein/(KF:VSzT)

elmenekül/ni (CZ: prchat víz též unikat /o zvěři/; SK: prchať /dať sa na útek, unikať/; GB: to saunter off /to flee, to take flight/; F: s’en aller  au trot /fuir, aller ďeffroi, prendre la course, partír ďeffroi, bondir ďeffroi/; D: abtrollen /flüchtig sein, flüchtig werden/) - Elsompolyogni, megugrani. (KF:VSzT)

elment! (GB: gone away!) - Kiáltás, a rókának vagy nyúlnak elillanásáról tudósítja a falkát. (BK:VM)

elnehezedett (D: hochbeschIagen) - Vemhes. (VL)

elnehezedik - Az előrehaladott vemhét hordozó sutavad. Lelassul, rejtőzködik, várja az idejét. Igazgató vadásztárs a nyolcadik töltelék káposzta után elnehezedik kissé. Pandúr vadásztárs visszatérő italos rémálma volt, hogy Igazgatót neki kell hordágyon cipelni. (VE:MSzT)

elnehezedik - Az erősen vemhes sutavadra mondjuk tavasszal, hogy már szemmel láthatóan „elnehezedett”, tehát nyugalomra van szüksége, s nem válik előnyére, ha bármilyen okból, pl. erdőtisztítás miatt épp ott zavarják, ahová ellőhelyet keresve behúzódott. (Eö:VNy)

elnyeli - Az agár a nyulat, ha csak mulatság kedvéért forgatja és veri, de bizonyos ideig futni hagyja s csak akkor kapja fel. (K:MVK)

elnyelte - Ha egy a nyúl erejéhez képest hatalmas agár csak játék, mulatság kedvéért forgatja, veri a nyulat s mintegy készakarva, nem kapja fel, de bizonyos ideig engedi szaladni, ekkor mondják: elnyelte, meg kitette. (BK:VM)

elnyiffantja - Magát a kopó, ha a vad nyomára akad. (K:MVK)

elnyiffantja magát - 1: A tacskó, mikor friss nyomra ér, vagy rókát, nyulat vaddisznót megpillant, éles hangon „nyiff-nyaff” ugatni kezd. (EVFL)

2: Némely szőrmés vad, mikor lövéstalálat éri. (EVFL)

elnyiffantja magát (D: wird laut) - A tacskó, midőn friss nyomra ér, vagy rókát, nyulat meglát. (H:VM)

elnyom (D: unterdrücken) - Gyengébbet. (IÁ:EFVSZ)

elnyomni - Elhúzni a puska ravaszát. (K:MVK)

elnyúlik - A falka, ha a kopók hosszú sorban hajtanak. (K:MVK)

elnyúlik a falka (GB: tailing) – Ha a kopók hosszú sorban hajtanak. Lovasokra is alkalmazható. (BK:VM)

elnyüvődik - Leromlik a bika (bak) a rigyetési időszakban s ha már nem bírja az üzekedést, akkor leáll. (K:MVK)

elorozza - A farkas a nyájból a juhot. (K:MVK)

eloson - Elcsellen, elsurran, ellódul, elvarrant, elpárolog, elillan a róka, ha észrevétlenül igyekszik bundáját megmenteni. (K:MVK)

eloszlás (D: Verteilung) (IÁ:EFVSZ)

elöltöltő - Ma már csak a bodzapuska elöltöltő, de kétszáz-kétszázötven évvel ezelőtt még ilyen puskákkal lődözött a vadász (és a katona). A régi vadásznyelv egy rakás, ma már egyáltalán nem, vagy alig hallott szót ismert és használt az elöltöltős fegyverekkel kapcsolatban (puskacsecs, kilobbant, fojtásverő, szottyanás, dunszt, stb.). Kárba vesző, szép magyar szavak, de mára már a vadász számára is érdektelenek, csak a nyelvész nyalánkoskodik rajtuk.  Bátyó vadásztárs mesélte, hogy kiskölyök korában volt egy aggastyánkorú „barátja”, amolyan „félig Matula”, aki, ha kellett, még fürgén szaporázta a lépést - kelleni pedig akkor kellett, ha vad, finánc tűnt föl a láthatáron. Az öreg márciusban megelőzte a kicsapott birkanyájat, és ősszel is jóval utánuk húzódott emberközelbe, közben egy rissz-rossz kunyhóban lakott - özvegy tehenével egy lakosztályban - a folyóparton; vadorzással, orvhalászattal látta el magát, és tejet ivott rá. Az Isten sem tudja, honnan szerzett (talán a königsbergi csatában felavatott), elöltöltős, hét-nyolc kilós puskája másfél évszázad alatt sem robbant szét. Az öreg ezt a „kövületet” eredményesen használta: nyulat, nagy néha őzet tizenöt-húsz méterről helyben marasztotta; foglyot, fürjet is - ha a talajon érte őket, mert a fegyvert a feje magasságán túl már ifjú korában sem nagyon tudhatta fölemelni. A füstös lőpor fél hektárt beborított, az égzengést szégyenbe kergető dörrenést pedig biztosan meghallották a falubeli csendőrök is, de nem sok értelme volt utánajárni, mert az öreget még életében nem érték tetten. Bátyó egyszer elhúzhatta a puska „bezzentyűjét”, többször nem is áhítozott rá, mert azon kívül, hogy egész álló napon csöngött a füle a lövés után, hanyatt is esett, a fél pofája mélyszürke lett a füsttől, és a köhögéstől percekig nem kapott elég levegőt. Az öreg már vagy ötven-hatvan éve az örök vadászmezőkön rabsickodik; nyilván a puska is vele lehet, mert elmúlása után a fegyver senkinek nem került többé a kezébe, a szeme elé. (VE:MSzT)

elöltöltő (D: Vorderlader) - A régi rendszerű - elölről, helyesebben mondva fölülről töltendő puska rövid elnevezése. (H:VM)

elöltöltő - Ma már csak a régi jó világ emlékeként őrizzük fegyverállványunkon nagyapáink jó elöltöltő puskáit és kegyeletteljes csodálkozással meditálunk, hogy miként vadásztak azzal öregeink. Á mai vadászpuska szerkezete, használata annyira különbözik az elöltöltő puska kezelésétől, hogy az annál használt kifejezések ma már ide s tova feledésbe mennek. Hogy egészen rá ne boruljon a feledés homálya elmondom, hogy történt az a körülményes tevékenység, melyet töltésnek neveztek. Urambátyám, amikor belefújt a csőbe és meggyőződött róla, hogy a puska szuszog, szelei, azaz a gyúlyuk nincs eldugulva (mert ellenkezőleg azt ki kell piszkálni és kilobbantani), elővette a lőportülköt, szarvat és egy lövet puskaport a csőbe eresztvén, a kalapfojtást, kócot a cső végébe dugta s a fojtásverővel, puskavesszővel lefojtotta, leverte a fojtást addig, míg a fojtásvessző a leverésnél felugrott. Ez azért volt fontos, mert a rosszul levert fojtás alatt a lövésnél csak szottyant és nem durrant a puska, a serét pedig a cső végénél a földre hullott. Azután előkerült a serétzacskó, melyből marokra szedvén a lövendő vadat megillető serétet, a kásagöbecset, dunsztot, hümzlit, madárserétet, kacsaserétet, nyúlserétet, fickót, postát, Öreg szatymát vagy egy szem golyót, láncos postát, a csőbe eresztette, arra kisebb mennyiségű kóc verődött (de nem olyan dühösen, mint a pornál) s a puska meg volt töltve. Akkor a gyutacstartóból előkerült a gyutacs, kapszli. A sárkányt, kakast, húzót félkerékre húzták, a puskacsecsre, piramidlire rátették a kapszlit. A kakasra, sárkányra helyezett nagyujj- s a ravaszra, bezzentyűre a mutatóujjal gyakorolt nyomással szép lassan, elővigyázatosan leeresztették a sárkányt, hogy a sárkány kalapja a kapszlit a puskacsecsre nyomja. Ha azután az így aplikált töltést (lódungot, lődért, fiseket) a csőből eltávolítani akarták, akkor a töltővesszőn levő fojtáshúzó-csavarral, saskörömmel felcsavargatták, kipödörgették a fojtás, serét, por a zacskóba került s a málékavaró (a rossz puskát hívják így) ártalmatlanná volt téve, mert - hiába - olykor a bot is elsül. (K:MVK)

elöltöltő puska (CZ: předovka; SK: predovka; GB: muzzle loading rifle /muzzle loader/; F: arme se chargeant par la gueule; D: Vorderlader) - Elültöltő puska. (KF:VSzT)

elöltöltő puska - A korai tűzfegyverek természetesen elöltöltők voltak. Az elkészült csövet egyik végén (a tusra erősített részen) a csőrész felhevítése után vasdugóval zárták le. Ezen puskáknak a megtöltése sok időt vett igénybe.
Az alábbiakban ismertetjük a rég elfelejtett töltési módot. A vadász belefújt a csőbe és  meggyőződött róla, hogy a puska szuszog (szelel), azaz nincs eldugulva. Majd elővette a lőportülköt, szarvat és egy lövet puskaport a csőbe juttatván, a kalapfojtást, kócot a cső végébe dugva a fojtásverővel, puskavesszővel lefojtották. A leverést addig folytatták, amíg a fojtásvessző a leverésnél felugrott. Ez a művelet azért volt fontos, mert a rosszul levert fojtás alatt a lövésnél csak szottyant és nem durrant a puska, a serét pedig a cső végénél a földre hullott. Azután előkerült a serétzacskó és a lövendő vad függvényében a megillető serétet (kásagöbecset, dunsztot, hümzlit, madárserétet, nyúlserétet, fickót, postát, öregszatymát vagy egy szem golyót, láncos postát) a csőbe eresztettek, amelyre kisebb mennyiségű kóc verődött  s ezzel a puska meg volt töltve.  Akkor a gyutacstartóból előkerült a gyutacs, kapszli. A sárkányt, kakast húzott félkerékre húzták, a puskacsecsre rátették a kapszlit. A kakasra helyezett nagyujjal s az elsütő billentyűre (bezzentyűre) tett mutatóujjal gyakorolt nyomással, szép lassan, elővigyázatosan leeresztették a kakast, hogy a kalapja a kapszlit a puskacsecsre nyomja. (EN)

elöregedett (CZ: přestárlý; SK: prestarnutý /veľmi starý/; GB: superannuated /very old/; F: très vieux; D: überaltert) - Nagyon öreg. (KF:VSzT)

elöregedett koca (CZ: bachyně přestárlá /bachyně neplodná/; SK: diviačican prestarnutá /diviačica jalová/; GB: barren sow; F: laie bréhaigne /vieille laie stérile/; D: Geltbache /sterile Bache/) - Meddő koca, üres koca. (KF:VSzT)

elöregedés (D: Überalterung) - Populációk korstruktúrái azonos jelleget vesznek fel természetes feltételek között: az előrehaladó életkorral az adott egyedek száma csökken. Így a fiatal korosztályokban van a legtöbb egyed, ezeknek száma a halandóság miatt az idő haladásával csökken. Így kialakul a korpiramis. Például a vadászati beavatkozások - amelyek nem igazodnak a természetes kor-struktúrához és túlzott mértékben nyúlnak bele a középkorosztályba. A természetes ellenségek hiánya és más okok miatt a felső korosztályhoz tartozók közül több egyed marad életben, mint a populáció természetes fejlődése során. Ez pedig a populáció fennmaradása szempontjából veszélyes, mert a szaporodási viszonyok megváltoznak, és végül a túlkoros állatok között nagyobb halandóság következik be, amelyet nem tud pótolni, a fiatalabbak utánpótlása. (VL)

elő hajszán - Kajszán, vérten, szügyön lőjjük a vadat, ha a lövés pillanatában szüggyel áll felénk. (K:MVK)

elő hasi - A szarvasüsző, mely már borítva lett, de még nem borjazott. (K:MVK)

előagy (GB: forend, foreend, forearm; D: Vorderschaft; F: devant, longuesse; RO: antepat) (ZGYT:KVSZ)

előagy (D: Vorderschaft) (IÁ:EFVSZ)

előagy (CZ: předpažbí; SK: predpažbie; GB: fore-end /forearm/; F: devant /fût, longuesse, garde-main/; D: Vorderschaft) (KF:VSzT)

előagy - Nem a legokosabb vadász, de még csak nem is a vadászelnök beceneve. A billenő csövű puskák fontos alkatrésze az előagy, amely szétszedéskor külön levehető. Vigéc vadásztárs szívesen büszkéIkedik billenőcsövű golyós fegyverével (express-, gavallérpuska), csak az a baj, hogy az előagyat rendszerint otthon felejti. Buznyák vadásztárs szerint így próbálja leplezni, hogy egyáltalán nem tud lőni. (VE:MSzT)

előagy (D: Vorderschaft) - Fegyver része, nem tévesztendő össze az előagy anatómiai fogalmával. (VL)

előagy - Vagy kisagy, a billenőcsövű fegyverek fából készült agyának levehető, kisebbik része. (Eö:VNy)

előagyszános ismétlő sörétes fegyver (CZ: pumpovačka /brokovnice polo-automatická/; SK: polo-automatická brokovnica; GB: pump gun /slide actiongun/; F: fusil semi-automatique à pompe; D: Repetierflinte mit Gleitverschluß) - Pumpálós ismétlő sörétes fegyver. (KF:VSzT)

előágyszános (pumpálós) sörétes ismétlőpuska (GB: slide-action /repeating/ shotgun /pump gun/, pump-action shotgun /trombone-action; D: Vorderschaft-Repetierflinte; F: fusil à pompe; RO: armă cu alice semiautomată cu pompă) - (ZGYT:KVSZ)

előágytáras ismétlő rendszerű fegyver (D: Vorderschaftrepetierer) - Pumpálós fegyver. (VL)

előbőgés - Kezdete naptárilag pontosan nem határolható be, mert erősen időjárásfüggő. Hazai viszonyok között augusztus 20., azaz Szent-István napját követően általában megszólalnak már a bikák, ez azonban még igazi bőgésnek nem mondható. Ekkor foglalják el bőgőhelyeiket, veszik uralmuk alá a csapatbikák a teheneiket, amelyeket aztán mindvégig igyekeznek éberen őrizni. A bőgést a tehenek speciális „rigyetőszaga” indítja igazán be és fokozza annak intenzitását. Az előbőgés szórványos, először jórészt csak az éjszakai órákra szorítkozik, elsősorban a területfoglalást és magát a jelenlétet tudatja a fajtársakkal. Ilyenkor a fedezés még ritkaságszámba megy. A tehén csak a kifejezett rigyetés időszakában veszi fel a bikát, mert az eredményes megtermékenyülés előfeltétele a megfelelő hormonális állapot, a petesejt megérése. Ez egyedenként egy igen rövid, pár napos időszak. (?)

előbőgés - A rendes, megszokott bőgési időt megelőzve többször előfordul, hogy egyes szarvasbikák előbb megszólalnak, néhány napig „hangolnak”, azután megint elhallgatnak, és már csak a szokásos időben zendítenek rá újból, hogy attól kezdve aztán megszakítás nélkül bőgjenek a nász végéig. Ellentéte az utóbőgés, amikor meg a javabőgést követően rövidebb-hosszabb szünet után némelyik bika ismét bőgni kezd vagy morgolódik, aminek a magyarázata még tisztázatlan. (Eö:VNy)

előcsahos - Kutyahiba. A szertelen eb akkor is csahol, amikor még hírehamva sincs a vadnak. (Tógyer vadásztárs megemlíti, hogy ő embert, sőt, vadászt is látott már előcsahost. (VE:MSzT)

előcsahos - Locska az eb, mely anélkül, hogy  vadat látna vagy érezne, már csahol. (EN)

előcsahos - (GB: babbler)

előcsahos (D: vorlaut) - Eb az, mely elébb csahol, mint vadat érez vagy lát. (BK:VM)

előcsahos - Vagy locska az olyan eb, amelyik anélkül, hogy vadat szimatolna vagy látna, máris csahol. (Eö:VNy)

előcsahos - Locska az eb, mely anélkül hogy vadat érezne vagy látna, már csahol. (K:MVK)

előcsahos kopó - (D: vorlaut) (F:VMSZ)

előerdő (D: Vorwald) - Igénytelen, gyorsan növő pionír fafajokból álló erdő, melynek lombsátra alatt a tulajdonképpeni erdőfelújítás történik. (VL)

előfordulás (D: Vorkommen) (IÁ:EFVSZ)

előhajszán lő - Ma már nem sokan értik ennek a kiveszőben lévő szónak a jelentését, ami nem túl nagy baj, mert van rá másik jó magyar kifejezés is. Ha a nagyvad szemben áll, és a vadász megkísérli a lövést, előhajszán lő, feltéve, ha talál. Alapos megfontolás kell, hogy megelőzze az ilyen lövést - jó szem, pontosan hordó fegyver, kívánatos lőtáv és némi szerencse is kell a találathoz. Az előhajszán lövés, ha nem is vadásziatlan, igen kockázatos, és - ha egy mód van rá - elkerülendő. (VE:MSzT)

előhasi koca - Nőivarú vaddisznó, vemhesüléstől az első malacozásig. (ÁN)

előhasi ünő - Valószínű, hogy a javakorban lévő bőgő-bika különb, erőteljesebb borjút tud nemzeni annál a sihederbikánál, még akkor is, ha az a gyengebika megfelelő agancsképző törzs származéka. Nem kétséges azonban, hogy az előhasi ünők rendszerint gyenge borjat ellenek és minthogy késve üzekedtek, gyenge borjaik annakidején a kelleténél később is születnek. Ha mármost ezen ünőknek későnszülető borjai ráadásul még sihederbikák származékai is, természetes dolog, hogy az ilyen fogyatékos borjak sehogysem válhatnak az állomány hasznára. Az ilyen kései, gyenge borjú sohatöbbé nem tudja időbeli veszteségeit pótolni, ő is mindennel elkésik. Satnya selejtbika lesz majdan belőle, vagy ha történetesen ünő, akkor szeptember végén ő is késve üzekedik majd, ő is ismét csak kései, alkalmatlan borjút fog elleni. Amint látjuk, ilyenformán megnemszűnő láncolata képződik a nem kívánatos, fajrontó egyedeknek, amelyek elődeik késedelmét soha többé nem tudják behozni. (SzZS:SzS)

előhasi ünő - Első esetben vemhet hordó szarvas- vagy dámünő. (Eö:VNy)

előhasú - A rőtvad fiatal nősténye elveszti ártatlanságát nagylány életének első szeptemberében. A sikeres nász következménye a vad vemhessége, és mivel az első magzatát hordja, az ilyen vadat előhasúnak nevezzük. Igazgató vadásztársat, akinek még Poroszló vadásztársnál is tekintélyesebb a derékbősége, Buznyák vadásztárs szerint szintén előhasúnak kell tekinteni, mert mindig a hasa jön elől. (VE:MSzT)

előhozza (D: apportirt) - A sűrűből, a nádból a vizsla, néha a kopó, ritkán az agár az elejtett v. elfogott vadat. (H:VM)

előkajszán, hátulkajszán (D: Spitz von Vorn, Spitz von Hinten) - Háránt szaladó vadra elölről vagy hátulról lőni. (BK:VM)

előkeresés (D: Vorsuche) (IÁ:EFVSZ)

előkeresés (D: Vorsuche) - Midőn a vadász-személyzet a megtartandó hajsza előtt a vezető-ebbel a hajszolandó szarvas tartózkodása helyét megállapítja. (H:VM)

előkerestetés (D: vorsuchen) - A terület ellenőrző lekeresése a vezetékmunka során, hogy megtalálják a rálövés helyét, illetve az elveszett vagy félbeszakított csapát, pl. a sűrű mentén történő előkerestetés annak megállapítására, hogy hol váltott ki a vad a sűrűből. (VL)

előkészít (D: beretten, berichten) - A pedzőmadarat felkészítik a pedzővadászatra; főleg kezessé teszik (szelídítik) és tanítják. (VL)

elől kajszán, hátul kajszán - (D: Spitzschiessen) (F:VMSZ)

előlállók - Azok a vadászok, akik egy terület lepásztázásakor minden hajtásban előremennek, és megfelelő távolságban s helyen vadászvonalat képeznek. Állásaikat elfoglalva aztán jelt adnak, erre a többiek vonalban elindulnak, rájuk hajtanak, miközben lövik a kelő, vissza- vagy oldalra törő vadat, míg az előlállók a rájuk hajtottakat igyekeznek meglőni. (Eö:VNy)

előnevel – A nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása és a vadászati igények növekedése szükségessé tette, hogy némely arra alkalmas vadszárnyast mesterségesen és nagy számban tenyésszen a vadásztató vadgazda. A keltetőben kikelt fiókákat (csibéket) ólakban, majd kifutókban előnevelik 6-10 hetes korukig, ezután természetes környezetükbe kibocsájtva „vadásszák vissza” - több-kevesebb sikerrel. Ha ez a tevékenység nem léteznék már 40-50 esztendeje, az országban már vadfácán sem lenne. Voltaképpen előnevelik (előneveltékték?) a vadászjelöltet, a későbbi vadászt is, és közülük sem válik (vált) mindegyik igazi vadásszá. Manapság az effajta „előnevelésről” már alig esik szó, annál több a pénzről... Tógyer vadásztárs véleménye, hogy a társaság fele, függetlenül attól, hogy „előnevelt”-e, vagy sem, jelentős és folyamatos „utónevelésre” szorul. (VE:MSzT)

előnevelés - A mesterséges fácán-, és fogolytenyésztésben a csibenevelésnek első szakasza. (Eö:VNy)

előötlik - Kibukkan a vad a sűrűségből. (K:MVK)

előre tartás, elébe tartás, elébe lövés (GB: lead, allowance; D: Vorhalten; F: pointage en avant, tir par anticipation; RO: corecţie de ochire) - (ZGYT:KVSZ)

előre! (D: Vorwärts) - Félhangon, röviden és ismételve vagy e helyett kettős fütty, biztatásul a keresés folytatására. Hosszan és vontatva, ha az ebnek hasonmászva kell előre csúsznia. (BK:VM)

előre! (D: Vorwärts, schön voran) - Biztató a vizslának, hogy a vadhoz, melyet áll, jobban közeledjék. (H:VM)

előre-harapás (CZ: předkus; SK: predhryz; GB: undershot; F: mâchoire grignarde; D: Unterbiß(KF:VSzT)

előre-harapásos kutya (CZ: pes mající předkus; SK: pes majúci predhryz; GB: undershot; F: chien à mâchoire grignarde /mâchoire grignarde/; D: Vorbeißer(KF:VSzT)

előredűlő - Az eb, amelyiknek a fara magasabban áll, mint a marja. (K:MVK)

előrehaladott vemhes (CZ: ve vysokém stupni březosti; SK: vo vysokom stupni kotnosti/garavidi ty; GB: highly pregnant /heavy with young/; F: prête à mettre bas /près de mettre bas/; D: hochbeschlagen) - Magas fokú vemhes. (KF:VSzT)

előrehaladottan vemhes (D: hochbeschlagen) - Csülkösvad, röviddel ellés előtt. (IÁ:EFVSZ)

előreharapás (D: Vorbeißer) - Fogazat hiba - az állkapocs túl hosszú. (VL)

előreküldeni - A vizslát kell, amikor kint a terepen megkezdjük a vadászatot. Az előreküldést követi a visszahívás, ha a vizsla túl messzire kalandozik, túl messze keres. (Eö:VNy)

előrelendít (D: vorschwingen) - Előretartás. (VL)

előretart/ani (CZ: táhnout se zbrani víz též předsadit; SK: ťahať so zbraňou /predsadiť, predsadzovať/; GB: to swing /to follow through/; F: accompagner le coup /tirer au suivi, tirer par swing, tirer par devancement/; D: mitfahren /mitschwingen, mitziehen/) - Elébefog/ni, fegyverrel húz/ni. (KF:VSzT)

előretartás (CZ: předsadit; SK: predsadenie; GB: forward allowance; F: pointage en avant /anticipation, devancement; D: Vorhalten) - Elébefogás. (KF:VSzT)

előretartás (D: vorhalten) - Fegyver kezelése mozgó célokra lövéskor (vadra lövés). Ezalatt a (helyes) kísérést és előretartást is értik a lövéskor, és a külső hatások figyelembevételét is, pl. szél, magassági helyzet stb. Golyós vagy sörétes puskával történő célzáskor számításba kell venni a helyes „előretartást”, ami gyakorlaton és tapasztalaton alapul. (VL)

előtét (D: Vorlage) - A lövedék (illetve fojtás és sörét), amelyet a töltény lőporgázai a puskacsőből kirepítenek. (VL)

előtte fekszik (D: vorliegen) - A tacskó a rókabarlangban 40-50 cm-nyire a róka előtt lefekszik s ott folytonosan csaholja. (H:VM)

előzápfog (CZ: zub třenový /premolár/; SK: zub črenový /premolár, predná stolička/; GB: premolar tooth; F: prémolaire; D: prämolar) (KF:VSzT)

előz/ni (CZ: stopní znamení jelena /přenáhlit se/; SK: prešľapnúť /prenáhliť sa/; GB: to over-reach /to overstep/; F: s’avancer /outrepasser/; D: übereilen) - Átlép/ni, túllép/ni. (KF:VSzT)

előzés (CZ: přenáhlení /stopní znamení jelena/; SK: prešľap /prenáhlený prešľap/; GB: overstep; F: outre pas; D: Übereilen) - Átlépés, túllépés, szarvas nyomképletében. (KF:VSzT)

előzés - Átlépés, túllépés. Az országúti ámokfutók - többek bánatára - nem tartoznak a vadászható fajok közé, ezt a tiltást legföljebb a motoros „fejvadászok” léphetik át. Az előzés mégis vadászati műszó, és ugyancsak a hitvány egyedekre érvényes: a gyenge szarvasbika hátsó lábainak nyomai a mellsők elé kerülnek. Az ilyen nyom fontos információt jelent a vadász számára. - Ficzkándi vadásztárs nem tudná magát álcázni, ha négy lábon kellene járnia - vonta le a következtetést Bodobács vadásztárs. (VE:MSzT)

előzés - Átlépés, túllépés, túlsietés. Megbízható nyomjel, amennyiben a gyenge, hitvány bika hátsó lábnyomai az első láb nyomai elé kerülnek. A »túlsietés« mint a német »übereilen« rossz fordítása mellőzendő. A többi jó kifejezés. (K:MVK)

elővemhesség (D: Vortragezeit) - A petenyugvás ideje. (VL)

elővizsga (D: Vorprüfung) - Vérebek képességvizsgája. Hannoveri véreb: nagyvad hideg egészséges nyomán való keresés; bajor hegyi véreb: mesterséges csapán. (VL)

előzetes vadkárbecslés (D: vorverfahren) (VL)

elpaccolni - Elhibázni, elhevenyészni: lyukat lőni a levegőbe, eltolni. (K:MVK)

elpárolog - Elcsellen, eloson, elsurran, ellódul, elvarrant, elillan a róka, ha észrevétlenül igyekszik bundáját megmenteni. (K:MVK)

elpárosodtak - A vadludak és vadkacsák, midőn tavaszkor párokra szakadtak. (H:VM)

elpártol - (Isten őrizze meg a vadászt a politikától! - Nem őrzi...!) El- és oda-vissza pártolni a politikában szoktak, de éppen ellenkező szándékkal, mint amit a vadászati értelmezés takar: a vadászatban a vad elpártol, más vidékre, területre húzódik, ha sokat zaklatják - a politikus pedig azért pártol el (át), hogy továbbra is zaklathasson. Így jó neki. (VEMSzT)

elpártol - A vad a területről elmarad, ha állandóan zaklatják. (K:MVSZGY)

elpártol - A sokat zaklatott, abajgatott vad más, nyugalmasabb területre. (K:MVK)

elpárzik - Különös, ám jóhangzású és kifejező régi vadászműszó, a (fogoly)kakas „tulajdonsága”, amikor már megtalálta választott tojóját, és folyamatos igyekezettel szorgoskodik a szaporulat érdekében. Emberi leegyszerűsítéssel: házasságra lép. A fogolypárok monogámok, kapcsolatuk hosszas és szilárd. Kabóca vadásztárs soha nem volt fogoly (még előzetesben sem, bár Zitter vadásztárs szerint nem ártott volna a kifigyelt „ivarzási időben” /jegyesség/ egy időre bezárni), így aztán a kívánatosnál többször elpárzott: az utódteremtést illetően sikeresen - egyéb szempontok vonatkozásában nem annyira... (VE:MSzT)

elpárzott - A kakas, melynek már párja van. (K:MVK)

elpusztít (D: vertilgen) (IÁ:EFVSZ)

elpusztul (D: eingehen) - Apróvad, fiatal fa. (IÁ:EFVSZ)

elpusztul (D: eingehen) - A vad elpusztul, ha valamilyen betegség, végelgyengülés vagy éhhalál következtében életét veszti: kimúlik. (VL)

elpusztul/ni (CZ: zhasnout po táně; SK: zhasnúť; GB: to perish /to die/; F: mourir /ďune blessure/; D: verenden) - Elhullani. (KF:VSzT)

elpusztul/ni (CZ: o zvěři /hynout/; SK: hynúť; GB: to perisch /ti die/; F: mourir; D: fallen) - Elhull/ni, /vadról/. (KF:VSzT)

elpusztul/ni (CZ: zajít přirozenou smrtí; SK: zhynúť /skonať/; GB: to die; F: mourir de mort naturelle; D: eingehen /verenden/) (KF:VSzT)

elpusztult fővad hullája - (D: Fallwild) (F:VMSZ)

elrántani a fegyvert - Ezt teszi a gyakorlatlan lövő a fegyver elsütésekor, sokszor még a szemét is behunyja ilyenkor, ezért hibáz, ezért nem talál célba. (Eö:VNy)

elrejtőzik (D: verbergen) (IÁ:EFVSZ)

elrepül/ni (CZ: odletět /pernatá zvěř/; SK: odletieť /uletieť/; GB: to fly off /to take wing/; F: se débrancher /s’envoler/; D: abstreichen /abreiten/) - Szárnyasvad. (KF:VSzT)

elriad (D: ist verblattet) - Az őzbak, a császárfajd, midőn a hívás alkalmával felismerve az embert, a csalást észreveszi. (H:VM)

elriaszt - 1: (D: vergrämen) Vadat zavarással, ügyetlen magatartással megijeszteni, elijeszteni és (tartósan) nyugtalanítani. Vadkárok elleni védekezésül a vadat megfelelő intézkedésekkel szándékosan el lehet riasztani. (VL)

2. - a/ (D: verblatten) Őzbak elriasztása ügyetlen (csalsíppal történő) csalogatással. (VL)

    - b/ (D: verprellen) Ugyanaz, mint „eIijeszteni”, különösen ragadozók esetében, ügyetlen csapdaállítással. (VL)

elrivallja magát (D: gibt laut) - A kopó, midőn a vadat lel. (BK:VM)

elrivallja magát - Elnyiffantja magát a kopó, ha vadra bukkan. (K:MVK)

elrivallja magát (D: giebt Standlaut) - A kopó, midőn a vadat elfogván - és a véreb, midőn a nagyvadat megállítván - különös feltűnő hangon ugat. (H:VM)

elrobajlik - … a dürgőfáról a nagykakas, ha megzavarják és szárnyra kap. Tubák vadásztárs muzeális lemezvillás Csepel-motorkerékpárja szokott elrobajlani, persze csak akkor, ha éppen kedve tartja beindulni. Ezen ritka eset Tubáknak majdnem olyan sikerélményt nyújt, mint egy közepesen eredményes vadásznap. (VE:MSzT)

elrobajlik - Elrobog, elvitorláz, nagy szárnycsattogással elröbben a fajdkakas. (K:MVK)

elrobog - Elrobajlik, elvitorláz, nagy szárnycsattogással elröbben a fajdkakas. (K:MVK)

elrontott vadállomány - Leginkább agancsos vadra mondjuk, amikor helytelen vadgazdálkodás, szakszerűtlen vadászat miatt egy állomány egésze, s vele együtt annak agancsminősége is elromlik, elkorcsosodik,a mit aztán igen nehéz újból helyrehozni! (Eö:VNy)

elrontott vadászat (D: Fehljagd) - Rosszul sikerült vadászat. (VL)

elrothad (D: verfaulen, vermodern, vermorschen, verrotten) (IÁ:EFVSZ)

elrúgja a borját - Több vadfaj az üzekedés idején elüldözi előző évi ivadékait, elrúgja a borját. Az őzsuta is ezt teszi, de általánosságban: a bakra bízza az akciót, és a szerelem elmúltával többnyire „visszafogadja az árvát”. Pandúr vadásztárs azzal vádolja Kabóca vadásztársat, hogy elrúgja a borját, minthogy már negyedszer nősült, és minden esetben szaporodik is. Kabóca ezt kikéri magának, hiszen mindenki láthatja, hogy ő nem nőivarú, és egyébként is az ülepe is kivan a gatyából, olyan szegény a gyerektartások miatt. Buznyák vadásztárs is megnyilvánult a szó ürügyén, szerinte Szikfalussy vadásztárs szülőanyja már egész korán „elrúgta a borját”, amiért nem is lehet nagyon hibáztatni - annál inkább azért, amiért az apját nem rúgta el már jóval előbb. Bátyó vadásztárs ezúttal állást ugyan nem foglalt az elhangzottakkal kapcsolatban, de Buznyákot komoly fenyítésben részesítette. (VE:MSzT)

elrúgja a borját - Ha a szarvastehén nem engedi tovább szopni a borját, azaz elválasztja magától. Ez az üzekedés kezdetén történik meg, de ez időleges, az üzekedés idejére vonatkozik. A téli időben pedig a borjú már elválasztódik. (K:MVSZGY)

elrúgja a borját - Több állatfaj elzavarja, „elrúgja” magától előző évi szaporulatát, mint pl. a szarvas tavasszal, amikor új borja születik. (Eö:VNy)

elrúgja a bornyát - A szarvastehén, ha ujjonellett borja van, vagy ha a teje elapad: elzüllik. (K:MVK)

elrúgja a körmeit - Az agár, ha a kemény fagyon szaladás után körmeit veszti. (K:MVK)

elrúgja a körmét - Az agár, midőn kemény fagyon tett hajsza után körmeit veszti. (BK:VM)

elrúgja a körmét - Az agár, midőn a kemény fagyon szaladás után körmeit veszti. (H:VM)

elrúgja körmét (D: verhallen) - Fagyos talajon az agár. (F:VMSZ)

elsatnyul - Elkórnyad, elsenyved a sebzett vagy beteg vad. (K:MVK)

elsatnyulás - Elfajzás, a fajta rosszabbodása (ebtenyésztésnél). (K:MVK)

elsietett csaholás (D: Vorlaut) - Az eb korai csaholása. (VL)

elsomfordál/ni (CZ: vykrást se /zmizet/, /zvěř z leče/; SK: vykradnúť sa /zmiznúť/, /zver z pohonu/; GB: to slink away; F: se dérober /se sauver, couler/; D: sich abstehlen /davon-schleichen/) (KF:VSzT)

elsompolyog/ni (CZ: prchat víz též unikat /o zvěři/; SK: prchať /dať sa na útek, unikať/; GB: to saunter off /to flee, to take flight/; F: s’en aller  au trot /fuir, aller ďeffroi, prendre la course, partír ďeffroi, bondir ďeffroi/; D: abtrollen /flüchtig sein, flüchtig werden/) - Elmenekülni, megugrani. (KF:VSzT)

elsoványodás (D: Verhagerung) - Erős nap- és szélhatásra az erdei talaj humuszanyagokban és nyomelemekben történő elszegényedése (kisoványodás). (VL)

első agancs (D: Erstlingsgeweih) - A szarvasok fejlődése során az elsőként növő agancs. Általában még viszonylag rövid és vékony, egyszerű nyárs formájú agancskezdemény, a csontos homlokcsap egyenes meghosszabbítása, rózsája sincs még. (A rózsa hiánya különbözteti meg az első agancsot a későbbi agancsoktól.) A gím- és a dámbika a 2. életévében első agancsot visel. Az őzbaknak általában már az 1. életévébent, tehát gida korában (bakgida) az első agancsa kis, gombszerű, és ez az első életévében a tisztítás után télen azonnal elhullajtja, s ezután a 2. életév kezdetén (május-június) növeszti az első igazi agancsot. Gyengén fejletteknél késlekedhet az első agancs, és kitolódhat a 2. életév kezdetére; azokat az egyéves bakokat, amelyek még csak ezt a képződményt viselik, gombnyársas baknak nevezik; ugyanígy mondják azt az agancsot, amelyik inkább a gidakori képződményhez, semmint rendes agancshoz hasonlít. (VL)

első láb (D: Vorderlauf) (IÁ:EFVSZ)

első láb (CZ: běh předni; SK: predná noha /noha predná/; GB: fore leg /front leg/; F: membre antérieur /patte de devant/; D: Vorderlauf) - Elülső láb. (KF:VSzT)

első, 2., 3. évében vadászó vizsla (CZ: být v 1., 2., 3. atd. poli /počet roků loveckého psa-ohaře/; SK: byť v 1., 2., 3. atď. poli /označenie pracovného veku stavača/; GB: pointer in its first, second, third etc. year of working; F: le chien ďarrêt dans sa première, seconde, troisième etc. année de travail; D: der Vorstehhund steht im 1., 2., 3. usw. Feld) (KF:VSzT)

elsőbbségi területek (D: Vorranggebiete) - Olyan területek, amelyekben egy vagy több hasznosítás mással szemben előnyben részesül; pl. mezőgazdasági elsőbbségi területeket nem építenek be. (VL)

elsődleges rendeltetés (D: primäre Bestimmung) (IÁ:EFVSZ)

elsőrendű evezőtollak (CZ: ruční letky; SK: ručné letky; GB: primary feathers /quill-feathers/; F: rémiges primaires; D: Handschwingen /Schwungfedern/) (KF:VSzT)

elsővedlésű sólyom (D: MauserfaIke) - Sólyom, amelyik fogságban vesztette el fiatalkori tollazatát. Amennyiben a fiatalkori tollazatával került fogságba, úgy a tollváltás után elsővedlésűnek mondják. A fogságban történő második tollváltás után a neve: „másodvedlésű sólyom”, a harmadik vagy negyedik, a fogságban történt vedlés után megnevezése: „harmad- vagy negyedvedlésű sólyom”. (VL)

elsurran - Elcsellen, eloson, ellódul, elvarrant, elpárolog, elillan a róka, ha észrevétlenül igyekszik bundáját megmenteni. (K:MVK)

elsüt (D: abfeuern) - Fegyvert. (IÁ:EFVSZ)

elsüt (D: abziehen) - Fegyvert; ravaszt elhúz. (IÁ:EFVSZ)

elsüti a puskát - A fegyverben levő töltény lövedékét az elsütő billentyű segítségével a puskából kilőni. (K:MVSZGY)

elsütni - Eldurrantani a puskát. (K:MVK)

elsütni a puskát (D: abdrücken) (BK:VM)

elsütni a puskát (D: losdrücken) - Kilőni, lövést tenni. (H:VM)

elsütni fegyvert - (D: abdrükken) (F:VMSZ)

elsütő szerkezet - A lőfegyverek fontos alkatrésze. A lövés végrehajtására szolgáló kakas és automata. (EVFL)

elsütőberendezések (D: Abzugsvorrichtungen) - A felhúzott fegyverzár kioldására szolgálnak, amikor az elsütőbillentyű működtetésével az elsütőbillentyűrúd a helyéről kiemelkedik, és így az ütőelem (kakas) szabaddá válik. Ez az ütőrugó rugóereje alatt volt, előreüt, és az ütőszeg a csappantyúra, amely kiváltja a lövést. (VL)

elsütőbillentyű (GB: trigger; D: Abzug; F: détente; RO: trăgaci) - (ZGYT:KVSZ)

elsütőbillentyű (D: Abzug) - Ravasz. (IÁ:EFVSZ)

elsütőbillentyű (CZ: spoušť; SK: spúšť; GB: trigger; F: détente; D: Abzug /Abdruck, Drücker, Züngel/) - Ravasz. (KF:VSzT)

elsütőbillentyű (D: Abzug) - A lőfegyverek elsütőberendezésének része, a lövés kioldására szolgáló emelőkar. A tulajdonképpeni elsütőbillentyűből (nyelv) és az elsütőbillentyű-lemezből áll. (VL)

elsütőbillentyű-biztosítás (D: Abzugssicherung) (IÁ:EFVSZ)

elsütőbillentyű-biztosítás (D: Abzugssicherung); elsütőemelő-biztosítás (D: Stangensicherung)- Biztosítók, fegyverekben lévő szerkezetek, melyek feladata, hogy megakadályozzák a véletlen elsülést, bár a fegyver meg van töltve és fel van húzva. Egy emelőkar egyszerű működtetésével (kibiztosítás) a vadászfegyvereknél lehetőleg hangtalanul kell a fegyvert élessé, lőképessé tenni. Az embernek soha nem szabad teljesen a biztosítókra hagyatkozni. A balesetvédelmi előírások ezért sok esetre vonatkozóan adnak mindezekre külön előírásokat is. Pl. a fegyvert csak kiürítve, nyitott závárzattal szabad hordani, szállítani, letenni. Aszerint hogy melyik zárrész van biztosítva, megkülönböztetnek: elsütőbillentyűs biztosítást, elsütőbillentyű-rúd biztosítást (gyakran csak rúdbiztosításnak nevezik), ütőszegrugó biztosítást (ritkán), ütőszeg- (vagy kakas-) biztosítást és emelőrúd biztosítást. Vannak kombinált megoldások is, a nevezett fegyverrészekre ható együttes hatással. Azok a kifejezések, mint az automata biztosító, nyomógombos biztosító, vagy tolattyús biztosító, nem a biztosítás fajtáját fejezi ki, hanem csak a formáját, funkcióját jelöli. A konstrukciós elnevezések is, mint pl. a Greener-zár, csak az elvét jelölik, nem pedig a fajtáját, amelyik a zárrészre hat. A túlbiztosítás is veszélyesnek mutatkozik, mert hamis biztonságérzetet ad. Jobbak az egyszerű, kiismerhető és könnyen kezelhető biztosító szerkezetek. A valóságban a fesztelenített fegyver mindig biztonságosabb mint a biztosított, de természetesen legjobb, ha a fegyver üres. Ez a felismerés vezetett a kézi felhúzós konstrukciókhoz, amelyet joggal biztonsági fegyvereknek neveznek. (VL)

elsütőbillentyű biztosítója/zárja (CZ: pojistka spouště; SK: poistka spúšte; GB: hammer block; F: chien abattu /cran de sûreté du chien/; D: Hahnsicherung(KF:VSzT)

elsütőbillentyűt leereszt/eni (CZ: zrušit napnutí spouště; SK: zrušiť napnutie spúšte; GB: to uncock the trigger; F: désarmer la détente; D: entspannen /abspannen/) (KF:VSzT)

elsütőemelő (GB: sear; D: Stange; F: gâchette; RO: mecanism de armare) - Elcsattantó. (ZGYT:KVSZ)

elsütőemelő (CZ: spoušťová pátka; SK: spúšťová páka; GB: sear bar /trigger-gear/; F: gâchette; D: Abzugsstange) (KF:VSzT)

elsütőszerkezet (GB: firing mechanism, trigger assembly, trigger mechanism; D: Abzugsvorrichtung; F: mécanisme de precussion, mécanisme de mise à feu; RO: mecanism de percuţie, mecanism de dare a focului) - (ZGYT:KVSZ)

elszakad a csapattól - Lemarad, más irányba tér tőlük a sebzett vad. (Eö:VNy)

elszáll (D: stieben) -  A fogoly falka, midőn magasra emelkedve, messzire elrepül. (H:VM)

elszelel - Elcsellen, eloson, elsurran, ellódul, elvarrant, elpárolog, elillan a róka, ha észrevétlenül igyekszik bundáját megmenteni. (K:MVK)

elszíneződik - Albinizmus, az örökítő anyag megváltozására (mutáció) bekövetkező festék-képződési rendellenesség. Lehet részleges vagy teljes aszerint, hogy a festék csak egyes részeken, vagy a teljes felületen hiányzik. A festék nemcsak a bőrből, illetve szőrből hiányozhat, hanem a szem szivárványhártyájából is, az ilyen szem a vér piros színét mutatja. Az albinizmus ellentéte a melanizmus, a festék túltengése, a sötétebb színeződés. Általában mindkettő csökkenti az állat rejtőzködő képességét, így az ilyen egyedek hamarabb áldozatul esnek a ragadozóknak, s mindkettő fellépése gyakoribb beltenyésztés következtében. (Eö:VNy)

elszóródnak - Elhányódnak a vadászok, ha egyenként helyreállnak. (K:MVK)

elszóródnak -  A vadászok, midőn a túzokoknak megkörítésekor a szekérről vagy szánról lemaradozva, fedezet mögé húzódnak. (H:VM)

elszórt erdőrészek - (D: Feldhölzer) (BK:VM)

elszökkenés helye - Felszökkenés helye vagy rálövés helye. (K:MVSZGY)

elsztyeppésedés (D: Versteppung) - Olyan tájakra mondják, ahol sok a parlag, és azokra is használatos, ahol a túlzott vízelvezetés és vízkivétel következtében a vegetáció elszegényedik. (VL)

eltalál (D: treffen) - Pl. vadat. (IÁ:EFVSZ)

eltalálni - A vadat annyi, mint fegyverrel meglőni. Ez azonban nem jelent mindig birtokbavételt is, mert sajnos lehet a vadat rosszul is eltalálni, csak sebezni, s ha a sebzettet nem találjuk meg, az el is veszhet. (Eö:VNy)

eltekeredik - Félrecsap a vad, ha futása irányát egy gyors oldalmozdulattal megváltoztatja. (K:MVK)

elterelni - A falka kopót, ha nyomot vesztett, a falkár újra szimatra vezeti őket. (K:MVK)

elterelni a kopókat (GB: lift the hounds) - Ha megtévednek a kopók, s a falkár elhívja és oda vezeti őket, hol gondolja, hogy ismét a szimatra akadnak vagy pedig magát fellelik. (BK:VM)

elterelő etetés (D: Ablenkfütterung) (IÁ:EFVSZ)

elterelő etetés (D: Ablenkfütterung) - A talajon elszórt, nem helyhez kötött - főleg vaddisznó -  etetés az erdőben, hogy a mezőgazdasági vadkárokat megelőzzék. Lehetőleg hosszú ideig kell lekötnie a vadat. Főleg olyankor használják ezt a módszert, ha különösen nagy értékű kultúrnövényt termelnek vagy a termény éppen érik (pl. kukorica, burgonya). Kukoricát, makkot, búzát, zabot és burgonyát szórnak szét széles ívben, alkalmilag a talajba is bedolgozzák. Bevált az is, hogy a kukoricát lyuggatott hordókba teszik. Az elterelő etetés helyén semmi esetre sem szabad vadat elejteni. (VL)

elterjed - Elterül a fogolycsapat, mikor élelemkeresés végett szétszóródik. (K:MVK)

elterjedés (D: Verbreitung) (IÁ:EFVSZ)

elterjedési terület (D: Verbreitungsgebiet) (IÁ:EFVSZ)

elterülni - A vadludak, a foglyok szoktak a legelőn, amikor csapatosan megszállnak valahol, ott szétszóródnak, s legelni, illetve bogarászni kezdenek. (Eö:VNy)

eltér/ni (CZ: odchýlit se /o střele/; SK: odchýliť sa; GB: to deviate /to diverge/; F: dévier; D: abweichen) - Különbözni. (KF:VSzT)

eltérés (CZ: odchylka /střely od záměrného bodu/; SK: odchylka; GB: deviation /divergence/; F: écart /déviation/; D: Abweichung /von der Treffpunktlage/) - Lövés célponttól való eltérése. (KF:VSzT)

eltérés (CZ: derivace; SK: derivácia; GB: deviation; F: déviation; D: Ablenkung /Abweichung/) - Deviáció. (KF:VSzT)

eltévedés (D: verstoßen) - Ha egy pedzőmadár szándékosan vagy nem szándékosan nem tér vissza a solymászhoz, akkor eltévedt. Eltérő repülésmódjuk miatt a sólymok könnyebben tévednek el, mint a héják és a karvalyok. Gyakori oka a pedzőmadár szakszerűtlen kezelése. Így az eltévedés veszélye különösen nagy, ha a vadászmadarat túl jó kondícióban reptetik, vagy a solymászat előtt elmulasztják a gyepre helyezni, hogy ideje legyen szellőzni, napozni, inni és fürödni. A termik áramlat és a friss szél gyakran vitorlázásra ösztönzi a madarat, ami eltévedéshez vezethet. De a túlzásba vitt hosszú gyakorlás vagy a tréning tollbábu idő előtti megvonása is eltévedéshez vezethet. Egy pedzőmadár akkor téved el a leggyakrabban, amikor a vadat a vadászat során túl messzire követi. Ha ilyenkor a madár feladja a követést, és a solymász még nincs a közelben, akkor a vadászmadár gyakran nem talál vissza a solymászhoz. De ha zsákmányát a solymásztól túl messze vágja le, akkor teletömi magát, még mielőtt a solymász a helyszínre érne, és akkor már nem reagál a solymász hívására vagy a tollbábura. Még mielőtt egy ilyen pedzőmadár megint igazán megéhezik, már újból a saját kedvére kezd el vadászni. Ha ilyenkor ismét sikerrel jár és a solymász megint nem tudja elérni, rövid idő alatt elvadul. A leggyakrabban különösen a vadon fogott sólyom vész így el. Nagyon kockázatos az is, ha egy vadászmadarat vihar kitörésekor, alkony beálltakor és ködben hagynak repülni. Az eltévedt pedzőmadarat a solymász elsősorban mindig szél alatt keresi. Jól belátható tereprészen forgatja a tollasbábut vagy felenged egy csaligalambot. Miközben a héjafélékhez tartozó vadászmadarak majdnem mindig a legközelebbi erdőben tartózkodnak, addig a sólymok keresése gyakran hosszú kilométereket vehet igénybe. Ha a pedzőmadár keresését az est beállta miatt félbe kell szakítani, akkor a keresést másnap reggel már pirkadat előtt kell folytatni. Más madarak, kiváltképpen varjak, szajkók és fekete rigók viselkedése sok esetben elárulja a vadászmadár tartózkodási helyét. Amennyiben a solymász „eltévedt” pedzőmadarát saját maga nem képes utolérni, akkor csak abban reménykedhet, hogy más emberek megtalálják és a címtábla alapján ismét visszakerül hozzá. (VL)

eltévedt golyó - Esetleg tévelygő. Olyan kilőtt puskagolyó, amelyik célt tévesztve messzire elmehet, s esetleg olyan helyen csapódik be, ahol a vadász legkevésbé sem akarta. Az ilyen golyó sokszor okozott már szerencsétlenséget. Ez leginkább úgy kerülhető el, ha a vadász nem lövöldöz felelőtlenül, vaktában, nem élő vadon tanul „célbalőni”, hanem mire egy nagyvad lelövésére szánja el magát már gyakorlott, biztos kézzel emeli fegyverét az elejteni kívánt vadra. A vadász ezenkívül fegyverének elsütése előtt mindig körültekintő, ügyel a vad mögötti terepszakaszra is, hogy ha netalán célt tévesztene, eltévedt golyója kárt ne tegyen valakiben vagy valamiben! Aki pedig még nem biztos lövő, jobb ha nagyvadra magaslesről vadászik, mert az onnan kilőtt és célt tévesztő golyó a lefelé irányuló puskacsőből a vad mellett a földbe fúródik. (Eö:VNy)

eltévedt golyó - (D: hat sich verschlagen) (F:VMSZ)

eltikkad - A hajszolt vad. (K:MVK)

eltolni - Elhibázni, Elhevenyészni, elpaccolni: lyukat lőni a levegőbe. (K:MVK)

eltolódott célgömb (D: geklemmtes Korn) - Amikor célzáskor a nyílt irányzékon át a célgömb nem a nézőke vágatának közepén van, hanem oldalra eltolódott, akkor az eltolódás oldala felé kitér. (VL)

eltorlaszolja magát - A róka és a borz, amikor a kotorékeb odalent egy vakfolyosóba szorítja őket: sáncot, torlaszt hánynak maguk elé, hogy az eb lehetőleg ne férjen hozzájuk. (Eö:VNy)

eltorlaszolja magát - Beásakozik a róka, borz az odúba, ha a tacskó egy vak folyosóba szorította. (K:MVK)

elugrani (CZ: odskočit; SK: odskočiť; GB: to flee /to take flight/; F: aller ďeffroi; D: abspringen) (KF:VSzT)

elugrani - Az emlősvad hirtelen, ijedt menekülését jelöljük e szóval, amikor a vadászt megneszelve vagy tőle szimatot kapva futását ugrással kezdi. Sokszor csak hallani lehet elugrását vagy látni a talajba mélyen bevágódott csülkeinek, elugrásának a nyomát. Ennek leginkább lövés után van jelentősége, amikor a vad sebzetten ugrik el. Ahol ez történik, az az elugrás helye, s ott már sebzésjeleket, esetleg vért, golyó által elnyesett szőrt stb. is találhatunk. A vérzés azonban a legtöbbször csak később indul meg, tehát a vérjel nélküli elugráshely még nem jelent hibázást. Szokták megugrásnak is mondani. (Eö:VNy)

elugratni a vadat - Elijeszteni, elzavarni a vadat. (Eö:VNy)

elugrás (CZ: odskok; SK: odskok; GB: spook /flush/; F: saut de côté; D: Absprung) (KF:VSzT)

elugrás - Fontos jelentésű műszó. A nagyvad a lövés által találva, helyéből legtöbbször elrugaszkodik. Az elugrás jellege, és a vad elugrásának nyoma a talált testtájékra, súlyosságára utal. A meglepett, elijesztett vad lövés (találat) nélküli menekülése is elugrás. Pandúr vadásztárs otthonról szokott „elugrani” egy cigarettáért, de az „ugrás” csak a helyi italmérésig ér, igen gyors, ám ahova „ugrik”, ott hosszasan elidőz. Visszafelé jötte kissé girbe-gurba, és oly távol van mindenféle „ugrástól”, mint Makó Jeruzsálemtől. (VE:MSzT)

elugrás - 1: (D: Eingriffe) Különösen mély, éles nyomok a talajon, amikor a csülkösvad hirtelen megijed és menekül. A rálövés helyén találat esetén a lőjelek közé tartozik, de hibázás után is látható. Az elugráskor a vad kirúgja a puha talajt. (VL)

2: (D: Absprung) - A hely, illetve a folyamat, amikor a vad (gyakran a saját csapáján visszafelé haladva) az eddigi nyomából, illetve csapájáról más irányba ugrik (hogy az őt követőt megtévessze). A nyomkövetés során problémát okoz a vadászkutyának, amelyet az körözéssel tud megoldani. (VL)

elugrás - 1: Helyesen elugrás helye az a hely, ahonnan lövésünk után a nagyvad elmenekül, és ahol az első találat jeleket észlelhetjük. (Eö:VNy)

2. Elugrás a nagyvad hirtelen menekülésének cselekménye is. (Eö:VNy)

elugrik (D: bricht den Pahl) - A véreb alól, néha a nehéz sebben összerogyott szarvas vagy dámvad. (BK:VM)

elugrik (D: abspringen) - 1. Menekül, elmenekül - olyan csülkösvadfajokra mondják, amelyek ugrásokkal menekülnek; főleg az őz, dám-, zerge, muflon, kevésbé a szarvas. (VL)

elugrik - Megugrik a szarvasféle, ha neszelés közben valami gyanús dolgot fedezett fel. (K:MVK)

elugrik (D: ist flüchtig) - A farkas, midőn nagy szökésekkel eliramodik. (H:VM)

elugrik (D: bricht den Pähl) - Véreb elől a fővad (F:VMSZ)

elugrik a vad - Amikor vészt érezve elmenekül, vagyis hirtelen ugrással felszökell, amit gyors futás követ. (K:MVSZGY)

elugrik fővad a véreb elől - (D: es bricht den Pfahl) (F:VMSZ)

elül - Megfeneklik a ladik. (Sz.Zs.)

elül - Beül este a madár. (K:MVK)

elülnek (D: sich aufbäumen) - A madarak, midőn este nyughelyükre vonulnak. (BK:VM)

elülnek a szárnyasok - (D: sich aufbäumen) (F:VMSZ)

elülni - A nyugovóra térő szárnyasvadra mondjuk, hogy este elül. (Eö:VNy)

elülső ág (CZ: výsada přední; SK: predná vetna; GB: forward tine /brow tine/; F: pointe avant; D: Vordersprosse) - /Őznél/ (KF:VSzT)

elülső ág - Az őzagancs része. A szár felső harmadánál elől helyezkedik el az elülső (első) ág, tőle kissé feljebb és hátul a hátulsó (hátsó) ág. A kettő között nyúlik ki fölfelé a középső ág (középág), ami tulajdonképpen az agancsszár meghosszabbodott hegyes végződése. (Eö:VNy)

elülső láb (GB: forefoot; D: Vorderpfote; F: pied antérieur; RO: picior /labă/ din faţă) - Mancs (vadászkutya). (ZGYT:KVSZ)

elülső láb (CZ: běh předni; SK: predná noha /noha predná/; GB: fore leg /front leg/; F: membre antérieur /patte de devant/; D: Vorderlauf) - Első láb. (KF:VSzT)

elüti (D: schlagen) - Martalékát a ragadozó madár, vagy egyik a másikát a légben. (BK:VM)

elüti - 1: Az agár a nyulat. (K:MVK)

2. a ragadozó madár a prédáját. (K:MVK)

elüti orvmadár martalékát - (D: der Geier schlagt) (F:VMSZ)

eltűn/ni (CZ: vyhynout /o zvěři/; SK: vyhynúť; GB: to become extinct /to vanish, to disappear/; F: disparaître /s’éteindre, périr/; D: aussterben) - Kipusztulni, kihalni. (KF:VSzT)

elűzi - Elmarja rühetéskor az erős kan a gyengébbet. (K:MVK)

elűz/ni az ellenfelet (CZ: odbít soka v říji /odrazit soka/; SK: odohnať soka; GB: to challenge /to chase/; F: écarter le rival /combattre un rival/; D: abkämpfen /absprengen, kämpfen/) - Visszaver/ni a gyengébb egyedet. (KF:VSzT)

elűzők (D: Abwehrer) - Kik a zergét visszariasztják. (BK:VM)

elvackol/ni (CZ: být zavláčen /o černé zvěři/; SK: byť zaľahnutá /diviačia zver/; GB: to be int he lair /to be bedded down, to be hidden/; F: être baugé; D: im Lager stecken /im Lager liegen, stecken/,/Schwarzwild/) - /Vaddisznó/ (KF:VSzT)

elvackol/ni (CZ: zalehnout /o zvěři/; SK: zaľahnúť; GB: to bed down /roe deer/, to harbour /red deer/, to lodge /fallow deer/; F: se mettre à la reposée /se remettre/; D: sich niedertun) - Lepihen/ni. (KF:VSzT)

elvackol/ni (CZ: zalehnout v loži /zajíc/; SK: zaľahnúť v ležisku; GB: to squat in the form; F: se mettre au gîte /se gîter/; D: sich lagern) (KF:VSzT)

elvackol - Vackába heveredik a vaddisznó az erdő legsűrűbb bozótosában. Hajnalban elvackol a mezeinyúl is, amikor a mezőn kapart valamelyik vackába tér. (Eö:VNy)

elvackolja magát - Amikor a nyúl, a vaddisznó földön fekvő helyet készít magának és azt körülveszi fűvel, gazzal, ággal. Nagyobb gondossággal készítik a vackot, ha fészekrakáshoz, elléshez, malacozáshoz készülnek. Ilyenkor a vackot saját szőrrel, tollal vagy különböző puha anyagokkal kibélelik. (K:MVSZGY)

elvackolja magát - Vacokba keveredik a nyúl. (K:MVK)

elvadít (D: auswildern) - Fogságban felnevelt vagy hosszabb ideig fogva tartott (megszelídített) vadat a „szabad természetbe” kibocsátani, miközben a megfelelő előkészületeket megtették a szabadsághoz szoktatásukra (elvadító vadaskert). (VL)

elvadítani (D: verschlagen) - Rossz bánásmóddal a kutyát. Elvadult vagy elvert a kutya, ha félelemből, csak vonakodva vagy éppen nem mer a vadászhoz közeledni. (BK:VM)

elvadítani - Rossz bánásmóddal az ebet. (K:MVK)

elvadítani helytelen bánással vizslát - (D: verschlagen) (F:VMSZ)

elvadul (D: verwildern) (IÁ:EFVSZ)

elvadult (D: verwildert) (IÁ:EFVSZ)

elvadult házimacska (CZ: zdivočelá kočka; SK: zdivočená mačka; GB: wild running cat; F: chat haret; D: verwilderte Katze) (KF:VSzT)

elvadult házimacska - A határban csellengő, gazdátlan, a hasznos madarakban és az apróvadban tetemes kárt okozó házimacskát találóbban nevezzük elvadult házimacskának, mint kóbornak, mivel inkább helyhez kötött és nem veszélyeztet akkora területet, mint rablótársa: a kóbor kutya. De mindegy minek nevezzük, így is, úgy is kártékony dúvadnak számít! (Eö:VNy)

elvadult macska (CZ: toulavá kočka; SK: túlavá mačka; GB: stray cat /self-huntingdomestic cat, feral cat/; F: chat haret; D: wildernde Katze /verwilderte Katze/) - Kóbor macska, önnállóan vadászó házi macska. (KF:VSzT)

elvakít/ani (CZ: osvětlovat umělým zdrojem světla; SK: osvetľovať umelým zdrojom svetla; GB: to dazzle with artifical light; F: fascinier avec la lumière artificielle; D: blenden mit künstlichen Lichtquellen) - Mesterséges fénnyel megvilágít/ani. (KF:VSzT)

elvarrant - Elcsellen, eloson, elsurran, ellódul, elpárolog, elillan a róka, ha észrevétlenül igyekszik bundáját megmenteni. (K:MVK)

elvál (D: sondert sich ab) - A sebzett vagy hajszolt agancsos, midőn a csapatot, mely eddig kísérte, elhagyja. (H:VM)

elválaszt (D: auslösen) - A feldarabolás során a vad testének részeit egymástól elkülöníti. Nem tévesztendő össze a szopós tenyésztett vad anyjától való elválasztásával. (VL)

elválaszt/ani (CZ: odstavit štěňata; SK: odstaviť štence; GB: to wean the whelps; F: sevrer les chiots; D: absetzen) - Kölyökkutyákat elválasztani. (KF:VSzT)

elválik - Elhasonlik, elkülönödik a sebzett vad a csapatból. (K:MVK)

elválni (D: sich abthun) - Elhasonlani, elkülönülni, eddigi társaságát elhagyni, sebesült vad szokása. (BK:VM)

elválni (D: sich abthun) - Elhagyja társait és elkülönödik a sebzett fővad. (F:VMSZ)

elvándorol/ni (CZ: přetahovat; SK: prechádzať /migrovať/; GB: to change territory /to move to other regions/; F: décantonner /changer ďhabitat/; D: abwandern /auswandern, auswechseln/) - Átvált/ani, migrál/ni. (KF:VSzT)

elvárosiasodás (D: Verstädterung) - Az emberi települések fejlődése során néhány állatfaj többé-kevésbé az emberhez csatlakozott, és a településeken megfelelő életfeltételeket talál; pl. nyest, üregi nyúl, mókus, örvös galamb, balkáni gerle, tőkés réce, közönséges görény és szélsőséges esetben a vándorpatkány. A vadon élő állatok eredményes előrenyomulásának feltétele a „városi körülményekhez” való alkalmazkodási képesség. Lényeges tényezőnek tűnik a tanulási képesség bemutatása: az állatok szerzett tapasztalat alapján felismerik a mindenkori helyzetet, az új táplálékforrásokat (pl. szeméttárolókat a vörösróka), alkalmas búvóhelyeket (padlásokat a nyest) szereznek; temetők, parkok és előkertek táplálékban gazdag, védett élőhelyeket nyújtanak. De egyúttal felismerik és kerülik a szokatlan idegen elemeket. A parkokban, parki tavakban történő etetés is kedvez az állatoknak (kacsák, hattyúk, galambok), nem mindig az ember érdekében, és nem is mindig a populáció hasznára. Nem szabad összetéveszteni a domesztikálással. (VL)

elvedleni - Magyartalan. Biológiai folyamat, az állat szőr-, ill. tollruhájának cseréje. Vadásznyelven az emlősökre inkább úgy mondjuk: hogy szőrt vált, szőrét hányja, míg a madarak inkább tollat cserélnek, levetkőznek, lohosodnak. (Eö:VNy)

elvedlett - A tollcserét befejezte a madár. (K:MVK)

elvedlik - A madár, midőn az évszaki tollváltást bevégzi. (BK:VM)

elver (vadászkéssel üt) (D: Pfundegeben (Blattschlagen, Waidmessergeben) - Tréfás „büntetés” a szokások vagy a vadásziasság elleni vétség esetén. Az „elverés” enyhe ütést jelent a vadászkés lapjával a „bűnös” hátsó felére. (VL)

elveretni - Pedzeni, sólyommal elüttetni a vadat. (K:MVK)

elveri - Móresre tanítja, megtáncoltatja az erősebb bak üzekedéskor a gyengébbet. (Sz.Zs.)

elveri - 1: Pedzi, elüti a vadászsólyom a gémet, kócsagot stb. (K:MVK)

2: Elveri az egyik kakas a másikat. (K:MVK)

3: Az agár a nyulat. (K:MVK)

4: Szakadatlan űzéssel lóhátról farkast, nyulat stb. (K:MVK)

elveri, elűzi - 1: Kölykétől a támadó dolmányosvarjút az anyanyúl, ami bizonyság arra, hogy nem is olyan rossz anya, mint amilyen a híre! (Eö:VNy)

2. Elveri teheneitől a főbika is a háreme körül settenkedő kísérőbikát vagy a vetélytársbika esetleg a főbikát. (Eö:VNy)

elveri, elverte - Leginkább egyes futó agárra használják e kitételt, midőn az a kérdés: elfogja-e az első nyulat? Az elverés különben nem egyéb, mint az agárnak a futás az elejétől végigvaló működése, míg a nyulat el nem kapja. Általában véve koczaagarászok használják e kitételt. (BK:VM)

elverni (D: bugsiren) - Szakadatlanul űzéssel kifárasztani. Például: elverni lóhátról farkast, nyulat, sat. (BK:VM)

elverni (D: verschlagen) - Veréssel, oktalan bánásmóddal a vizslát magától és egyátalában elidegeníteni, elvadítani, gyávává tenni. (H:VM)

elveszett nyomot keres/ni (CZ: hledat ztracenou stopu; SK: hľadať stratenú stopu; GB: to cast /to make a cast/; F: requěter; D: die verlorene Fährte suchen) (KF:VSzT)

elveszett vadat keres (D: verloren suchen) - Vadászkutya, csak szimat alapján. (IÁ:EFVSZ)

elveszett vadat megtalál (D: verloren bringen) - Vadászkutya, csak szimat alapján. (IÁ:EFVSZ)

elveszni, eldögleni, kimúlni - (D: eingehen) (F:VMSZ)

elveszti a nyomot - A sebzett vad csapájáról letérő, és azt a legtöbbször többé meg nem találó vizslára, vérebre mondjuk. (Eö:VNy)

elvetemedés (D: Verspannung) - Az agyazás fája az előagyon úgy elgörbülhet (időjárási- és elöregedési hatások), hogy túlfeszülés következik be, amely erősen csökkentheti a lőteljesítményt. Ugyanez a jelenség lép fel, ha pl. az előágyat vagy a rögzítőcsavarokat nem a helyes forgatónyomatékkal húzzák meg. (VL)

elvetél - A nőstény állat, ha idő előtt idétlent ellik (fiadzik, kölykedzik). (K:MVK)

elvetési sík (D: Siegel) - Agancson, pecsét. (IÁ:EFVSZ)

elvetési sík (D: Petschaft) - Agancson. (IÁ:EFVSZ)

elveti (D: Abwerfen) - Agancsát a szarvas, dám és őz. (BK:VM)

elvetni (D: wirft ab) - A rőtvad s az őz elveti agancsát, a dámvad lapátját, a midőn'az télutón (az őzbaknál decemberben) a rózsatőről levál és lehull, vagy a beálló viszketés - talán fájdalom - következtében a vad által leveretik ; innen : elvetett agancs (D: Abwurf). (H:VM)

elvérzik (D: verendet) - A nagy vad, midőn a vett seb következtében elgyengül s végre megdermed. (BK:VM)

elvész - Elkallódik sok lelőtt vadja az olyan vadásznak, aki vizsla nélkül vadászik. Ez elsősorban szárnyas-, és vízivadra vonatkozik, de az is így járhat, aki véreb nélkül igyekszik a nem halálosan sebzett nagyvadját megtalálni. Az ilyen vadászok sok sikertelensége szülte ezt a mondást, hogy: „Eb a vadász kutya nélkül!” (Eö:VNy)

elvillantani - Elsütni a puskát. (Csallóköz) (K:MVK)

elviszi a lövést - A rosszul, nem az óhajtott ponton eltalált vad. A vadász ilyenkor szedheti a lábát, akkor is, ha nem a „lövést” igyekszik megtalálni, utolérni, hanem a megsebzett (megpiszkolt), vadat. Az elviszi a lövést kifejezésben az is benne van, hogy a sebzett vad olyan lövést kapott, amit ugyan „elvitt”, de valószínűleg nem éli túl. Poroszló vadásztárs otromba megfogalmazása szerint „elment megdögleni”. (VE:MSzT)

elviszi a lövést - Akkor történik, ha a vadat ugyan eltalálja - jó vagy rossz helyen - a lövedék, de az nem marad helyben, hanem elmenekül, elinal. (K:VL)

elviszi a lövést - Akkor mondjuk, amikor a vadat találat érte ugyan, de nem halálosan vagy nem azonnali halált okozóan, így az sebesülten, testében a lövedékkel, vagyis a „lövéssel” még elmenekül. (Eö:VNy)

elviszi a lövést - A sebzett vad elmenekül. (K:MVSZGY)

elviszi a lövést - A sebzett vad, ha meglövetése után úgy elmenekül, hogy nem tudjuk kézrekapni. (K:MVK)

elviszik a vadat - A kopók, midőn azt nem a vadászok felé, hanem más irányban elhajtják. (H:VM)

elvitorláz - Elrobajlik, elrobog, nagy szárnycsattogással elröbben a fajdkakas. (K:MVK)

elvitorláz, elszáll a siketfajd - (D: abreiten, abbaumen) (F:VMSZ)

elvitorlázás - Madarak szárnycsapás nélküli, esetenként gyors repülése. (K:MVSZGY)

elvitorlázik - A fácán, ha szárnymozgatás nélkül a széllel sebesen repül. (K:MVSZGY)

elvonul (D: streicht ab) - Az orvmadár, ha a fáról elröpül. (BK:VM)

elvonulnak - Délre, melegebb vidékre költöznek tőlünk a vándormadarak. A vadludak is délebbre vonulnak tőlünk, ha szigorodik nálunk is a tél. (Eö:VNy)

elvonulni, elhúzni - (D: abfliegen, abstreichen) (F:VMSZ)

elvonul a nyírfajd - (D: abstieben) (F:VMSZ)

elzavarni (D: beschiessen) – A vadat gyakori lövöldözéssel bizonyos tájról elriasztani. (BK:VM)

elzavarni (D: von Wild entblössen) - A vadat - azt céltalan lövöldözéssel v. gyakori kopószással - szóval oktalan nyugtalanítással bizonyos vidékről elűzni. (H:VM)

elzár/ni (CZ: uzavřít /zatarasit/,/ noru nebo ochoz zvěře/; SK: zatarasiť; GB: to stop out /an earth or a run/; F: fermer /un terrier ou une coulée; D: verblenden /Bau/, /verstellen, Wechsel, Paß/) - Kotorék nyílást vagy váltót. (KF:VSzT)

elzüllik - Jelen esetben nem az emberi faj jellemző egyedeiről van szó. A vad is képes elzülleni! Elzüllik a szoptatós nőstény, ha elapaszt a teje, megfogy. A serdülő utódok táplálékforrása már nem az anyatej. A jelenség nem hírtelen beálló jellegű, hanem fokozatos - így a fiatal állatoknak van idejük, módjuk a „külső” táplálékhoz szokni.  (VE:MSzT)

elzüllik - A szoptatós agár teje, azaz megfogy, elapad. (BK:VM)

elzüllik - Megfogy, elapad a teje a szoptatós állatnak. (K:MVK)

elzüllött (D: ist verhetzt) - Ha az agáron többször megesik, hogy kifáradván, lélegzetét veszti, kedvező alkalommal sem hajszolja a nyulat, v. rövid hajsza után elmarad s kedvetlenül visszatér a nyereghez. (H:VM)

emberi szagot eltüntet/ni (CZ: zavětřovat; SK: zavetrovať; GB: to dull the human scent; F: masquer ľodeur de ľhomme; D: verwittern) (KF:VSzT)

embléma (GB: crest/ing/; D: Schützenzeichen; F: emblémes /marque du tireur/; RO: emblema arcaşului de pe săgeată /pentru identificarea/) - Azonosító jel a nyílvesszőn. (ZGYT:KVSZ)

embrió (D: Embryo) - A méhen vagy tojáson belül fejlődő utód. Az állati embrió a megtermékenyített petesejtből alakul ki, és osztódási, differenciálódási és növekedési folyamatokon megy keresztül. Védelmére és táplálására különleges véredény-rendszerrel ellátott burkok szolgálnak. Az embrió a fejlődő élőlény alapformáját jeleníti meg, a különböző szervek csak később, a differenciálódás során alakulnak ki. Attól az időponttól, amikor már a magzatburkok kifejlődnek, az utódot magzatnak nevezik. Korábban a csíra (a megtermékenyült petesejt, a szedercsíra és a hólyagcsíra) fejlődésének befejeződése, és a szikvérkeringés kialakulása után nevezték az utódot embriónak. Az utód egyedi fejlődése a törzsfejlődés modelljeként is tekinthető. (VL)

embrionális diapauza (CZ: utajená březost /latence/; SK: latencia /latentná gravidita/; GB: delayed implantation /embrional diapausa/; F: gestation retardée; D: Eiruhe) - Petenyugvás, késleltetett beágyazódás. (KF:VSzT)

eme - Emse koca, göbe, gönne, nőstény vaddisznó, mely éves koráig malac, vadmalac, súgó, azután süldő, sűdő s végül emse. (K:MVK)

eme - Helyesebben emse (D: Bache) - Az erdei nősténye. (H:VM)

eme, emse (D: Bache, Bachin) - Két éves nőstény sertés. (F:VMSZ)

eme (D: alte Bachin) - Erős és jó, karos. (F:VMSZ)

emeletes kotorék (D: Etagenbau) - Mély, többnyire borz készítette és borz, valamint/vagy róka lakta kotorék több szinttel vagy „emeIettel”, többnyire lejtőkön több méterre a talajba építve (vár). (VL)

emelkedési szög (GB: angle of elevation; D: Erhöhungswinkel, Elevationswinkel; F: angle ďélévation; RO: unghiul de ânălţare al proiectilului) - Skeet, trap korong emelkedési szöge. (ZGYT:KVSZ)

emelkedik a felrebbenő fáczán - (D: der Fasan steigt) (F:VMSZ)

emelővilla (D: Hebegabel) - A nagyhálók felállításánál szükséges erős, hosszú karóra vert apró vas-villa, mellyel a háló felső zsinege a dorongokra és állító rudakra beakasztatik. (H:VM)

emelvény (D: Kanzel) - Fának ágai közé v. erős cölöpre épített lesállvány. (H:VM)

emészt/eni (CZ: trávit potravu; SK: tráviť; GB: to digest; F: digérer; D: verdauen) (KF:VSzT)

emésztés (D: Verdauung) - A felvett táplálék bélben történő feldolgozása. Mechanikus szétaprítás után a többnyire nagy, vízben oldhatatlan molekulák formájában felvett tápanyagok kisebb molekulákká történő kémiai lebontása következik be. Ezeket a kisebb molekulákat a bélfal veszi fel. E kémiai folyamatok enzimek hatásán alapulnak, amelyek vízbe ágyazódás hatása alatt lebontják a tápanyagrészecskéket. Az emésztés két alapformáját különböztetik meg: extracelluláris emésztés, amely lényegében az emésztőcsatornában megy végbe, ahová különeges mirigysejtek adják le az enzimeket; intracelluláris emésztés, amikor a legfinomabb részecskéket vagy feloldott tápanyagokat az emésztőcsatorna bizonyos sejtjei veszik fel, és ott kerülnek felbontásra. Ezen túl nagyon sok állat emésztőrendszerében szimbiotikus mikroorganizmusok élnek, amelyek (pl. baktériumok, élesztőgombák, egysejtűek = bendő protozoák) közreműködnek a táplálék lebontásában. (VL)

emlő (D: Gesäuge) (IÁ:EFVSZ)

emlő (D: Gesäuge) - Emlős vad tejmirigye, tőgye, csecse. (VL)

emlős (D: Säugetier) (IÁ:EFVSZ)

emlős (CZ: savec; SK: cicavec; GB: mammal; F: mammifere; D: Säugetier) (KF:VSzT)

emlős vad (CZ: zvěř srstnatá; SK: zver srstnatá; GB: mammal game /furred game/; F: gibier à poil; D: Haarwild) - Szőrmés vad. (KF:VSzT)

emlősök - (L: Mammalia) (MÁSZ)

emlősök (D: Säugetiere) - Meleg vérű gerincesek. Lényeges jellemzők: szőr - legalábbis embrionálisan (születés előtt), szaruképződmények a végtagok ujjain (köröm, karom, pata), mirigyek gazdag bőr, legfontosabb érzékszerv többnyire az orr, emlőkben végződő tejmirigyek a megszületett kicsinyek táplálására (a tojásrakó kloakás állatokon kívül), általában állandó testhőmérséklet. Az emlősök (Mammalia) közé az alábbi rendek vadfajai tartoznak (szőrmés vad): nyúlalkatúak (Lagomorpha), rágcsálók (Rodentia), ragadozó emlősök (Carnivora), fókák (Pinnipedia), párosujjú patások (Artiodactyla). (VL)

emse (CZ: bachyně; SK: diviačica; GB: wild sow/sow, female wild boar/; F: laie; D: Wildsau /Sau, Bache/) - Koca. (KF:VSzT)

emse - Fiatal nőivarú vaddisznó és házisertés. (MÁSZ)

emse (D: Bache) - Göbe, kocza vaddisznó négy éves korától. (BK:VM)

emse: - Koca (régiesen: göbe) a nőstény vaddisznó, amely éves koráig malac, azután süldő, majd végül emse. (EN)

emse - Eme, koca, göbe, gönne a nőstény vaddisznó, mely éves koráig malac, vadmalac, súgó, azután süldő, sűdő s végül emse. (K:MVK)

emsemalac - Vaddisznó nőivarú szaporulata, tejfoggal rendelkező, 2 hónaposnál fiatalabb. (ÁN)

emsesüldő - A vaddisznó nőivarú süldője. Az első állandó fog (farkasfog) megjelenésétől (2-3. hó; a malacruha csíkossága is ekkor kezd elmosódni!) a teljes fogazat kialakulásáig (20-22. hó; az első vemhesülésig!). (ÁN)

emsesüldő (GB: gruntling /int he first year/; D: Frischlingbache /1. Lebensjahr/; F: bête de compagnie femelle; RO: scrofiţă) - 1. évben. (ZGYT:KVSZ)

emsesüldő (GB: yearling, female hogget /int he second year/; D: Überläuferbache; F: laie ragote; RO: scrofiţă /în al doilea an/) - 2. évben. (ZGYT:KVSZ)

encephalitis - Az emberre is veszélyes vírus okozta betegség. A vadon élő emlősállatok, különösen a rágcsálók, egyes rovarevők, de asz őz és más kérődzők is lehetnek vírusgazdák. Az állatok nem betegszenek meg észrevehetően. Az emberre a közvetítők a kullancsok, különösen a közönséges kullancs (L: Ixodes ricinus). A vírust a nőstény kullancs a petéin keresztül adja át a lárváknak. Mivel a kullancsok a közvetítők, elsősorban az erdei munkások, erdészek, vadászok, betegedhetnek meg. Keletről származik, s Ausztrián keresztül terjed tovább nyugat felé, különösen ligetes és lomberdős vidékeken. A fertőzés ellen oltással lehet védekezni. W:VSzT)

endemikus (D: endemisch) - Benszülött. (IÁ:EFVSZ)

endemikus parézis (D: endemische Parese) - Járványos, részleges bénulás. Gímszarvas, keresztbénulás vagy kergeség (tüneti megjelölés). (VL)

endoparaziták - Mételyek (VB)

endoparaziták (D: Endoparasiten) - A szervezet belső élősködői. (VL)

energiaáramlás (D: Energiefluß) - A zöld növények mint autotróf (önmagukat tápláló) szervezetek, a nap által leadott fényenergiát kémiai energiává alakítják át úgy, hogy energiában gazdag szerves anyagokat építenek be szervezetükbe. Ezekből a szerves anyagokból veszi fel aztán minden heterotróf (idegen anyagokból táplálkozó) szervezet (gombák, állatok) az életfolyamatukhoz szükséges energiát. Ez az energiaáramlás a biomasszán keresztül történik. Ekkor jelentős energiaveszteségek lépnek fel. Egy ökoszisztémán belül az anyagnak és energiának különböző útjai lehetségesek. Az anyag körforgásban van, és alapelemeiben megmarad. Az energia ezzel szemben - amely a növények fotoszintézise során kerül be a rendszerbe - elhasználódik. Így az energiaáramlás állandóan csökkenve fut át a különböző trofikus szinteken, és a szinteken mineraIizálásával (ásványosításával) a szerves anyagokat telíti, így pótolja a csökkenést. (VL)

engedelmes (D: hat guten Appel) - A vizsla, az eb, midőn a parancsra hallgat, s a szerint tesz ; engedelmességre szoktatni, arra idomítani az ebet, hogy füttyre, hívásra, parancsra minden körülmények közt szót fogadjon. (H:VM)

engedelmeskedni (CZ: být poslušný; SK: byť poslušný; GB: to be obedient to command; F: être obéissant à ľappel; D: Appell haben) (KF:VSzT)

engedelmesség (CZ: poslušnost psa; SK: poslušnosť; GB: obedience; F: obéissance; D: Gehorsamkeit /Appel/) (KF:VSzT)

engedelmesség - 1. (D: Gehorsam) A (vadász)kutyák betanítással elért szófogadása (szemben a vezethetőséggel). A természetes teljesítményadottságok tényleges teljesítőképesség fejlesztésének alapja az engedelmesség. A fiatal kutya tanítása az alapgyakorlatokkal kezdődik (bejövés hívásra, illetve füttyszóra; ülés, pórázon követés, feküdj, szabadon követés láb mellett, elfektetés). A teljesen kiképzett kutya vezetésekor is meg kell követelni a feltétlen engedelmességet. Engedelmesség nyúl esetében: a kutya (különösen a kereséskor) a friss nyúlnyomokat és az előtte felugró, egészséges nyulat ne kövesse önkényesen, vezetőjének parancsára tartózkodjék attól (intés, biztatás, fütty, droppoltatás, hasaltatás); tapasztalt vizsláknál ez az engedelmesség megszokott (nyúltisztaság). Engedelmesség csülkösvad esetében: a kutya (különösen csapázáskor) a friss csapákkal és az előle menekülő egészséges csülkösvadat, különösen az őzet figyelmen kívül kell hagyja, legalábbis vezetője parancsára abba kell hagynia annak követését, tapasztalt csapázókutyák számára ez az engedelmesség megszokott (őztisztaság, pagonytisztaság). (VL)

- 2: (D: Appell) - a) Vadászkutyák engedelmessége (az eb szófogadó, az eb engedetlen). (VL)

b) Mint a kutyánál a szófogadás, a pedzőmadaraknál az engedelmesség az, ahogy a solymász jeleire és hívására megteszi, amit kívánnak tőle. Az engedelmes pedzőmadár az első jelre visszatér a falatot tartó kézre. Az engedetlen madár kitör vagy csak vonakodva engedelmeskedik a solymász hívásának. A pedzőmadarak esetében csak állandó gyakorlással érhető el engedelmességük. (VL)

engedetlen (D: hat schlechten Appell) - Az olyan eb, mely a füttyét, a parancsot semmibe sem veszi. (H:VM)

enni (CZ: krmit se /pernatá zvěř/; SK: kŕmiť sa; GB: to feed; F: avoiner; D: sich weiden) - Eleséget felvenni. (KF:VSzT)

enteritis - A bélgyulladás szakkifejezése. Az enteritis különösen gyakori kórokozói a szalmonellózis okozói, amely széleskörűen elterjedt speciális állatmegbetegedés. (VL)

entropium - Vadászkutyák örökletes betegsége, amely kizáró ok a tenyésztésből: a szemhéjak befelé fordulnak, és a szemet erősen ingerlik, így szemgyulladás alakul ki. (VL)

enyeleg (D: scherzt) - A rőtvad, midőn egymással játszik. (BK:VM)

enyeleg - Dévajkodik, pajzánkodik, a szarvasbika, vagy őzbak, ha agancsaival pajkosságból a földet hányja, bokrokat veri vagy a hangyabolyt szétszórja. (K:MVK)

enyeleg (D: mürben, Wimpel schlagen) - Az agancsos, midőn agancsaival vakandok túrásokat, hangyabolyt széjjel hány. (H:VM)

enyelg (D: scherzen) - Midőn a rőtvad szarvaival kaparász. (F:VMSZ)

enyelgés - Egy jele a bikának, ha az agancsaival szétszórt hangyabolyokat találunk. (K:MVK)

enyésző szimat (GB: cold scent) - Midőn ezt szél, hideg vagy hőség felzavarta és szűnni kezd. (BK:VM)

enyves éger (L: Alnus glutinosa) - Mézgás éger. (OD:EF)

enyves éger (L: Alnus glutinosa (L.) Gärtn.) - Mézgás éger. (CSR:EFCS)

enyves éger (L: Alnus glutinosa (L.) Gaertn.) - Mézgás éger. Boltozatos, sudaras koronájú fa. Kérge sötétszürke, kezdetben lemezekre repedezett, majd árkolt. Vesszői sötétbarnák, viszonylag vékonyak (3 mm körüli átmérőjűek). Rügyei hosszúkás-tojásdadok, sötét vörösesbarnák, nyelesek. Szórt állású levelei visszás-tojásdadok, kicsípett csúcsúak, kétszeresen fűrészes szélűek, 7-10 cm hosszúak, szárnyasan erezettek. Virágai váltivarúak és egylakiak. A termős virágok apró, legfeljebb fél cm hosszú, tömött füzérvirágzatot alkotnak, a porzósak 3-5 cm hosszú barkákban állnak. Termései apró, 2-3 mm-es, szögletes makktermések, az elfásodott termős füzérvirágzatban ("égertobozka") fejlődnek. Az éger fája frissen kivágott állapotban élénk narancssárga színű, jó minőségű ipari fa. Az éger az ezüstfafélék (Elaeagnaceae) családjába tartozó fajokhoz hasonlóan a baktériumokhoz tartozó sugárgombákkal (helyesebben sugárbaktériumokkal: Frankia alni) él szimbiózisban, ezáltal levegőtlen láptalajon is megél, mert a sugárgombák anaerob körülmények között képesek a vízben oldott légköri nitrogént a növény számára felvehető nitrogénvegyületekké átalakítani. Familia: Betulaceae. Család: Nyírfélék. Magasság: 25 m. Virágzás: március. Termésérés: október. Származás: Európa. Élőhely: Alföldi láperdők, folyó- tó- és patakpartok. (TA)

Eördögh Tibor - (Lüget, 1912. november 12. - Keszthely, 2000. április 13.) Okleveles gazdász, vadgazda. Keszthelyen szerzett oklevelet. 1957-1972 között a Balatonnagybereki Állami Gazdaság vadgazdaságát vezette. Ebben az időben megszervezte a hivatásos vadászok szakmunkásképzését - s Szőlősi Józseffel együtt - megírta annak tankönyvét. Kiemelkedő alkotása a Vadászok nyelvén című könyv, amely hitvallás a magyar vadászati szaknyelv megőrzése és fejlesztése mellett. Tagja volt a MAVOSZ és az OMVV Etikai Bizottságának. (F:MVE)

epe/váladék (D: Galle) (IÁ:EFVSZ)

epeér-kokcidiózis - Májkokcidiózis. Kórokozó: Eimeria stiedai (spórás véglényfaj). A fertőzöttség (megbetegedés) nyulakban rendszerint bélkokcidiózissal együtt jelentkezik. A megbetegedés természetes körülmények között csak az üregi nyúlban alakul ki, a mezei nyúlban nem. Esetenként fiatal üregi nyulak elhullását is okozhatja. A megbetegedett állatokon a fertőződést követő 12. naptól hasmenést, felfúvódást, ritkábban sárgaságot, valamint fokozatos lesoványodást észlelhetünk. Egyidejűleg fennálló bélkokcidiózis esetén a hasmenés olyan erőssé válhat, ami az „egyszerű” epeér-kokcidiózisnál nem fordul elő. A kórboncolás során feltűnő a hatalmas, a testtömeg akár 20%-át is kitevő máj, a felületén és metszéslapján 2-3 mm átmérőjű sárgásszürke gócokkal, csíkokkal. Ennek hátterében az epeerek hámsejtjeiben szaporodó kokcidiumok hámsejtszétesést és/vagy hámburjánzást előidéző hatása áll. Az epeerekben gennyszerű, sajtos-törmelékes, sok oocisztát és gamontát tartalmazó anyag van. (VB)

epehólyag (D: Gallenblase) (IÁ:EFVSZ)

epehólyag (D: Gallenblase) - A szarvasfélék, a galambok és a lovak kivételével az emlősök és madarak máján az epevezeték erős, zsákszerű kidomborodása. A máj sejtjei által képzett epe a májvezetéken, majd a hólyagvezetéken keresztül folyik az epehólyagba, végül az egyesült epevezetőn át jut a vékonybélbe szükség szerint, ahol a zsír emésztését segíti emulgeálással. (VL)

epekövek (Cholelith) (D: Gallensteine) - Vadon élő állatokban nagyon ritka, különböző nagyságú, borostyánkőhöz hasonló, kemény kövek az epevezetékben vagy az epehólyagban. Főleg koleszterinből, kevésbé Ca-ból, P-ból és vérfestékekből állnak. (VL)

eperfa (D: Maulbeerbaum) (IÁ:EFVSZ)

eperfafélék (L: Moraceae) - Túlnyomórészt fás növények változó alakú, pálhás, tejnedvet tartalmazó levelekkel és egyivarú, egy- vagy kétlaki, bogas virágzatba, gyakran fejecskébe tömörülő, jelentéktelen, zöldes virágokkal. A csészeszerű lepel éréskor gyakran meghúsosodik és a termést magába zárva áltermést (epertermést) alkot. A termés makkocska (aszmag) vagy csonthéjas. (CSR:EFCS)

eperfafélék - Fehér eperfa (L: Morus alba L.); fekete eperfa (L: Morus nigra L.). (TA)

epevezeték-kokcidiózis (D: Gallengangscoccidiose) - Az üregi nyulaknál az Eimeria stidae coccidiumok okozzák. Ez a fiatal üregi nyulak legjelentősebb kokcidiózisa. Az elhullási arány nagy. Máj-kokcidiózisnak is nevezik. (VL)

epickél - Bagdáncsol, bakdácsol, bakókat, bakalász, kocog, baktat a nyúl, ha lassú ugrásokkal, meg-megülve halad tovább. (K:MVK)

epiczkél - A baktató nyúl. (BK:VM)

epiparazita - A gazda testének felületén élősködő és annak kárt okozó élőlény. A gazda belsejében élősködő lény az endoparazita. (EVFL)

erdei - Az az vaddisznó. (BK:VM)

erdei - A vaddisznó régi elnevezése. (Eö:VNy)

erdei - Vaddisznó. »Az hegy túlsó részét délután meghajták, - Hol sok erdeiek magokat mutatták, - S némelyek közülök fogókat otthagyták, - Stuczokkal puskások mert általfurdalták. . .« (Kőszeghy Pál: Bercsényi házassága. 1695. III. rész.) (K:MVK)

erdei (D: Schwein) - A vaddisznó. (H:VM)

erdei alom (D: Waldheu) - Száraz lomb, avar. (VL)

erdei avar (D: Waldstreu) (IÁ:EFVSZ)

erdei bagoly (D: Waldkauz) - Macskabagoly. (VL)

erdei cankó (L: Totanus ochropus) - Cigány-, molnár-, fecskesneff, fütyülő sneff. H. 21—23 cm. Színe olaj-barnás fekete. Csőre szürkés, lábai világos kékesszürkék. Megjön márc.-ban, elköltözik aug.-szept.-ben. 4 zöldesfehér, foltos tojásának H. 38-41; Sz. 26-30 mm. (K:MVK)

erdei életközösség (D: Waldlebensgemeinschaft) (IÁ:EFVSZ)

erdei évelő rozs (D: Waldstaudenroggen) - Erdei bokros rozs (Johanisz-rozs). A rozs primitív változata hosszú növekedési idővel (vetés júniusban, érés a következő év augusztusában) és igen erős bokrosodással. Az erdőgazdálkodásban az erdei rozs köztes veteményként szolgál az erdei földművelésben. A vadföldeken az erdei rozs biztos sikerrel vethető nyers, frissen feltört erdei talajba (kivéve a mocsári talajokat), csak kevés trágyázást kíván, és félárnyékban is még jó tömeghozama van. Az erdei rozs nagyszerű pionírnövény minőségi növények későbbi telepítéséhez. A csülkösvad és a nyúl már ősszel is szívesen fogyasztja. Enyhe idő esetén kiváló téli legelőt ad, és a fogyasztás másik csúcspontja vad esetén tavasszal következik egészen a kalászok növéséig. (VL)

erdei faiskola (D: ForstbaumschuIe) - Faiskola, csemetekert. Az erdőgazdálkodás és a tájvédelem számára szükséges fa- és cserjefajokkal foglalkozik. Általában ezek szállítják a méltányos árú anyagot a csenderesek, sövények, ligetek számára. Vadkárt a nyulak és az őzek okoznak benne. A kárt nem térítik meg, ha a szokásos védőintézkedések mellett (pl. bekerítés) nem teszik meg. (VL)

erdei fenyő (CZ: borovice; SK: borovica; GB: scotch pine /scots pine/; F: pin commun; D: Kiefer) (KF:VSzT)

erdei fenyő (CZ: jedle; SK: jedľa; GB: fir /fir-tree, spruce/; F: sapin; D: Tanne /Tannenbaum/) - Fenyő, fenyőfa, jegenyefenyő. (KF:VSzT)

erdei fenyő - Régebbi magyar nevei: répafenyő, búrfa, peresznye. (EVFL)

erdei fenyő (L: Pinus sylvestris L.) - Borovi fenyő, répafenyő. Magas termetű örökzöld fa, fiatal korban szabályos kúp alakú, később szabálytalan, csavarodó ágrendszerrel rendelkező, laza, kerek csúcsú koronát fejleszt. A fiatal fák törzse barnásszürke, a karvastagságú törzs és ágak már szép rókavörös színűek, kérge pergamenszerű pikkelyekben leváló, majd idős korában sötétebb barna árkok, repedések tarkítják. A fiatal hajtások zöldes árnyalatúak, csupaszok. Rügyei átlagosan 1 cm hosszúak, számos hosszúkás, vörösbarna pikkellyel fedettek. Kissé csavarodott, kékes-szürkészöld tűlevelei kettesével állnak a törpehajtásokon. Keresztmetszetük félkör alakú, csúcsuk hirtelen elkeskenyedő, kissé szúrós, hosszuk 3-7 cm, a fiatal vezérhajtásokon mindig hosszabb, mint az oldalsó, idősebb ágakon. Porzós tobozai a friss hajtások alatt tavasszal nyílnak, halvány barnássárgák vagy pirosak lehetnek, pollenszórás után hamar lehullanak. Termős tobozai virágzáskor borsszem nagyságúak, élénk bíborpirosak, a következő tavaszig 1 cm átmérő alatt maradnak. A végleges méretüket a következő év folyamán érik el, őszre megbarnulnak és a harmadik év tavaszán nyílnak fel. A tobozok 5-7 cm hosszúak, zártan hegyesek, felnyílva széles tompa kúp alakúak. A tobozpikkelyek pajzsa (apofízis) kiemelkedő, piramis alakú, tompa, alig szúrós karommal (umbo). A szárnyas magvak kihullása után a tobozok egészben hullanak le. Elsősorban ipari faként hasznosítják, a bútoriparban fáját borovi fenyő néven ismerik. Az Alföldön önmagában vagy fekete fenyővel vegyesen telepítik. Magányosan vagy ritka térállásban különleges romantikus alakú koronát fejleszt, mely a tájképi kertek kiemelkedő dísze lehet. Leveles hajtásaiból illóolajat is párolnak. Familia: Pinaceae. Család: Ikermagvas fenyőfélék. Magasság: 30 m. Virágzás: április-május. Magérés: március. Származás: Széles elterjedésű eurázsiai mérsékelt övi flóraelem, Észak-Skandináviától Spanyolország északi feléig, keletre Mongóliáig elterjedt. Élőhely: Több környezeti tényező iránt is tágtűrésű faj, leginkább a mérsékelten száraz, semleges vagy gyengén bázikus kémhatású, laza talajokat kedveli, de ettől lényegesen különböző feltételek mellett is megél. Ritkás és sűrű, tiszta vagy más fafajokkal kevert állományban egyaránt előfordul. Hazánkban legnagyobb és legidősebb, vitatott őshonosságú állománya a Bakonyban, Fenyőfőnél található. (TA)

erdei fülemüle - Farkas, toportyánféreg, ástyán, réti kutyó, ordas, csikasz, féreg, Gábor (Háromszék megye.), kórászóféreg (Erdély), mezei lampos (Baranya m.), ódal bahó (Brassó megye.), csúnya féreg (Gömör megye.), lesbeteg (Székelyföld), tréfásan erdei fülemüle. (K:MVK)

erdei fülesbagoly (L: Asio otus; D: Waldohreule) (IÁ:EFVSZ)

erdei fülesbagoly (L: Asio otus; CZ: kalous ušatý; SK: myšiarka ušatá; GB: long-eared owl; F: hibou moyen-duc /moyen-duc/; D: Waldohreule) (KF:VSzT)

erdei fülesbagoly (D: WaIdohreule) (VL)

erdei fülesbagoly (L: Asio otus) - Színe rozsdássárga, feketebarna hosszanti foltokkal. Szemei narancssárgák. Csőre fekete. 4-6 fehér tojásának H. 38-42 ; Sz. 31-34 mm. Gazdaságilag igen hasznos, kímélendő. (K:MVK)

erdei fülesbagoly (L: Asio otus; A: Long-eared Owl) - Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat kilőttek, mivel gyakran foglalja el az elhagyott varjúfészkeket költésre. A telet sokszor a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészelik át. Egy-egy fenyőn nem ritkán több tucat egyed is nappalozik, majd sötétedéskor vadászatra indulnak. Gyakran ütik el éjjel az autók. Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető az erdei fülesbagoly állomány is. Előszeretettel foglalják el költőhelyül a varjak fészkeit. Szarkák, vetési és dolmányos varjak fészkeit költ, de ragadozó madarak gallyfészkében is előfordul, hogy megtelepszik, kivételesen pedig a talajon is költhet. Hazánkban általánosan elterjedt, de a magasan fekvő, zárt erdőket elkerüli. Évente egyszer költ, viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja. Egy átlagos fészekalj 5-6 tojásból áll. A hím csak a táplálékszerzésben segíti a tojót a költésben. A fiókák még jóval röpképességük előtt elhagyják a fészket, és a közeli fákon üldögélnek. Ebben az időszakban a fiókákra számos ragadozó jelent veszélyt (róka, nyest, héja és egerészölyv). Hazai fészkelő-állománya 6 500 - 12 000 párra tehető, az országos állományváltozás trendje nem ismert, nincs elegendő adat. Hazánkban rendszeres fészkelő, állandó madár. Védett, természetvédelmi értéke 50 000.- ft! (MME)

erdei gombák - Erdőben, erdőszélen, erdei tisztáson, vadon termő nagygombafajok. Az erdő életközösségének fontos tagjai. Jelentőségük elsősorban erdészeti vonatkozású, mert részt vesznek az elhalt növényi részek (levelek, gallyak, tuskók stb.) lebontásában (mineralizáció), másrészt mikorriza-kapcsolatuk révén elősegítik az erdő fáinak tápanyagfelvételét. Az erdei gombák begyűjtése, feldolgozása és értékesítése az erdei mellékhaszonvétel fontos ágazata. Ezt a feladatot az Erdei Termék Vállalat végzi országosan kiterjedt gyűjtői hálózata révén. Az ehető erdei gombák táplálkozás szempontjából is fontosak, mert kitűnő ízük, fehérjetartalmuk alapján hasznos élelmiszerek. A begyűjtött erdei gombákat főképp tartósított formában (előtartósítva, szárítva) belföldön és exportra értékesítik. Az erdei gombák életmódjával, felismerésével kapcsolatos ismereteket szaktanfolyamokon lehet elsajátítani, melyeket a Gomba Szakoktatási Bizottság rendez. Erdei gombák tartósítása azt a célt szolgálja, hogy valamely eljárással a romlandó gombát hosszabb időre eltarthatóvá tegyék. A tartósítás történhet: hőkezeléssel (pl. szárítás, sterilizálás), hőelvonással (pl. gyorsfagyasztás, mélyhűtés), segédanyagok felhasználásával (pl. sós, ecetes lében való eltevés). A tartósító vegyszerek használatát az íz megtartása miatt a gomba konzerválásnál általában mellőzik. (EVFL)

erdei gólya - Fekete gólya (L: Ciconia nigra). (MÁSZ)

erdei gólya (D: Waldstorch) - Fekete gólya. (VL)

erdei gyümölcsök - Erdőgazdasági területen vadontermő növények emberi fogyasztásra alkalmas termése. Friss fogyasztásra, nem teljesen érett állapotban gyűjtik, és gondos csomagolással rekeszekben szállítják, ez az ún. tálcás áru. Főleg azonban konzervipari feldolgozásra, (szörp, gyümölcslé, gyümölcsíz) gyűjtik és ekkor hordókban tárolják és szállítják, ez az ún. hordós-árú. A fontosabb erdei gyümölcsök: a málna, szeder, szamóca, bodza, áfonya, som, csipkebogyó, vadkörte, boróka, kökény, galagonya és a szelídgesztenye. (EVFL)

erdei hajtás (CZ: naháňka lesní; SK: nadhánka lesná; GB: woodland beat /wood drive/; F: battue/traque en forêt; D: Waldtreiben /Waldstreife/) - Erdei terelés. (KF:VSzT)

erdei hajtás (CZ: ploužení lesní; SK: pruhovka lesná; GB: woodland beat /wood drive, beating/; F: battue en forêt /traque/; D: Waldtreiben /Waldstreife/) - Erdei pászta. (KF:VSzT)

erdei hajtóvadászat (D: Waldtreibjagd) - Erdőben történő hajtóvadászat. Ritkábban vonalhajtás, túlnyomóan ráhajtás álló vadászvonalra, ahol a hajtókat gyakran kutyák segítik vagy pótolják is. Főleg mezei nyulat, üregi nyulat, fácánt hajtanak, alkalmilag más vadfajokat is elejtenek (vaddisznó, ragadozók, erdei szalonka és mások), A csülkösvad sajátos vadászati módja (amennyiben törvényesen megengedett) a terelővadászat, Magyarországon az apróvadfajok közül csak a mezei nyúl és fácán, nagyvadfajok közül a vaddisznón kívül a gímszarvas tehén, ünő és borjú terelővadászata engedélyezett. Az áttekinthetetlen terep miatt különösen figyelembe kell venni a balesetvédelmi előírásokat, főleg ha a golyólövés is engedélyezett. (VL)

erdei hajtóvadászat kutyákkal (CZ: nadháňka /víz též honička/; SK: nadháňanie /nadháňka/; GB: woodland beat /wood drive with dogs/; F: battue en forêt /traque avec les chiens/; D: Waldtreiben /Waldstreife/) -  (KF:VSzT)

erdei humusz - Az avartakaróból és a talajfelszínre került állati eredetű anyagokból a parányszervezetek tevékenysége folytán alakul ki. A kedvezőtlen bomlási viszonyok közt (nehezen bomló, bázisokban szegény szervesanyag, sok csapadék, hűvös éghajlat, savanyú talaj) a szerves anyagból nyershumusz képződik. Szélsőséges esetbon a nyershumuszos talajon csarabos, áfonyás, rossz növekedésű állománnyá romlik az erdő. Kedvező bomlási viszonyok közt (jól bomló bázisokban gazdag szervesanyag, megfelelő hőmérséklet és nedvesség, bázisgazdag talaj) szelídhumusz alakul ki. Ezt talajlakó állatok, főleg a giliszták, összekeverik a talaj ásványi részével. A szelídhumusz, más néven mull, a megfelelő erdőtenyészet egyik alapfeltétele. (EVFL)

erdei iskola (D: Waldschule, Jugendwaldheim) (IÁ:EFVSZ)

erdei kártevők (D: Forstschädling) - Az erdőt károsító állatok, mindenekelőtt: 1 - a tömeges elszaporodásra hajlamos rovarfajok (bogarak, mint a szúfélék, a nagy barna ormányos bogár, régebben a májusi cserebogár is); lepkék, levéldarazsak és levéltetvek; (VL)

2 - kisemlősök, mindenekelőtt az erdei egerek és az erdei pocok; (VL)

3 - a csülkösvadfajok (vadkárok). (VL)

erdei kopózás -  Főleg a történelmi Magyarország területén; a Felvidéken és Erdélyben volt gyakori, mondhatni több évszázados múltra tekinthet vissza ez az érdekes vadászati mód. A puskás erdőjárók elállták a nagyvad váltóit, s a szabadjára engedett kopó vagy kopók addig zavarták csaholva a sűrűben lapuló vadat, míg az a vadászok elé nem került, vagy egérutat nem nyert a területről. Manapság ez tiltott válfaja a vadászatnak, mert roppant módon zavarja a vadállományt. Skandináviában viszont ma is dívik az ottani végeláthatatlan fenyvesekben, mocsaras területeken másként nagyon nehéz lenne eredményt elérni, a gyér vadállomány következtében. (K:VL)

erdei kutyák (D: Waldhunde) - 1. Ősi vadkutyák egy csoportjának állattani megnevezése, szűkebb értelemben a vadkutya (Speothos venaticus) Dél-Amerikában; tágabb értelemben az ázsiai vörösfarkasra is használják. (VL)

2. Átvitt értelemben vadászatra használt kutyák, amelyeket főleg erdőben (részben vízben is), de nem mezei munkára alkalmazzák: kopók, vérebek, kajtatóebek, kotorékebek is, különösen sokoldalúan „erdei kutyaként” alkalmazható a német fürjészeb. (VL)

erdei legelő - Erdővel körülzárt tisztásokon levő füves terület, melynek termését zölden legeltetik. Természetes és olcsó takarmányt biztosít. Háziállataink legeltetésén kívül az erdőben élő hasznos vadat tavasztól késő őszig természetes zöldtakarmánnyal látja el. A vad helyben megtalálja táplálékát, nem kalandozik el és így a vadkár is csökken. (EVFL)

erdei legeltetés - Állatoknak (szarvasmarha, ló, sertés, juh, kecske) az erdőben való legeltetése általában káros. Ezért ezt már évszázadokkal ezelőtt korlátozni igyekeztek. Az egymást követő erdőtörvények mind erőteljesebb korlátozásokat vezettek be, elsősorban az erdősítések és a fiatal állományok védelme érdekében. Az 1961. évi VII. törvény 28. §-a értelmében erdőben legeltetni tilos. A kivételekre vonatkozó rendelkezéseket a Minisztertanács állapítja meg. A jogtalan erdei legeltetés - amennyiben súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik - szabálysértés. (EVFL)

erdei legeltetés (D: Waldweide) - Marhalegeltetés erdőben, többnyire ősrégi erdei jogok alapján, korábban gyakran nagyobb volt a jelentősége mint a fahasználatnak. Túlzott használat következtében az erdők kizsákmányolása után az erdei legeltetés megakadályozza, főleg a földközi-tengeri országokban az újra beerdősítést és talajeróziót okoz; különösen káros a kecskék legeltetése, Németországban az csak az alpesi térségben van jelentősége, ahol megakadályozza a túl nagy csülkösvad állománnyal együtt a hegyi erdők ismételt felújítását (farágás-károk, taposási károk). (VL)

erdei mellékhasználat - Az erdő főterméke a fa. A fán kívül azonban az erdőnek sok egyéb olyan terméke van, melyek a főtermék előállításának sérelme nélkül hasznosíthatók. Az ilyen termékeket a főtermék mellett másodlagosan hasznosíthatjuk, és szaknyelven erdei mellékterméknek, a velük kapcsolatos tevékenységet pedig erdei mellékhasználatnak v. erdei mellékhaszonvételnek nevezzük. Ilyen mellékhasználatok: a gyantatermelés, a cserzőanyag termelés, a vadászat, a halászat, a faszénégetés, a mészégetés, az erdei gyümölcsök, a gombák, a gyógynövények, a díszítőanyagok gyűjtése, a nádtermelés stb. Az erdei melléktermékeknek a főtermék, a fa termelésének sérelme nélkül történő fokozottabb hasznosítása jelentős mértékben folyik hazánkban is. (EVFL)

erdei munka (D: Waldarbeit) - Vadászkutyák használata erdei vadászaton. Lövés előtt bokrászás (ami átmenet a mezei munka és az erdei munka között), kajtatás és hajtás. Lövés után: keresés és vércsapázás. Alapja a csapázásra való alkalmasság. (VL)

erdei munka - Az erdőgazdálkodás körében végzett, nem ipari v. mezőgazdasági jellegű fizikai munkákat, így különösen a fakitermelést, a fel- és lerakodást, a fagyártmány kézi termelését, az erdősítést nevezzük így. (EVFL)

erdei növénytársulások - Fás vegetációtípusok. A Föld erdei a klímaövek szerint 5 formációcsoportba tartoznak: 1. trópusi esőerdő; 2. örökzöld lomberdők v. kemény lombú erdők; 3. monszun- és szavanna-erdők v. téli erdők, amelyek nyáron lombhullatók; 4. lombhullató nyári erdők, amelyek télen lombhullatók; 5. örökzöld fenyőerdők. (EVFL)

erdei nyest (D: WaIdmarder) - A nyuszt egyik elnevezése. (VL)

erdei nyúl (CZ: zajíc žijící v lese /lesní zajíc/; SK: zajac žijúci prevažne v lese; GB: wood hare; F: lièvre des bois; D: Waldhase) - Erdőben élő nyúl. (KF:VSzT)

erdei nyúl - Az erdőben tanyát vert nyúl, amelyik nem külön faj, csak életviszonyai miatt valamelyest nagyobb testű, mint a mezőn élő fajtestvére. (Eö:VNy)

erdei nyúl - Többnyire erdőben tartózkodó nyúl, mely valamelyest nagyobb a mezei nyúlnál. (K:MVK)

erdei óvoda (D: Waldkindergarten) (IÁ:EFVSZ)

erdei őz - és mezei őz nem különböző fajok, csak élőhelyük szerint különböztetjük meg őket más névvel. (Eö:VNy)

erdei pászta (CZ: ploužení lesní; SK: pruhovka lesná; GB: woodland beat /wood drive, beating/; F: battue en forêt /traque/; D: Waldtreiben /Waldstreife/) - Erdei hajtás. (KF:VSzT)

erdei puska (D: Waldläufer) - Vegyescsövű fegyver. (VL)

erdei puska csöve (D: Waldlauf) - Csőszájon szélesebbre fúrt sörétes puskacső erdei vadászathoz vagy rövidebb távolságra való lövéshez. (VL)

erdei rét - Erdővel körülzárt v. három oldalról erdővel határolt füves terület, melynek termését lekaszálják, szénává szárítják. Kevesebb és gyengébb minőségű szénát ad, mint a mezei rét. Sarjúszénát csak ritkán ad. Aránylag rövid idő alatt elmohásodik, a szálfüvek ritkulnak, kivesznek és így alig kaszálható. Megjavítása történhet mohásodás esetén tavaszi és kaszálás utáni alapos fogasolással (éles nehéz fogassal, rétboronával), istállótrágyázással, műtrágyázással. A teljesen leromlott erdei rétet, fel kell újítani, vagyis felszántani és egy-két évig mezőgazdaságilag művelni, majd újra telepíteni. Új telepítés előtt talajvizsgálat alapján a talajnak legjobban megfelelő fűmag keveréket alkalmazzuk. (EVFL)

erdei szalonka (GB: Woodcock; D: Waldschnepfe; F: Bécasse des bois; RO: Sitar) - (ZGYT:KVSZ)

erdei szalonka (L: Scolopax rusticola; D: Waldschnepfe) (IÁ:EFVSZ)

erdei szalonka (L: Scolopax rusticola; CZ: sluka lesní; SK: sluka hôrna /sluka lesná/; GB: woodcock; F: bécasse des bois; D: Waldschnepfe) (KF:VSzT)

erdei szalonka (L: Scolopax rusticola) - A lilefélék több száz fajából a vadászt az erdei szalonka érdekli elsősorban, de ez aztán mindennél jobban. Ez a titokzatos madár a vadász számára szent, vadászatát sokan a fővad vadászatához hasonlítják, és az erdők királynőjének nevezik. Máig is homály fedi a madár magyar nevének eredetét, némelyek szláv jövevényszónak, mások ínyencfalatnak számított húsa okán magyarázzák a nevét, de vannak, akik a röpte jellegzetességei miatt a „szállongó” szóból vélik a mai nevet levezetni. A Zaicz Gábor szerkesztette „Etimológiai Szótár” szerint a lengyel slonka került át a magyar nyelvbe, de hasonló szóalak szerepel a szlovén és az orosz nyelvben is a szalonkák megjelölésére. A galamb nagyságú, környezete színeibe tökéletesen beleolvadó tollazatú, hosszú csőrű és változatos röptű, költöző madarat tavaszi vonulása idején, nászrepülésén, az esti-hajnali húzáson vadásszák. Nagyapáink idején az erdei szalonkát bokrászva és ősszel is vadászták, de éppen az irántuk való mély tisztelet és a kíméletük érdekében, ez a vadászati mód az erdei szalonka vonatkozásában nem élő, nálunk tiltott is. Március elején érkezik hozzánk, és április végére már híre-hamva sincs, megérkezik északi költőhelyeire. Megkülönböztetnek ún. szálláscsináló - korán érkező, magányos és hangtalanul repülő madarakat, amiknek kék a lábuk (?) - és később, nagyobb számban érkező „bagolyfejű”, sárga lábú, nagyobb testű madarakat. A vadászok egyik fele esküszik ezekre a küllemi eltérésekre, a másik fele tagadja. A szakírók egy része szerint a különbségek a költő- és élőhelyek különbségéből és a madarak életkorából, tápláltsági fokukból erednek. Az erdei szalonka nemét külső jegyek alapján nem lehet megállapítani, a húzások cvikkjei  épp úgy állhatnak két (három stb.) hímből, mint hímből és tojóból. Az elejtett madár medencenyúlványának hosszából (másfél centiméter), többek (Mihalko Károly) állítása szerint a szárnyas tojó voltára lehet következtetni. Nedves talajú, ligetes-vizes erdők vidékén lehet vele találkozni, ahol bőven jut élelemhez - a laza, nedves humuszban élő rovarálcákhoz és főképp földi gilisztához -, amelyet hosszú csőrével és kiváló szaglásával, a talajt szondázva keres meg, és fogyaszt el. Táplálékbőség idején hetekre is „letanyáz”, lassabban vonul el. A duplázva meglőtt cvikk, a párban repülő madarak elejtése életre szóló élménye a „jókezű” és szerencsés vadásznak. Az erdei szalonka szerelmesei könyvtárnyi irodalmat írtak (írnak) és olvashatnak kedvenceikről. Európa déli-nyugati végein a tenger felöl fáradtan érkező madarakat hálóval, olykor tömegesen fogják, pusztítják, aminek hallatán a magyar vadász markában „kinyílik a puska”. Az erdei szalonka 12 évig is elélhet, amire az esélye nem nagy, hacsak nem a hatalmas orosz erdőkben, északi síkságokon született, és onnan nem nyugati irányba költözik áttelelni. E sorok írása után ért a magyar vadászhoz a hír az új „szalonkarendeletről”, miszerint a tutyimutyi - és az európai „állatvédő” sötétzöld törvényhozóktól „berezelt” (nincs rá enyhébb jelző) - hazai nagyokosaink betiltották az erdei szalonka tavaszi vadászatát, ami a vad teljes vadászati tilalmával azonos! Az álszent és eszement tilalom azon indokkal született, hogy ivarzási időben nem etikus a vadat elejteni. Tették ezt akkor, amikor országunk területén maximum 8000 madarat lőnek a tavaszi másfél hónap alatt, többnyire hímeket - addig Európában egész éven át mintegy másfél millió példányt fognak, lőnek, zsákmányolnak ugyanazok az állatvédők. Mellesleg, nem hallottunk róla, hogy a nálunk nem honos siket- és nyírfajd tavaszi vadászatát is tiltanák. Ha ez így megy tovább, az emberi korlátoltság várhatóan további korlátozottságokban válik egyre őrültebbé: előbb-utóbb tilos lesz vadászni őzre, gím- és dámszarvasra, és így tovább. A több száz éves hagyományokkal rendelkező, könyvtárnyi szak- és szépirodalmat produkáló erdei szalonka vadászat lehetetlenné tétele olyan sebet ejthet a magyar vadászaton, amit nem fog tudni rokkantság nélkül kiheverni! (VEMSzT)

erdei szalonka (L: Scolopax rusticola) - Snepf, erdei snepf. (MÁSZ)

erdei szalonka - (L: Scolopax rusticola (LINNAEUS, 1758); GB: Woodcock; D: Waldschnepfe; I: Beccaccia; F: Bécasse des bois) (FS:VÁ)

erdei szalonka (L: Scolopax rusticola; D: Waldschnepfe) - Tömzsi, kisebb galambnagyságú (300-320 g), Iilealkatú madár, hosszú, egyenes csőrrel. Színe barna, bonyolult világos és sötét sávokkal, fejtető és nyak fölött két széles fekete keresztsáv. Nagy, a fejen hátul ülő szemek. Szürkületi madár, ha felriasztják, zegzugosan repül. A hímnek a szürkületi repülésben („szalonkahúzás”) hangzó dürgőhangja tompa „korrogásból” és magas finom „pisszegésből” áll. Magányos, párkapcsolata kötöttség nélküli, a hím nem törődik a fiókákkal. Néhány nőstény feltehetően kétszer is költ évente. Fészke természetes lomb és elegyeserdők talaján, gyakran a faállomány szélén van. 4 világosbarna, sötét pettyezésű tojás; a nőstény 20-23 napig költ. Nem ismeretes, hogy mikor szakad meg a nőstény és fiókái közti kapcsolat. Gyakorisága és állománysűrűsége többnyire tisztázatlan. Vonuló, de néhány példány Közép-Európában áttelel (téli szalonka). Az elsők gyakran már februárban visszajönnek; a fővonulás tavasszal csak március közepén, ősszel októberben van. Tápláléka főleg a földben élő alsóbbrendű állatokból áll. A talajban lévő zsákmányállatokat az érzékeny csőr végével tapogatja ki, közben a felső csőr elülső vége megemelhető. Így akár egy csipesszel ragadja meg zsákmányát. Trófea: ecsettoll és a zsirzómirigyen található tollpamacs. Vadászat tavasszal: lesről szürkületi „szalonkahúzás” idején (jelenleg Németországban tiltott); eközben a vadász tapasztalat szerinti kedvező helyeken (erdőszélek, tisztások, dombtetők) várakozik a nászrepülésben szálló szalonkákra, és elsősorban a „korrogó” hímre lő. CsaIivadászat hangutánzással - („szalonkahivó”) vagy optikai ingerrel (füstöt ontó tűz, kalap magasba dobása) lehetséges. Vadászat ősszel: gyakori előforduláskor (vonuláskori pihenő) egyéni kereső- vagy bokrászó vadászat erdei szalonkára; egyébként alkalmi zsákmány erdei hajtóvadászaton vagy  kajtatáskor. Ritkábban lesekről való vadászat esti húzáson (ősszel nincs nászrepülés, hangadás nélkül táplálékhelyek felkutatására szolgál a húzás). Svájcban a tavaszi szalonkavadászat több mint 50 éve tilos. Olyan kantonokban, ahol erdei szalonkára szabadon lehet vadászni, egyes madarakat ejtenek el, az őszi vadászatokon. Magyarországon csak a tavaszi húzáson vadászható, és húzásonként csak kettő szalonka ejthető el. (VL)

erdei szalonka - Vadászkörökben nagyobb érdemeket szerzett az erdei szalonka, mert amikor évenként megérkezik hazánkba ez a kis hosszúcsőrű vándor, halk pisszegő, korrogó hangja nemcsak azt adja tudtunkra, hogy vele együtt itt a rügyfakasztó tavasz is, hanem hogy érkezésével az új esztendő vadászatai is megkezdődnek! Azonkívül természetesen maga a szalonkavadászat is pompás élvezetet nyújt, és e sok érdeme miatt a vadászok az erdő királynéjának is nevezik. Hozzánk rendszerint kora tavasszal, márciusban érkezik és április második felében hagyja el hazánkat. Néha, amikor valamelyik késlekedik, előfordul, hogy ráérik a tojás és itt rak fészket valamelyik középhegységünkben. Küllemre mindkét nem egyforma, ezért csak boncolás útján lehet a nemeket egymástól megkülönböztetni. Tollazatuk remeke a természetnek, pompás cizellált rajzolatával mesterien alkalmazkodik az erdő rőtszínű avarjához. Két változatát ismerjük: a kékes lábú szálláscsinálót, amelyik a legkorábban érkezik, és az ezt követő sárga lábú bagolyfejűt. Egy fajhoz tartozik mind a kettő, csak életviszonyuk alakította ki közöttük e különbséget. Kora tavaszi érkezésük egybeesik nászukkal, amit náluk is dürgésnek nevezünk. Nappal az erdő nedvesebb, laza talajú sűrűségeiben tanyáznak, ahol hosszú csőrűket a talajba szúrva élelem után kutatnak, miközben halkan „dorombolnak”. Alkonyatkor azután hangos szárnycsattogtatással szárnyra kelnek, de ezt követően zajtalanul, hol lomhán, puhán, mint a bagoly, hol meg fecskeként cikáznak, csapongva szálldosnak az est sötétjében, betartva ősi húzási helyeiket, a szalonkafordulót. Nászrepülésük közben sűrűn hallatják a vadász szívét megdobogtató korrogó, pisszegő hangjukat, s várják alulról a bokrok sűrűjéből a párra váró társ jeladását. Gyakran előfordul, hogy ilyenkor több hím is kerget egy csapongva incselkedő kis tojót, amikor hangjuk éles cipogás, vagy (ritkán használt szóval) cikkelés; az így húzó együttes elnevezése német eredetű szóval cvikk. A tojó a kiválasztott hímmel aztán megszáll a bokrok közt, az pedig menten udvarolni kezd, páváskodva teszi a szépet párjának. Hazánkon ősszel is átvonulnak északról déli irányba, s rövid itt-tartózkodásuk alatt megtartják ugyan szokásukat, az esti és hajnali húzást, de repülésük ekkor néma. hangtalan. (Eö:VNy)

erdei szalonka (L: Scolopax rusticula) - Annyira ismeretes, hogy leírását bátran elhagyhatom. Megérkezésének országos középnapja: március 20. Április második felében, magasabb vidéken május közepe táján négy sárgás, rozsdás foltos tojást rak, melynek H. 41-42; Sz. 31-32 mm. A hím madár elnevezésére nincs külön kifejezés (hacsak el nem fogadjuk a szatmármegyei tájszólást, ahol a hím madár: apjók, a nőstény: anyók). A nőstény madár általában: tojó (tyúkrendieknél: tyúk). Kétféle változatot különböztetnek meg: a kékes lábú szálláscsináló és a sárgalábú bagolyfejű erdei szalonkát. A tavasz első lehelletére megjelennek a várva-várt hosszúszőrűek és megkezdődik a szalonkahúzás. A csendes, hullongó esőben lassan repülve himbálóznak, szeles időben cikáznak és korrogva, varcogva, makogva, pisszegve, szipegve dürögnek, kergetőznek, egymásra vágnak vagy szótlanul húznak. Hajtásban szívesen fekve marad, de ha felkelt is, hamar levágódik, levágja magát. Az iszapba lyukat szúr, körbe-körbe forogva dorombol, férgész s a férget kiemeli. A boldog szalonkalövő büszkén tűzi ki kalapjához kis szárnytollát, melyet ecsetnek hívnak. (K:MVK)

erdei szalonka (L: Scolopax rusticola; A: Eurasian Woodcock) - A hegyvidéki laza talajú, láp- és mocsárerdők kisszámú fészkelője. Vonuláskor nagyobb számban figyelhető meg, főleg március és április, valamint szeptember és október között, ilyenkor a legkülönbözőbb erdőtípusokban, sőt akár városi környezetben is előfordulhat. A szalonka a vadászkultúrában meghatározó szerepet tölt be, hazánkban az utóbbi években komoly feszültségek forrása a vadásztársadalom és a természetvédelem között a faj tavaszi vadászhatóságának kérdése, mivel az Európai Unió betiltotta a faj tavaszi vadászatát. Vadgazdálkodási szempontból a faj kevésbé jelentős, de speciális vadászati módja és a hozzá kapcsolódó hagyomány miatt minden korlátozás nemtetszést kelt a vadászokban. Európában a sérülékeny fajok közé tartozik, hazai védelme ezért is merül fel rendszeresen. A telet Nyugat- és Dél-Európában tölti. Eurázsia mérsékeltövi részén fészkel, főleg hegyvidéki erdőkben költ. Kedvező számára, ha fejlett aljnövényzetet talál. Fészkét a lehetőségekhez mérten rejtetten alakítja ki, egy talajmélyedést kapar, amit avarral bélel. Négy tojást rak, a kotlási idő 22-24 nap, csak a tojó kotlik, a fiókákat is egyedül neveli. A fiókák fészekhagyók. Ha veszélyt érez, az apróságokat képes a lábai között elszállítani. Ez a jelenség nagyon ritka a madárvilágban. A fiatalok egy hónapos korukban már röpképesek és önállóak, de a család az őszi vonulásig többnyire összetart. Főként az avar alatt és a talajban élő apró rovarok, giliszták és egyéb gerinctelenek szerepelnek étlapján, melyeknek elfogásában hosszú rugalmas csőrét használja. Hazánkban rendszeres fészkelő, előfordulási időszak: március-október hónapokban. (MME)

erdei szalonka (L: Scolopax rusticola) - Rajongói az erdők királynőjének nevezik. Laikus nehezen érti meg a „szalonkavarázs” lényegét, hiszen ez, a hazánkban nem nagy számban fészkelő-költő madár teljesen jelentéktelen kinézetű, avar színű tollazatával, mulatságosan hosszú csőével, nagy szemével. Testsúlya 250-350 g. A kakast és a tyúkot egymástól csak boncolás után tudjuk elkülöníteni. Fészekalja 3-5 tojásból tevődik össze. Évente kétszer vonul át Magyarország fölött; először tavasszal, amikor költési területeire igyekszik, majd ősszel, amikor enyhébb éghajlatú országokban telel át. Vadászata tavaszi nászhúzásuk idején történik, esti és hajnali lesen, mely roppant hangulatos. (K:VL)

erdei szalonka - (D: die Waldschnepfe) (F:VMSZ)

erdei szalonka csőre (CZ: píchák /zobák sluky/; SK: zobák sluky; GB: bill; F: bec; D: Stecher /Schnepfe/) - Hosszú csőr. (KF:VSzT)

erdei szalonka nászhangja (CZ: kvorkání /sluka lesní/; SK: kvorkanie; GB: mating call of the woodcock; F: cri de la bécasse lors de la croule; D: Murksen /Puitzen/) (KF:VSzT)

erdei széna - Erdei réten, nyiladékokon v. erdőben fák alatt lekaszált fűtermés szénává szárítva. Begyűjtése nehézkes, a fák alatt nehezen szárad, többször kell forgatni. Minősége a réti szénánál gyengébb. Tápértéke megfelel a jó minőségű tavaszi széna tápértékének. (EVFL)

erdei szolgalmak (serviture) (D: Forstrechte) - Az erdő származékos használati jogai (erdei legeltetési használati, építő-, haszon- és tűzifaszerzési jog). Az utóbbi húsz esztendőben a legtöbb szolgalmat, különösen az erdőre káros legeltetési szolgalmat pénzzel megváltották. (VL)

erdei szolgalom - Erdőkre vonatkozó telki és személyes szolgalmak. Erdei szolgalmak voltak, különösen a jobbágyfelszabadítás után, a régi úrbéreseket a földesúr erdejében megillető erdei haszonélvezetek. Ilyenek voltak a faizás, makkoltatás, legeltetés, gubacs és erdei gyümölcs szedés stb. Az I879. évi XXXI. tc. elrendelte megváltásukat és ezután fokozatosan megszűntek. (EVFL)

erdei tanösvény (D: Waldlehrpfad) (IÁ:EFVSZ)

erdei terelés (CZ: naháňka lesní; SK: nadhánka lesná; GB: woodland beat /wood drive/; F: battue/traque en forêt; D: Waldtreiben /Waldstreife/) - Erdei hajtás. (KF:VSzT)

erdei tisztás (D: Waldlichtung) (IÁ:EFVSZ)

erdei tisztás (CZ: paseka viz též mýtina; SK: rúbanisko; GB: glade /clearing, cutover/; F: clairière; D: Waldlichtung /Rodung, Lichtung/) - Irtás, nyiladék. (KF:VSzT)

erdei utak - Az erdőgazdaság üzemi céljait szolgáló, feladatuk szerint más-más műszaki jellemzőkkel készült, szabadnyomú pályák. Megkülönböztetünk közelítő, gyűjtő utat, erdei földutat, javított földutat és kiépített műutat. (EVFL)

erdei út (D: Waldstraße, Waldweg) (IÁ:EFVSZ)

erdei úthálózat (D: Forstwegenetz, Waldwgenetz) (IÁ:EFVSZ)

erdei vadászat (D: Waldjagd) - Erdőben történő vadászat gyűjtőfogalma (mezei- és vízivadászat megkülönböztetéseként). Az erdei vadászaton túlsúlyban van az egyéni vadászat cserkelésen és lesekről, főleg csülkösvadra; kutyák segítségével a bokrászás, a kajtatás, a kopózás; továbbá a terelővadászat és az erdei hajtóvadászatok. Magyarországon csak társasvadászaton engedélyezett a kutyával történő vadászat fácánra, mezei nyúlra, vaddisznóra (kivétel a vízivad és a róka egyéni vadászata, valamint a sebzett nagyvad utánkeresése). (VL)

erdei vadászat - (D: die Holzjagd) (F:VMSZ)

erdei vadkár - A vad normális életvitele - táplálkozás, mozgás és a búvóhely készítése, annak használata - során okozott gazdasági hátrány, azaz kár, amit az általa használt területen lévő erdőterületeken okoz. Az erdőművelőt kár éri, mivel nem tudja a törvényben előírt idő alatt befejezetté nyilvánítani az erdőfelújítást, ezért bírságot fizet. A továbbiakban is jelentős anyagi kár érheti a növekedési erély és a minőség csökkenése miatt. Mivel erdeink kivétel nélkül kezeltek, bennük fenntartható gazdálkodás folyik faanyagnyerés céljából, a nagyvadfajok az erdőfelújításokban érzékeny kárt okozhatnak. A vadkárok túlnyomó többségét - létszámarányuknál fogva - a gímszarvas és az őz okozzák, fokozatos felújító vágásokban és makkvetéses felújításokban a vaddisznó is károsíthat. (W:VSzT)

erdei vadkár - Az erdei vadkárok legfőbb okozójaként a gímszarvast, az őzet, a muflont és a vaddisznót teszik felelőssé. A károkozás leggyakrabban előforduló fajtái a rágás, hántás, szaporítóanyag fogyasztás (makkolás) és a tiprás. A természetvédők leggyakrabban a muflont, mint betelepített fajt hibáztatják a hazai erdei élőhely átalakításával. Annak ellenére, hogy a természetvédők a muflont teljes egészében kiemelnék a hazai élőhelyekről, a muflon károkozásával meglehetősen kevés tanulmány foglalkozik. Jóval több közlemény látott napvilágot a gímszarvas károkozásáról. Az utóbbi években pedig egyre nagyobb hangsúlyt kap az őz, mint jelentős erdei károkozó. Találhatunk olyan vizsgálatokat, ahol azt találták, hogy az őz, annak ellenére, hogy élőhelye jóval kisebb területű, mint a gímszarvasé, mégis sokkal jelentősebb rágást okoz azokon a területeken, ahol megtelepszik. A gímszarvas elsősorban a tölgy újulatokban okoz számottevő kárt. A szaporító anyag, azaz a fásszárúak magtermésének elfogyasztásában nagyon sok állatfaj közreműködik a rágcsálóktól a csülkös nagyvadfajokig. Talán a legnagyobb mennyiséget a vaddisznó fogyaszt el, veszélyeztetve ezzel az anyaállomány alatt megjelenő magoncokat, hátráltatva ezzel az erdők megújulását. A fiatal korban többször rágott csemeték jelentős torzulásokat és növekedésbeli elmaradást szenvedhetnek, ami egyértelműen rontja a fa és az erdő értékét. Ez az ún. minőségi kár. Előfordulhat, hogy a nagymértékű rágás vagy törés következtében a csemete nem képes regenerálódni és elpusztul. Ezt mennyiségi kárnak nevezzük. A hántás a fa kérgének lenyúzása. Jellemzően a téli időszakban, a gímszarvas követi el. A károkozás hátterében legtöbbször szegényes táplálékkínálatú területeken „beszorult” egyedek állnak. A lehántott kéreg nyomán a fa egészségét veszélyeztető gombás vagy baktériumos fertőzések eredhetnek meg.  A fentiek tényszerűen bemutatják, hogy a vad valóban anyagi kárt okoz az erdőgazdálkodóknak és veszélyeztetheti a védett növénytársulásokat, problémát jelentve ezzel a természetvédőknek. Azt azonban leszögezhetjük, hogy az erdő egy olyan ökoszisztéma, ahol a vadnak éppúgy helye és szerepe van, mint a lágyszárú és fás szárú növényeknek, rovaroknak, hüllőknek, madaraknak. A vad nélküli erdő nem működhet, minden szempontból természetellenes. Már nagy elődeink is megfogalmaztak erre vonatkozó állásfoglalást: „ha a vadgazdálkodásnak kedvezünk, satnyul az erdő, ha az erdőgazdálkodásnak, akkor pusztul a vad” (Roth, 1931). A kárt elszenvedő ágazatok képviselőinek és a vadgazdálkodónak meg kell találnia a megoldást a közös érdekek mentén. Az erdőgazdálkodóknak meg kell vizsgálnia a jelenlegi erdőművelési gyakorlatot, hogy lehet-e azon változtatva a vad számára kedvezőbb életfeltételeket biztosítani, távol tartható-e a vad az újulatoktól valamilyen alternatív megoldással. (WIKI)

erdeifenyő (L: Pinus silvestris; D: Forche, Föhre, Gemeine Kiefer, Kiefer, Kienbaum, Nordischer Kiefer, Rotkiefer, Waldföhrre, Waldkiefer, Weißkiefer) (IÁ:EFVSZ)

erdeifenyő (L: Pinus silvestris; D: Wald-kiefer) – Széles körben elterjedt Skandinávia és Szibéria tajgaerdeiben. Közép-Európában természetes előfordulása csak különleges reliktum (maradvány)helyeken: homokfenyérek, lápok, közép-alpesi száraz vidék. Az ember széles körben elterjesztette. Fényigényes fafaj, az éghajlati viszonyokhoz jól alkalmazkodik. A hazai fafajok közül talajigényessége a legkisebb, ezért alkalmazzák legtöbbször síkságok és ugarföldek fásítására. A nagy felületű, egyenletesen fejlődő, tiszta állományt veszélyezteti a hótörés, rovarkár, erdőtűz. Az erdeifenyőnek van a legtöbb rovarkártevője. Vastag választék (gerendafa) értékes asztalos- és bútorfa, nagy mennyiségben építési faanyag, gyengébb, selejt minőségben bányafa és farostlemez. Természetes újulata védőernyő alatt kevésbé van kitéve a vadkárveszélynek. A tiszta fenyőállomány korán gyérül, az alatta fejlődő törpecserje-fajok (bogyós növények, csarab, hanga) bőséges, de csekély értékű takarmányt kínálnak a vadnak. (VL)

erdeifenyves (D: Kiefernwald) - Erdő jellegű. (IÁ:EFVSZ)

erdeifenyves (D: Kieferbestand) - Ültetvényszerű. (IÁ:EFVSZ)

erdélyi kopó - Az erdélyi kopó jelenleg a legveszélyeztetettebb helyzetben lévő Magyarországról származó kutyafajta. Matolcsi János, Standeisky Andor kutatásai szerint a kelta kopó és a "tatár" kopó kereszteződéséből ered. Bár a kinológusok önálló fajtának ismerik el a környező országok fekete-vörös kopóit, zoológiailag mégis egyazon fajta helyi változatainak kell tekintenünk az erdélyi, szlovák, lengyel és osztrák kopókat, melyek közül az eredeti formát legjobban az erdélyi és a szlovák őrzi. Az erdélyi kopó kihalóban volt már, de az utolsó pillanatban azonban mégis sikerült megmenteni ezt a valóban ősi magyar kutyafajtát. Hajtóvadászatra kiválóan használható, nem kimondottan szobaállat, vadászati és kultúrtörténeti értéke miatt a fajta fenntartása kötelességünk. "Élő múzeumunkban" van a helye. Többféle elnevezése volt ismeretes: 1729-ig magyar kopónak nevezték, de hívták erdei kopónak, hosszú lábú erdélyi kopónak, fekete erdélyi kopónak, vörös kopónak, alacsony lábú kopónak stb. A korabeli megnevezésekből azonban az is kiderül, hogy nem egy egységes fajtáról, hanem inkább fajtacsaládról beszélhetünk. A Kárpát-medence strukturális változásai - mocsarak lecsapolása, erdővel borított területek lecsökkenése - miatt a kopós vadászat a 20. századra többnyire az erdélyi hegyvidéki területekre szorult vissza. Két változata alakult ki: a rövidlábú erdélyi kopó és a hosszúlábú erdélyi kopó. A rövidlábú változatot bokros területen apróvadra, a hosszúlábú változatot erdei vadászaton nagyvadra használták. Ma az FCI csak a hosszúlábú változatot ismeri el, de a rövidlábú erdélyi kopót is tenyészti néhány tenyésztő, akik szeretnék elismertetni tizedik magyar fajtaként. Az erdélyi kopó az egyik legelegánsabb kutyafajta. Az erdélyi környezeti viszonyok a kopót szívós, bátor kutyává tették. Igénytelen és alkalmazkodó, a terelőkutyákkal ellentétben nem bőbeszédű, feleslegesen sohasem ugat. elsősorban vadászkutya, aki ősi ösztöneinek csak nehezen tud ellenállni. Póráz nélkül sétáltatni csak a legnagyobb körültekintéssel szabad, hiszen elég egy felugró nyúl, és kutyánk hanyatt-homlok rohan utána és talán soha nem tér haza. (WIKI)

erdélyi kopó - Ősi magyar vadászeb. Őseivel valószínűleg még a honfoglaló magyarokkal a Kárpát-medencébe behozott, keleti jellegű kopók keveredtek az őshonos kopókkal. Az 1300-as évekből származó bécsi Képes Krónika Magyarok az őshazában című miniatúrája már ilyesmi kutyákat ábrázol. Ugyancsak ennek a krónikának van egy másik miniatúrája amin Hunt lovag pajzsát és zászlaját egy-egy kopófej díszíti. A Kárpát-medencében kialakult pannon kopó később valamikor Erdélybe került, és utódaiból formálták ki az erdélyi kopót. S hogy ez a kutya milyen lehetett, arról rendkívül élethű képet kaphatunk azokról a domborművekről, amelyek egy, az 1600 években készül ezüstserleget díszítenek, és medvét állító erdélyi kopókat ábrázolnak. Még közelebb voltak színben, alakban a mai erdélyi kopókhoz azok a kutyák, amelyeket Váradi György olajfestménye örökített meg. Ezeknek az erőteljes testalkatú, lógó fülű kutyáknak a testét kétharmad részben fényes, kékesszürke szőr fedi. Homlokcsíkjuk, szügyük, lábszáruk és mancsuk fehér. Szemük felett, a szájuk szélén és végtagjaik belső felületén vörös jel látható. Az erdélyi kopók a feljegyzések bizonyossága szerint a első világháború előtti években és a két világháború között sokat használt kutya volt. Ám egy 1947-ben kibocsátott román rendelet szerint kötelező lett minden kopót kiirtani, így azután az erdélyi kopó csaknem teljesen kipusztult. Csupán 20 év múlva sikerült hosszú-hosszú kutatás után két fajtiszta kopót "felfedezni", és Erdélyből a budapesti Állatkert részére megvásárolni. Tulajdonképpen ezzel kezdődött el a fajta megmentése, újrateremtése. Nagyszerű vadászkutya, a nagyobb vadakat kitűnően állja, hajtja, míg a kisebbeket lefojtja. Lovas falkavadászatokon jól bevált. Vadászat közben bátor, kitartó. Szimata kiváló, a szagnyomot tartja. Miután engedelmes, de kemény kutya, a gazdájához nagyon ragaszkodik, igénytelen, alkalmazkodóképes, őrző-védő kutyának is jó. Kertben és lakásban ugyanúgy tartható, kiegyensúlyozott, jó természetű, rövid szőre nem igényel ápolást. Magyarországon szinte kizárólag vadászatra használják; eredeti feladata, a nyomkövetés mind jobban háttérbe szorul. Manapság főként nyomkeresési feladatokat kap. Családi kutyaként is tartják, de ez csak az igen aktív életmódú családban ajánlható, amelyek ki tudják elégíteni a kutya nagy mozgásigényét. (W:KF)

erdélyi kopó (GB: Transylvanian Hound) - Ősi magyar kutyafajta, melyet a speciális éghajlati, terep- és vadászati viszonyok nemesítettek ki. Virágkorát a középkorban élte, amikor a főúri udvarok kedvelt vadászkutyája volt. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fejlődésével használata visszaszorult a Kárpát-hegység nehezen bejárható erdőségei közé. A változatos terepviszonyok hatására alakult ki az erdélyi kopó két típusa: a hosszúlábú és a rövidlábú erdélyi kopó. A két változatot rendszerint együtt tartották. A XX. század elején az erdélyi kopót csaknem kipusztították, újratenyésztése 1968-ban kezdődött. Napjainkban Magyarországon kívül jelentős állománya van Romániában. A hosszúlábú erdélyi kopót erdei vadászatokhoz nagyvad - régebben bölény, majd medve, vaddisznó, hiúz -, a rövidlábú erdélyi kopót fedett területeken apróvad - róka, nyúl -, valamint sziklás terepen zerge vadászatára használták eredetileg. Az erdélyi kopó nagyobb létszámban Magyarországon és Romániában fordul elő. Romániában szinte kizárólag vadászatra használják. Magyarországon használható vaddisznóhajtásokban a vad felkutatására és a sűrű részekből történő kihajtásra, valamint a sebzett vad utánkeresésében. A sebzett vad utánkeresése nem korlátozódik csupán vaddisznóra, ezért vegyes vadas területen nagyszerűen lehet vele őzet és/vagy vaddisznót utánkerestetni (és ekkor a véreb marad a klasszikus feladatánál, a szarvas-utánkeresésnél). Manapság főként nyomkeresési feladatok erősítése lehet a cél, hisz így egész évben használható vadászatokban. Az utóbbi idők divatja az erdélyi kopót is utolérte és sokan már csak családi kutyaként tartják, de ez csak az aktív életmódú családoknak ajánlható, kik ki tudják elégíteni a kopó nagy mozgásigényét. (W:KT)

Erdélyi Nimród - 1999 óta kéthavonta, 32 színes oldalon Romániában, Székelyudvarhelyen megjelenő magyar nyelvű folyóirat. Az AVES Alapítvány adja ki. Magyarországon a NMRÓD Vadászújság szerkesztőségében lehet megrendelni, előfizetni rá. Természetvédők, s ezen belül a vadászok kitűnő, színes tartalmú magazinja. A lap arculatát főként a vadgazdaságtan, környezet- és ezen belül a vadvédelem jelenti. Tematikáját tekintve leginkább a régi, Lakatos Károly szerkesztette „A Természet” modern változatának tekinthető. (K:VL)

erdész (D: Forstmann, Förster) (IÁ:EFVSZ)

erdész (CZ: lesník /lesní/; SK: lesník /hájnik/; GB: forester /forest ranger/; F: garde forestier; D: Förster /Forstaufseher/) (KF:VSzT)

erdész - Az erdei munka műszaki irányítására - ilyen irányú szakiskola elvégzése vagy szakvizsga letétele alapján alsó fokon képesített személy. (EVFL)

erdész (D: Jäger) - Vadastéren alkalmazott s üzleténél és állásánál fogva vadász. Körerdész (D: Revierjäger); főerdész (D: Oberejäger); erdőmester (D: Forstjäger). (BK:VM)

erdész (D: Förster, Forstmann) - Erdőgondozással, erdőgazdasággal foglalkozó, erre okmányilag képesített egyén. Ezek rendesen a vadóvással és a vadászattal is meg vannak bízva. De sok helyen az erdész-személyzet mellett külön vadász-személyzet is van alkalmazva, míg másutt - különösen takarékossági szempontból - a gyakorlatilag erdőkezelésre is kiképzett vadász-személyzet végzi az erdészeti teendőket is. Az újabb törvények különben a gyakorlatilag kiképzett vadásztól is, ha erdőkezelésre akar képesíttetni, nyilvános szakvizsgálatot követelnek. (H:VM)

erdész - (D: Förster) (F:VMSZ)

erdészet (D: Forstwesen) - Általában, beleértve a tudományos elméletet és a gyakorlati tevékenységeket. (IÁ:EFVSZ)

erdészet (D: Forstamt) - Gazdasági egység. (IÁ:EFVSZ)

erdészet (D: Waldbau) - Tágabb, általános értelemben, mint tevékenység. (IÁ:EFVSZ)

erdészet - 1. Mint népgazdasági termelési ág feladata az erdőket megóvni, fenntartani, szakszerűen telepíteni, kezelni és nevelni, a faállományt mennyiségileg és minőségileg emelni, továbbá a talaj termőerejének fenntartása és lehető javítása mellett a népgazdaság erdővagyonának jövedelmezőségét fokozni. Ugyanakkor minél nagyobb mértékben hazai forrásból biztosítani az ország és a lakosság faanyagszükségletét. Fontos feladata ezenkívül beerdősítés útján bevonni a termelésbe olyan, eddig nem hasznosított kopárokat, vízmosásokat, amelyek más gazdasági művelésre nem alkalmasak. (EVFL)

2. Mint tudományág az alaptudományok sokaságára épül fel. Ezek közül fontosabbak a fiziológia, biológia, botanika, matematika, kémia és fizika. Az erdészet tudományában egyformán fontos helyet foglalnak el a gazdasági és műszaki vonatkozású ágak. Fő ágazatai az erdőműveléstan és az erdőhasználattan. Az előbbi - csemetetermelésre, erdőtelepítésre, erdősítésre, erdőfelújításra, erdőnevelésre, az utóbbi fakitermelésre, szállításra, fagyártmány-termelésre, valamint az ezekkel kapcsolatos géptanra, út-, híd-, vasút- és magasépítésre tagozódik. Alapvető ágazata az erdőrendezéstan, amely a területek felmérését, térképezését, a fakészletek becslését, az állományok minőségének megállapítását, a fontosabb távlati művelési és fahasználati irányelvek írásos rögzítését, az előírások megtartásának leszámolását dolgozta ki és fejleszti tudományos alapon. (EVFL)

3. Az állami erdőgazdaságon belül az erdei munkák elvégzésére szervezett üzemjellegű önelszámoló egység. Területe 4-8000 ha és a terület nagysága és tagoltsága szerint több erdészkerületre oszlik. Az erdészkerületekkel azonos jellegű üzemrészei lehetnek továbbá az önálló csemetekertek, rakodók, kisebb vasút- és fogatüzemek és az ezek fenntartása érdekében üzemben tartott kisebb javítóműhelyek. Vezetőjének és ágazati műszaki vezetőinek az erdészeti távlati fejlesztési tervek szerint erdőmérnöki képesítésű személyeket lehet kinevezni. Az erdészetek a rájuk lebontott erdőgazdasági részletes üzemi tervek keretein belül nagy önállósággal gazdálkodhatnak. (EVFL)

erdészgyakornok (D: Forstpraktikant) (IÁ:EFVSZ)

erdészgyakornok - Beosztásban tölt 1-2 évet bizonyítványának megszerzése után - valamelyik erdőgazdaságnál - minden középfokú erdészeti szakiskolát, technikumot végzett erdész. Munkaköre és besorolása nagyjából megegyezik a beosztott erdészi munkakörrel. Az erdészgyakornoki szolgátat célja az, hogy a fiatal, még gyakorlatlan erdész, mielőtt felelősségteljes beosztásba kerülne, megismerkedhessék későbbi feladataival. (EVFL)

erdészház (D: Forsthaus) (IÁ:EFVSZ)

erdészház, erdészlakás - A kerületvezető vagy beosztott erdész számára az erdő területén vagy az erdészeti munkák megközelítésére alkalmas helyen épített lakóház. Rendszerint megfelelő gazdasági épület egészíti ki. Újabban típustervek szerint épülnek. (EVFL)

erdészkerület (D: Forstbezirk, Forstrevier) (IÁ:EFVSZ)

erdészkerület - Az erdészet legkisebb szervezeti egysége. Élén az erdészkerület vezető erdész (más néven: kerületvezető erdész) áll. Egy-egy erdészkerület átlagos területe 300-500 ha. Régebbi neve védkerület. (EVFL)

erdészlak (CZ: lesovna; SK: hájovňa /lesovňa/; GB: foresters’ house; F: maison forestière; D: Forsthaus) (KF:VSzT)

erdészi szigorlat - (D: Forstprüfung) (F:VMSZ)

erdészi szigorlaton fölszabadítani erdészt - (D: freisprechen) (F:VMSZ)

erdésztechnikus (D: Forsttechniker) (IÁ:EFVSZ)

erdésztechnikus - Az erdei munkák és egyéb, az erdőgazdálkodás körében felmerült munkák műszaki irányítására képesített, erdészeti technikumot végzett, középfokú képzettséggel rendelkező szakember. (EVFL)

erdő (D: Forst) - Mesterséges. (IÁ:EFVSZ)

erdő (D: Wald) (IÁ:EFVSZ)

erdő (CZ: les; SK: les; GB: wood /forest/; F: forêt /bois/; D: Holz /Wald/) (KF:VSzT)

erdő - Joggal kérdezhetné bárki, hogy milyen „szájbarágó” indok folytán kerül a szó egy vadászszótárba. Részint igaza is van. Mentségül: nem az erdő mibenlétének, részletes elemzésének igényével, csupán vadászati vonatkozásának egy-két kiragadott eleme miatt kerül említésre, annak ellenére, hogy minden gyermek előtt világos, hogy az erdő és a vad csak együtt létezik. (Tubák vadásztárs szerint mezeivad sincs erdő nélkül.) Az erdő említésének jelen vadászati oka az erdők életkori besorolása, amely körülmény közvetlenül érinti a vadászatot: a vágat: megszűnt erdő(rész); az újulat: a vágás helyén felnövekvő, új erdő; a fiatalos: az erdő tovább növekszik - ha természetes, ha telepített, egyaránt; a léces: már fákat látunk?; a rudas (csigaros): ez már „igazi” erdő, amit itt még lehet a fától látni; a szálas, szálerdő : a „klasszikus” erdő. A fentieken kívül - természetesen - az erdőnek ezerféle válfaja, változata, jelzője létezik, amelyeket a vadász ismer, kedvel, ösvényeit járja, mit ahogy a vad is. (Pipitér vadásztársnak teljesen mindegy, hogy milyen erdőben jár - ha nem pányvázzák ki, még a jegenyesor szegélyezte útról is képes letévedni.) (VE:MSzT)

erdő - Növényformáció, amelynek más formációktól - réttől, sztyepptől stb. – megkülönböztető ismertető jelei a társulásba egyesült fák. Az erdő fogalmához tartozik továbbá az, hogy a fáknak ez a társulása legalább egy erdő-jellegű faállomány nagyságának megfelelő területet (legalább 1 ha-t) foglal el és ezen a területen ökológiai hatása más szomszédos növénytársulások hatását felülmúlja. Elsődleges rendeltetésük szerint lehetnek: a) fa- (növedék-) termelés céljára szolgáló erdők; b) magtermő erdők, amelyek az erdő-telepítések és a csemete-termelés céljaira szükséges vetőmag megtermelésére szolgálnak; c) kísérleti erdők, amelyekben az erdészeti tudományos és oktató intézmények az erdészeti tudományok továbbfejlesztése céljából kísérleteket folytatnak; d) véderdők; e) természetvédelmi erdők, amelyeket különleges növény vagy állatvilágukra tekintettel, vagy más okból, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke védetté nyilvánított. Keletkezésük szerint megkülönböztetünk őserdőt, természetes erdőt és gazdasági erdőt. Az erdő magasrendű életközösség, mert benne az élőlények növények, állatok, mikroorganizmusok milliói élnek egymás mellett, kölcsönös egymásrahatásban. Erdő-gazdálkodási szempontból elsőrendű jelentőségű az erdő növénytársulása, amely az erdő fáiból, cserjéiből és a talajt borító lágyszárú növényzetből áll. A növénytársulás az éghajlat, de elsősorban a talaj összetétel és vízgazdálkodás hatására alakul ki és így egy-egy erdő-részlet növényi összetételéből határozottan következtethetünk a termőhely milyenségére. Meg tudjuk állapítani azt is, hogy az a terület milyen fafaj-összetételű erdő nevelésére lehet kiválóan alkalmas. Az újulat megjelenésétől az idős fák fokozatos természetes elhalásáig a faállományok életének következő 6 természetes fejlődési szakaszát különböztetjük meg: I. Fiatalkori fejlődési stádium; 1. újulat, telepítés, 2. fiatalos, 3. rudas állomány. II. Érettkori fejlődési stádium; 4. középkorú, érettséghez közeledő állomány, 5. érett állomány; III. Öregkori fejlődési stádium 6. elöregedő, túltartott állomány. (EVFL)

erdő - 1. (D: Wald) - Az összes, erdei fákkal beültetett terület, a tarvágottak vagy ritkítottak és az újra beerdősítendők is. Az erdőtörvény értelmében erdőnek számítanak a következők is: erdei utak, irtások, erdei tisztások, erdei osztó-nyiladékok és az erdővel területileg összefüggő csemetekertek, rakodók, vadlegelők. Beépített területen lévő parkok, mezőgazdasági területen fekvő karácsonyfa- vagy díszcserjekultúrák, faiskolák, facsoportok és fasorok nem számítanak erdőnek. (VL)

2. - (D: Forst) - a.) Erdőgazdálkodással hasznosított terület. (VL)

b.) A középkorban az elszórtan található mocsarakkal, legelőkkel, vízfelületekkel együtt olyan terület, amelynek különösen a vadászati kihasználását a király vagy képviselője számára tartották fenn. (VL)

c.) A növénytanban olyan társulás, amelyet az adott helyen nem honos fafajok uralnak (pl. lucfenyők a természetes bükkerdők területén). (VL)

erdőállomány (D: Waldbestand) - Erdőművelési szempontból önálló erdőrészlet, amely nagysága (1 ha-on felül) és alakja alapján az erdőművelési tevékenység legkisebb egysége. Megkülönböztetése: Kor: egykorú (pl. lucfenyőállomány erdő-felújítási eljárások, tarvágás); különböző korú (pl. kétszintű szálerdő); tisztaállomány lényeges ökológiai hatás nélkül; vegyes állomány (két vagy több fafajból, ahol minden fa az állományökológiát érzékelhetően befolyásolja; elegyes formák: egyedi facsoport (több fa), facsoport (átmérő 2 fahosszig); tartós elegyítés: megmarad a teljes vágásforduló tartama alatt (pl. vörösfenyő bükkfával); rövid időtartamú elegy: elegy a vágásforduló tartamának csak egy részére (pl. lucfenyő bükkfával); lépcsős kialakítás: egyrétű (pl. egykorú erdei fenyőállomány), kétrétű (pl. erdeifenyő-állomány bükkfa mellékállománnyal), többrétű (pl. szálaló erdővel) növekedésteljesítmény - egyes fafajok megítélése növekedési osztályok (Magyarországon a fatermési osztályok) szerint (borítási fokozatok) hozamtáblázatok alapján (bemenő méret: állománykor és közepes famagasság); záródás: mérték, amely a talajnak az állomány koronái által való betakarását mutatja a felület százalékában vagy fokozatokban kifejezve: sűrű, zárt, laza, világos, tágas, hézagos. A felső szintet az uralkodó fák alkotják; az uralt és alsó állású fák alkotják az alsó- és középszintből álló mellékállományt. (VL)

erdőállomány korszakaszai (D: Altersphasen des Waldbestandes) - Az erdőállomány kormeghatározta fejlődési fokozatai (állomány a vágásérett szálerdőben). Megkülönböztetnek: Fiatalos (D: Jungwuchs) - a mesterséges felújításokat „kultúráknak” is nevezik; a felújítás kezdete a pótlások befejezéséig (vadászat: rágófelületek). Kefesűrű (D: Dickung; Schonung) - az állomány zárásának beálltával a természetes feltisztulás kezdetéig (vadászat: legjobb beállóhelyek). Rudas (D: Stangenholz)- a természetes feltisztulás kezdetétől a közepes törzsvástagság - kb. 14 cm (mellmagasságban mérve) eléréséig (vadászat: nincs táplálék, sem beállóhely). Szálerdő (D: Baumholz) - mellmagasságban mért 14-50 cm (vadászat: növekvő táplálék, beállóhely nincs). Öreg szálerdő, vágásérett erdő (D: Altholz) – vágásérett faanyag, amelyet az erdőrendezés felújításra jelöl ki (vadászat: gyorsan növekvő táplálékkínálat). (VL)

erdőbe vált/ani (CZ: zatahování /zvěř do lesa/; SK: odchádzanie do lesa /zaťahovanie do lesa/; GB: track of entrance; F: coulée de remise /rentrée/; D: Einwechsel) - Áthúzni az erdőbe. (KF:VSzT)

erdőbe vált/ani (CZ: zatahovat do lesa /o zvěři/; SK: zachádzať do lesa /vracať sa do lesa, zaťahovať do lesa/; GB: to leave the open /to take covert, to lodge/; F: aller au bois /retourner du gagnage, se rembucher, rentrer; D: zu Holze rücken /Hase/,/einziehen, zu Holze ziehen /Schalenwild/) - Bevált/ani az erdőbe, bemegy az erdőbe /vadról/. (KF:VSzT)

erdőben élő nyúl (CZ: zajíc žijící v lese /lesní zajíc/; SK: zajac žijúci prevažne v lese; GB: wood hare; F: lièvre des bois; D: Waldhase) - Erdei nyúl. (KF:VSzT)

Erdődy Rudolf gróf - 1883-ban született a Varasd megyei Novimorofon (?). Pozsonyban volt magántanuló 1902-ig. Birtokán gazdálkodott, lelkes híve lett a falkavadászatnak. 1945 után emigrált, 1966-ban Grazban hunyt el. (MVIK)

 

erdőfolt - Erdőjellegű faállománnyal borított, legalább 1500 m2 kiterjedésű, de 5000 m2-nél kisebb terület. (EVFL)

erdőgazdaság (D: Forstbetrieb) - Mint gazdálkodó egység. (IÁ:EFVSZ)

erdőgazdaság - 1: Erdőgazdálkodást folytató állami vállalat. Az Állami Erdőgazdaság közhasználatú elnevezése. (EVFL)

2: 1947-ben alapított folyóirat - Erdőgazdaság és Faipar. (EVFL)

3: Azelőtt az erdők faállományának hasznosítását, felújítását, az új erdők létesítését és az erdei termékek értékesítését végző tevékenységet értették. Ma ezt inkább az erdőgazdálkodás kifejezéssel illetjük. (EVFL)

erdőgazdálkodás (D: Forstwirtschaft, Waldbewirtschaftung, Waldwirschaft) (IÁ:EFVSZ)

erdőgazdálkodás - Termelési ágazat, az erdők faállományának hasznosítása, felújítása, új erdők létesítése és az erdei termékek értékesítése. (EVFL)

erdőgazdálkodási év - Az október 1-től a következő naptári év szeptember 30-ig terjedő időszak. Az állami erdőgazdaságok terveiket az erdőgazdálkodási év időszakára készítik, ez jobban megfelel az erdőgazdálkodás sajátosságából adódó ciklusoknak, pl. a fakitermelés kezdetének, a csemetekerti munkák befejezésének stb., mint a naptári év. (EVFL)

erdőgondozás (D: Waldpflege) - Az állományápoláson túlmenő fogalom, amely felöleli az erdőművelési cél megvalósításához szükséges összes intézkedést (talajápolás, állománygondozás, csülkösvad állomány szabályozása az elviselhetőség mértékének megfelelően, talaj- és állománygondozói erdőfeltárás és hasonlók). (VL)

erdőhasználat (D: Waldnutzung) (IÁ:EFVSZ)

erdőhasználat - 1: Mint termelési ágazat az erdei termékek kitermelése és a fogyasztóhoz vagy tovább-feldolgozóhoz való eljuttatása. (Erdei termékek pl. az erdőben élő vízi és szárazföldi állatok). (EVFL)

2: Mint tudományág összefoglalja és továbbfejleszti az erdei fő- és melléktermékek termelésével, felkészítésével, kiszállításával éés értékesítésével kapcsolatos tudományosan feldolgozott és rendszerezett tapasztalati elveket. (EVFL)

erdőírtás (D: Waldrodung) (IÁ:EFVSZ)

erdők szerepe (D: Waldfunktionen) - Haszonfunkciók: fatermés, mellékhasználatok (díszcserjék, bogyók, gombák, gyógynövények, vadhús; régebben főleg erdei legeltetés és alomhasznosítás). Védőfunkciók: vízvédelem (talajvíz tisztán tartása), talaj-, lavina-, út-, klíma-, behatásvédelem, fajok védelme (véderdő). Üdülési, pihenési funkció (vadászatot is beleértve). Az erdőfunkció tervben az erdők súlyponti és mellékfunkcióit értékelik és térképen rögzítik. (VL)

erdőkár (D: Waldschaden) (IÁ:EFVSZ)

erdőkben szegény (D: waldarm) (IÁ:EFVSZ)

erdőkerület (CZ: lesní úsek /lesní okrsek/; SK: lesný úsek /lesný obvod/; GB: forest district; F: district forestier; D: Forstbezirk) - Erdőrész. (KF:VSzT)

erdőkerület - (D: Jagdbezirk) (BK:VM)

erdőkerülő (D: Forstwart) (IÁ:EFVSZ)

erdőkör - (D: Revier) (F:VMSZ)

erdőmester (D: Forstmeister, Waldmeister) (IÁ:EFVSZ)

erdőmester - (D: Forstjäger) (BK:VM)

erdőművelés (D: Waldbau) - Szűkebb, szakmai értelemben. (IÁ:EFVSZ)

erdőművelés (D: Waldbau) - Tervszerű gazdálkodás az erdőben, főként gondozása (állományápolás, erdőgondozás) és felújítása. (VL)

erdőőr (D: Forstwart, Waldaufseher) (IÁ:EFVSZ)

erdőőr - Az erdőállomány őrzésével megbízott dolgozó. A felszabadulás előtt így nevezték az erdészt. (EVFL)

erdőpusztulás (D: Waldsterben) (IÁ:EFVSZ)

erdőpusztulás (D: Waldsterben) - Sokrétű megbetegedés elnevezése, amelyet néhány év óta figyelnek meg Közép-Európa erdeiben. Az okokat illetően különféle magyarázatok vannak, viszont időközben nem vitatott az a tény, hogy a főbűnös a légszennyezés és a savas eső. Helyi pusztulások: főleg a füstkárosodásra különösen érzékeny tűlevelű fáké (fenyőfajok pusztulása), a nagy füstkibocsátók (szénerőművek, kohók stb.) közeli hatásterületén az iparosítás kezdete óta ismertek. Az erdőpusztulás nagy területek problémájává vált, mert az 1970-es évek kezdetén épült magas kémények miatt a káros anyagok távoli erdős tájakra is elkerülnek. Erdei ellenintézkedések, mint a meszezés a talaj-elsavasodás ellen, magnéziummal és káliummal való műtrágyázás a kimosott tápanyagok pótlására, néha átmenetileg enyhíthetik a károsodásokat okozó hatásokat, de megszüntetni nem tudják. Ellenintézkedéseként nem kerülhető el a légszennyeződés drasztikus korlátozása (füstgáz kéntelenítése, ólommentes benzin használata ás katalizátorok beépítése a gépkocsikba, energiatakarékosság, az energia jobb kihasználása). (VL)

erdőre vonul (D: zieht zu Holze, Kirchgang) - Az agancsos, midőn kora hajnalban lassú lépésekben (ezért nevezték a németek e menetét »Kirchgang«-nak) a mezőről az erdő felé halad. (H:VM)

erdőre vonúl a fővad - (D: zieht zu Holz) (F:VMSZ)

erdőrész (CZ: lesní úsek /lesní okrsek/; SK: lesný úsek /lesný obvod/; GB: forest district; F: district forestier; D: Forstbezirk) - Erdőkerület. (KF:VSzT)

erdősáv (D: Waldstreifen) (IÁ:EFVSZ)

erdősáv - Beerdősített földsávok, amelyek kedvező éghajlati (mikroklíma), vízgazdálkodási és talajvédelmi hatásukkal elsősorban a mezőgazdasági termelés fokozását szolgálják. Másodsorban eszközei a fatermelésnek és levegőtisztító hatásukkal egészségesebb életkörülményeket is teremtenek. Főbb hatásaik: a szél erejének, romboló hatásának jelentős csökkentése, a termő talajréteg elfúvásának (szélerózió) és a mezőgazdasági növényzet szélverésének megakadályozása, a levegő nedvességtartalmának növelése, az elpárolgás csökkentése, a talajnedvesség fokozása, a levegő és a talaj hőmérsékletének egyenletesebbé tétele, szélsőségeinek kiküszöbölése, a harmatképződés elősegítése, a hófúvás meggátlása, a hó és a hólé tárolása, a csapadék felhasználatlan elfolyásának akadályozása, végeredményben a mezőgazdasági talaj vízgazdálkodásának javítása, és ezzel az esetleges aszály-kár jelentős csökkentése. A terményekre kifejtett, csak keskeny sávban érvényesülő, csekélyebb mértékű káros hatásai (árnyalás, gyökérkonkurencia) a nagyüzemi táblás rendszerben a védett egész területre kiterjedő jótékony hatásához képest elenyészőek. Ez a védőhatás a szélvédelem szempontjából általában a famagasság 25-szörös távolságáig érvényesül. (EVFL)

erdősítés (D: Kultur) - Fiatal állomány. (IÁ:EFVSZ)

erdősítés megismétlése (D: Wiederholung einer Kultur) - Sikertelenség esetén. (IÁ:EFVSZ)

erdősültség (D: Bewaldung) (IÁ:EFVSZ)

erdősültség (D: Waldanteil) - Teljes terület százalékában. (IÁ:EFVSZ)

erdősültségi százalék (D: Bewaldungsprozent) - A vizsgált területen megadja az erdő arányait a többi növénykultúra mellett. (VL)

erdőszegély (D: Waldrand, Waldsaum) (IÁ:EFVSZ)

erdőszegély - A faállomány, az erdőrészlet nyílt területtel, úttal érintkező szélén levő keskeny vagy széles sáv. A szegélyen belül megkülönböztetnek külső szegélyt, vagyis az erdőszegély külső szélén lévő ritkább sávot és a belső szegélyt, amely átmenet a zárt állományba. Az itt lévő fák alacsonyabbak, földig ágasak, hatalmas koronájuk van, alattuk gazdag cserjeszint verődik fel. A mikroklíma kialakításában, főleg az erdei levegő magasabb páratartalma megőrzésében van nagy szerepe. Megtöri a szél erejét, megakadályozza az alom és a hó kifúvását az erdőből, útját állja a károsításnak, tűznek, fagynak. További rendeltetése madár- és vadvédelmi jelentőségű, mert búvó- és fészkelő helyül szolgál, sőt táplálékkal (levél, bogyó, rovarok) is. (EVFL)

erdőszél (CZ: okraj lesa; SK: okraj lesa; GB: wood-border; F: lisière de la forêt; D: Waldrand) (KF:VSzT)

erdőszéli őzek

erdőtelepítés (D: Erstaufforstung, Neuaufforstung) (IÁ:EFVSZ)

erdőtelepítés (D: Aufforstung) - Az erdő kibővítése erdőállományok mesterséges létesítésével. A parlagok erdőtelepítése a nyílt területi időjárás miatt csak lucfenyővel és erdeifenyővel lehetséges, amelyekhez gyakran pionír fafajok spontán csatlakoznak. Igényes, fagyra érzékeny fafajokat, pl. tölgyet, vérbükköt, jegenyefenyőt csak előerdő védelmében lehet telepíteni. Az új erdőtelepítéshez az erdészeti és mezőgazdasági hatóságok engedélye szükséges, Az - fafaját termőhely-feltárás alapján kell megállapítani. (VL)

erdőterület (D: Forstfläche, Forstgrund, Forstland, Waldbodenfläche, Waldfläche, Waldgebiet, Waldgrund, Waldland) (IÁ:EFVSZ)

erdőterület - Az erdő, erdőfolt, facsoport vagy egyéb fásítás által elfoglalt terület. (EVFL)

erdőzsongás (D: Waldesrauschen) (IÁ:EFVSZ)

eredetigazoló jel (CZ: označení původu zvěře; SK: označenie pôvodu zveri; GB: game tag /sign of origin of game/; F: bracelet; D: Ursprungs-zeichen /Wildursprungs-zeichen/) - Lőttvad jelölő, vad eredetét igazoló jel. (KF:VSzT)

eredménylap - Kis ízléses, vadászosan díszített, zsebbeférő kartonlap, ami nagyvadászatokon a puskások állásait tartalmazza vagy sorszámukat az egymást követő körökben. Hely van benne annak feljegyzésére is, hogy a vadász mennyi és milyen vadat lőtt, hány darab lőszert kapott és használt el stb. Az eredménylap kiadása a szabályok szerint a vadászat megkezdése előtt húzással történik. (Eö:VNy)

eredménynapló - Egyéni lőjegyzék. A vadászat eredményének írásbeli rögzítése. Egy vadász vezeti folyamatosan, egész életén át. Ezt eredménynaplónak is hívják, néha helytelenül vadásznaplónak mondják. (Eö:VNy)

ereszd! (D: Aus) - Kutyának.(IÁ:EFVSZ)

ereszkedik (D: einfallen) - Leginkább a vadlúd és a vadrucza, midőn magas röptéből vízre bocsátkozik. (BK:VM)

ereszkedik - Tarlóra, legelőre száll esti húzáskor a vadréce és a vadlúd. (Eö:VNy)

ereszkedik - 1: Az esti húzáson a vadréce, vadlúd. (K:MVK)

2: A tőgye a hasas állatnak az ellés előtt. (K:MVK)

ereszkedik (D: lässt sich herab) - A szárnyas vad, midőn a magasból a földre vagy vízbe leszáll. (H:VM)

ereszteni (D: ausstreichen) - Ereszti a vadat a vadász, s aztán lelövi. (BK:VM)

eresztékszíj (D: Pirschgangriemen) - Mellyen a vezetékeb nyomoz. (BK:VM)

eresztékszíj - Egyéb nevén: hosszúszíj vagy hosszúpóráz. A vérebbel való csapázáskor használjuk. (Eö:VNy)

eresztékszíj - Melyen a nyomozó eb nyomoz. (K:MVK)

erezett fa (D: Maserholz) - Különösen szép rajzolatú agyazási fa. (VL)

erezés - Barázdáltság. Az agancs felületének díszítő eleme, amelynek a bírálatnál pontokat érő fokozatai vannak. (Eö:VNy)

Ernest Hemingway - Vadászhírneve legendás. És ha a vadászok közötti körkérdéssel új patrónust keresnének a zöld céhnek, Ernest Hemingway letaszítaná trónjáról Szent Hubertet. Ő minden vadászati dolog mértéke, mítosz, aki az egész céhet elbűvöli. Minden idők legnagyobb nagyvad vadászának számít, bár csak kétszer volt szafarin Afrikában. És a nagy vadászkalandot csak ritkán élte meg úgy, ahogyan leírta, mert nagyrészt csak a fejében játszódott le. Ernest Hemingway nem az erdőben dolgozott meg hírnevéért, hogy minden idők egyik legnagyobb vadásza legyen, hanem nagyszerűbben írt érte. Maradandó érdeme, hogy a vadászat témájával meghódította a világirodalom Olimposzát. Vadász regényei „A Kilimandzsáró hava” és az „Afrikai vadásznapló” ma a halhatatlan klasszikusok közé számítanak. Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy Hemingway egyedülálló, irodalmárként és vadászként egyaránt. A rá jellemző rámenősséggel már hamar mindent lelőtt, ami a puskája elé került, hogy aztán, ahogy apjától látta, szőröstül-bőröstül megegye. A kicsi Ernest lőtt és evett, így olyan vadásszá fejlődött, akinek a cselekedeteit a hasa irányította. Később az ivás is társult hozzá, ami aztán védjegyévé vált, és nagyvadvadászként majdnem a végzete lett. Hemingwaynél viszonylag korán megmutatkozott az afrikai fauna iránti érdeklődése is. Tízévesen apjával rendszeresen látogatta városuk természettörténeti múzeumát, ahol legszívesebben az afrikai emlősök termében tartózkodott. Pontosan negyed évszázaddal később beteljesedett a fiú álma. Második felesége, Pauline Pfeifer és a híres vadászkalauz, Philip Percival kíséretében Kenyába utazott, hogy értékes nagyvadra vadásszon. Afrika az első pillanattól kezdve elbűvölte. Paradoxonnak tűnik, hogy Hemingway afrikai könyveivel vadászként szerzett dicsőséget, bár az Afrikai vadásznaplóban nyíltan bevallotta, hogy tulajdonképpen mindig is csak „tyúkvadász” volt. (BE:NNHV)

Ernst Alexander Zwilling (1904-1990) - Ő volt az utolsó osztrák nagyvadvadász, egy igazi „bwana”. Hivatásos vadász, aki testestül-lelkestül a fekete kontinensé volt. Az utolsó nagy kalandorok egyike, aki még láthatta a régi Afrikát. 1904-ben született Eszéken, a mai horvátországi Osijeken, egy k.u.k. tiszt, a köztársaság által professzori címmel nemessé tett régi osztrák fiaként, akit, amikor 1990 novemberében meghalt, egész Afrikában csak „Massa Suilling”-ként ismertek. Képzett mezőgazdász volt, aki miután intézőként porosz lovagi birtokokat és osztrák uradalmakat vezetett, 1928-ban lépett először afrikai földre, hogy farm-asszisztensként dolgozzon egy dohányültetvényen Francia-Kamerunban. Afrika hangulata az első pillanattól elbűvölte. Az 1929 - es gazdasági világválság azonban hirtelen véget vetett az osztrák gyarmati-feudális életének. Az ültetvény csődbe ment, helyét elfoglalta az őserdő: az utolsó alkalmazottakat, köztük Zwillinget is, elbocsátották. „A vadon szerelmese” című emlékirataiban írt erről az időszakról. A mezőgazdászból egyik napról a másikra nagyvadvadász, Afrika-kutató és publicista lett. Amikor az ötvenes és a hatvanas évek kezdetén igazi boomja volt a nagyvad-szafariknak, Zwilling a legkeresettebb vezetők egyike volt. Egész életében sikeresen állta a védekezni kész nagyvadat, éppen egy kudu-bikával vették fel Rowland Ward „Records of big Game” (A nagyvadvadászok rekordjainak Guiness-könyve) híres könyvébe. Ennek a kudu-bikának a szarvát, amelyet 9,3x74R duplacsövű fegyverével terített le, nemzetközi rekordtrófeának ismerték el. És neki, a nagy elefánt- és bivalyvadásznak, több évtizedes afrikai tevékenysége alatt összesen csak négyszer adatott meg, hogy óriás-jávorantilopot lőhessen. Ezzel valószínűleg bebizonyította, hogy a „nagy ötre” való vadászatot csak viszonylagosnak lehet tekinteni. Egy kudu nyomában maradni Zwilling mindig nehezebbnek és vadászatilag izgalmasabbnak tartotta, mint egy mozdulatlan oroszlánt lelőni. (BE:NNHV)

ernyő (D: Blende) - A készület, mellyel a cső legyét a napsugár ellen fedezik. (BK:VM)

ernyő - 1. (D: Schirm) - Lesek (D: Schirme; Jagdschirm) - Vadászernyők, a helyi adottságok szerint egyszerű takarás száraz gallyakból, a földbe szúrt ágakból, felhalmozott szalma- és tőzegtáblákból, kivágott bokrokból és növényekből az egyszerű ülőhely körül vagy ezek nélkül a vadászszéken. Szilárdabban megépített farúd-vázból, rőzsével vagy náddal kialakított takarással, állandó (ülő)paddal. Hordozható ernyők drótfonatos lécvázzal vagy feszített vasbetétek vitorlavászon vagy műanyag borítással. Szilárdan a deszkákkal bevont befedett ernyők vezetnek a leskunyhókhoz (D: Ansitzhütten). (VL)

- 2. Lombkorona-sátor (VL)

ernyő - Lesernyő, palánk. Gallyakból vagy nádból font kisebb, az álló helyzetű vadászt vállmagasságig , az ülőt pedig a szeméig takaró palánk. A földi lesek közé tartozik, nagyvad megfigyelésre és elejtésre szolgál. (Eö:VNy)

erózió (D: Erosion) - Talajerózió (D: Bodenerosion). A talaj anyagának lehordása víz (vízerózió) vagy szél (szélerózió, defláció) által. A fokozott erózió a természetes „geológiai erózió”, amely legtöbbször az ember természetbe való beavatkozásának, mindenekelőtt a földművelés hibának a következménye. (VL)

erőre kap - Felocsúdik. Gyakran tapasztalható jelenség a meglőtt és összeeső vagy a magasból aláhulló vadnál, hogy hirtelen összeszedi magát, új erőre kap és továbbáll, szárnyasvad pedig még estében, mielőtt földetérne fölocsúdik, ismét szárnyra kap, és a többi után „kapaszkodik”, amire azt szoktuk mondani, hogy: „Viszi a többi magával!” Ezeknek oka többnyire egy horzslövéstől származó, gyorsan múló agy- vagy idegrázkódás. Erőre kap, és gyakran faképnél hagyja a vadászt a gerinctüske-lövéstől összeeső nagyvad is. (Eö:VNy)

erős - A szarvas, nem nagy. (BK:VM)

erős (D: stark) - A vadásznyelvben azonos értelmű a sok, nagy, hatalmas szavakkal („erős vadkan”,  „erős szarvasbika”, „erős agancs”, „egy erős /nagy létszámú/ csapat”), fokozása kapitális, ellentéte csekély, gyenge. (VL)

erős (D: stark, gut) - Vagy jó a rőt- és őz-vad, nem kövér, azaz : jó húsban van. (H:VM)

erős (D: stark, gut im Wild) - Jó a szarvas, nem nagy sem szép. (F:VMSZ)

erős agancs - Erős bikáról, bakról beszélünk, ha trófeának használt testrészének értékmérő tulajdonságai az átlagos szintet meghaladják. (Eö:VNy)

erős agyaras (CZ: kňour hlavní; SK: diviak hlavný; GB: good tusker /boar over five years old/; F: vieux sanglier; D: gutes Schwein /hauendes Schwein/) - Ötévesnél idősebb vadkan. (KF:VSzT)

erős csapos dámbika (CZ: daněk špičák silný; SK: daniel ihličiak dobre založený; GB: sorel; F: daim grand daguet; D: Damknieper /Damsproßler/) (KF:VSzT)

erős és jó a fővad - (D: stark, gut im Wildpret) (F:VMSZ)

erős és jó a sertés - (D: große Sau) (F:VMSZ)

erős hangot hallat (CZ: vydávat hlasitě; SK: hlasno sa ozývať /brechať/; GB: to have a deep bay; F: être bien gorgé; D: Hals haben /tiefen/) - /kutyáról/ (KF:VSzT)

erős lapátos dámbika (CZ: daněk silný lopatáč; SK: daniel silný lopatár; GB: great fallow buck /shovel head/; F: daimm dix-cors /vieux daim/; D: Damhaupt-schaufler /starker Schaufler/) (KF:VSzT)

erős szarvas - Vagy jó szarvas, jól fejlett, esztétikus megjelenésű szarvas, amelyre a szép jelző nem használatos. (K:MVSZGY)

erős szarvasbika (CZ: jelen dobrý /jelen silný/; SK: jeleň silný; GB: great stag /good sized stag, strong stag, hart/; F: grand cerf /vieux cerf/; D: guter Hirsch /starker Hirsch/) (KF:VSzT)

erős szarvas a fiatalabbat elűzi - (D: abtreiben) (F:VMSZ)

erős vadkan (D: Basse) - Nagy kan. (VL)

erősen eltúlzott vagy kitalált vadásztörténetek (D: Jägerlatein) - Vadászzsargonban elbeszélve. (IÁ:EFVSZ)

erősen zsíros (CZ: dobrý ve zvěřině; SK: dobrý v divine /dobrý vo zverine/; GB: good int he grease; F: bon en venasion; D: gut bei Wildbret) - Hájas, jó húsban lévő. (KF:VSzT)

erősített köpenyű (D: Starkmantel) - Az egykori DWM cég gyártotta golyóspuska-lövedékek típusának jelizése. (VL)

erősségi osztály (D: Stärkeklasse) - A lelövési terv beosztása a trófeás vadnak mindenekelőtt az agancs fejlettsége szerint. (VL)

erőszakos madarak - Így nevezi a ragadozó madarakat Pák Dénes 1829-ben írt »Vadászattudomány« c. könyvében. (K:MVK)

erőtakarmány (D: Futtermittel) - Minden, a vad számára szokásos, etetésre használt táplálék gyűjtőfogalma. (VL)

erőtakarmány-önetető - Csúszótetővel tápok, szemes takarmány számára. (VL)

erre!, arra (D: daher!, dorthin!) - Czirkáló vizslának mondjuk, félhangon és röviden. (BK:VM)

erre! (D: hier, hierherum) - Midőn a vizsla egyenesen keres, »erre!« parancsszóval oldalkeresésre utasítjuk. (H:VM)

Ertl Antal (1796-1852) - Lyka Károly jegyzi meg róla, hogy „főleg katona és vadászképeket festett”. (MVIK)

esdeg - A hajszolt vadhoz kapkodva csahol az eb. (Heves megye.) (K:MVK)

esett vad - Hullott vad, betegségben elpusztult vad. (K:MVK)

esés (D: fallen) - 1: A szárnyasvad leesése, vagy a halálosan eltalált csülkösvad összerogyása. (VL)

- 2: A vad betegségben hasonlóképpen való pusztulása (elhullott vad). (VL)

- 3: Azonos jelentésű a beleesik (a kacsák a vízbe esnek). (VL)

esési szög (GB: angle of descent; D: Fallwinkel; F: angle de chute; RO: unghiul sub care proiectilul atinge ţinta, faţă de linia dreaptă, unghiul de cădere al proiectilului) - Becsapódási szög (lövészet). (ZGYT:KVSZ)

esni (CZ: pršet; SK: pršať; GB: to rain; F: pleuvoir; D: regnen) - /esőről/ (KF:VSzT)

eső (D: Regen) (IÁ:EFVSZ)

eső (CZ: déšť; SK: dážď; GB: rain; F: pluie; D: Regen) (KF:VSzT)

eső rontotta nyom - (D: verwaschene Fährte) (F:VMSZ)

esőfelhő (D: Regenwolke) (IÁ:EFVSZ)

esőpuska - Legújabb korunk vívmánya. Olyan sörétes vagy golyós vadászfegyver, amelynek csöve, závárzata és egyéb fő fémrészei rozsdamentes acélból készültek, míg agyazása a klasszikus diófa helyett műanyagból. Az ilyen puska minden időjárásnál, a világon bárhol megbízhatóan teszi a dolgát, ha kell. Eshet az eső, hullhat a hó - nem fog rajta. (K:VL)

esős (D: regnerisch) (IÁ:EFVSZ)

esős nap (D: Regentag) (IÁ:EFVSZ)

esősnepf - Piroslábú cankó (MÁSZ)

esővíz (D: Regenwasser) (IÁ:EFVSZ)

este (D: Abend) (IÁ:EFVSZ)

estebéddel összekötött vadászat (D: schüsseltreiben) - Társas együttlét egy hajtóvadászat után gyakran tréfás ugratásokkal összekötve; nem kell ivászattá fajulnia. (VL)

esteli vadászat - (D: Jagd bei Fackelschein) (F:VMSZ)

Esterházy László, id. gr. (1857-1942) - Földbirtokos, amatőr festő és grafikus. Az 1910-es évektől haláláig jelentek meg képei a szaklapokban, mintegy kéttucat képét ismerem cím szerint. Valószínűleg ennél jóval többet készített, ám eredetiben jelenleg egynek a lelőhelye sem ismert. Nyilván sok el is pusztult a háborúban, amikor a bakonyszombathelyi kastély leégett. Több képe egykor az Országos Magyar Vadászati Védegylet tulajdonában volt, ezek sorsa is ismeretlen. (MVIK)

Esterházy László, id. gr. - 1857-ben született a Fejér megyei Sárosdon. Középiskoláit Székesfehérvárott végezte, ezután Budapesten hallgatott jogot, majd elvégezte a magyaróvári akadémiát. Kivételes műveltségével minden téren hazája javát szolgálta. Tagja volt az Országos Magyar Vadászati Védegyletnek, az évenként megrendezett agancskiállítások bíráló bizottságát vezette, alelnöke volt a Párizsban székelő Nemzetközi Vadászati Tanácsnak. Budapesten hunyt el 1942-ben. (MVIK)

Esterházy László, gróf Ifj. - (Sárosd, 1891. március 3. - Gárdony, 1966. április 9.) Földbirtokos, vadgazda. Sárosdi vadászterületén és a szomszédos revírek bevonásával, közel 50 ezer holdon megszervezte a Sárosdvidéki Vadászok Vadvédelmi Körzetét. Bakonyi birtokán nagy vadaskertet létesített, ahol muflonhonosítással is foglalkozott. 1944-ig elnöke volt a Nemzeti Vadászati Védegyletnek, de elnökének választotta az Országos Vizsla Club, és a Magyar Véreb Egylet is. A II. Világháborút követően sok méltánytalanság, börtön, meghurcolás és fizikai munka várt rá (szíjgyártó napszámosként dolgozott), mégis itthon maradt, és élete utolsó éveit Gárdonyban élte le. (F:MVE)

Esterházy László (1891-1966)- Történelmi nevű, régi vadászcsalád sarja. Akárcsak édesapja, tevékeny részese a vadászati közéletnek. (Ráday Gedeon halála után, egészen 1944-ig Ő volt a Nemzeti Vadászati Védegylet elnöke.) Remek szakember, hozzáértését az is mutatta, hogy az 1925 után évente megrendezett agancskiállításokon Nadler Herbert, Teleki Tibor és Zsindely Endre mellett ő számított az egyik legtekintélyesebb bírálóbizottsági tagnak. Gyakorló vadgazdaként is megállta a helyét. Széchenyi Zsigmond, aki vadászbarátja és sógora is volt, így ír: Jó egynéhány kiváló bakot lőhettem az ugyancsak közelünkbe eső Sárosdon is, Esterházy László sógorom példás szakértelemmel kezelt vadparadicsomában. Híres őzállományát rendkívüli szeretettel és hozzáértéssel gondozta, alaposan ismerte az őzagancs nagyrafejlesztésének minden csínját-bínját. A nála eltöltött tavaszi őzbakcserkelések, megfigyelések, selejtezések nemcsak felejthetetlenül élvezetesek, rendkívül tanulságosak is voltak.” Az őzállomány kezelésével akkoriban sokkal kevesebbet foglalkoztak, ezért is érdekes - és kivételes - az a megállapodás, amelyet a Sárosd környéki birtokosok írtak alá arról, hogy érett agancsú bakot csak üzekedés után lőnek. (A kímélet meghozta gyümölcsét: 1932 tavaszán 500 g-os, 315 Nadler pontos agancsú bakot ejtett el Esterházy. Az agancs a pesti kiállításon aranyérmes első díjat nyert.) A háború előtt szakíróként ismerték, bár olykor elbeszélésekkel is jelentkezett. Írásai egy részét Bakonyi néven jelentette meg. 1945 után még „osztályidegenként" is elismerték szakértelmét, s ő járási vadászati felügyelőként dolgozott a magyar vadállományért - amíg lehetett... (W:VSzT)

estharmat (D: Abendtau) (IÁ:EFVSZ)

esti beszállás (D: Abend-Einfall) - A fajdkakasnak esti érkezése a dürgési helyre, mely alkalommal rendesen a legmagasabb, de mindig ugyanazon fára száll, melyet beszálló fának (D: Einfallbaum) nevezünk. (H:VM)

esti cserkelés (D: Abendpirsch) (IÁ:EFVSZ)

esti ének (CZ: večerní tok tetřevů, tetřívků; SK: večerné tokanie hlucháňov, tetrovov; GB: evening song /evening mating/; F: chant du soir; D: Abendbalz) - Siketfajd, nyírfajd. (KF:VSzT)

esti húzás - Itt a dinnyési Fertőn nem sokat ér az esti húzás - annál többet ér a hajnali! Ilyenkor este csak későn, akkor is hirtelen-egyszerre özönlik ki a réce, kevés kárt lehet köztük tenni. (Sz.Zs.)

esti húzás (D: Abendstrich) - Madaraknál. (IÁ:EFVSZ)

esti húzás (CZ: tah večerní; SK: prelet večerný; GB: dusk flighting /flighting at dusk/; F: passée du soir; D: Abendstrich /Abendeinfall/) - Szürkületi húzás. (KF:VSzT)

esti húzás (CZ: večerní tah vodní pernaté zvěře a sluk; SK: večerný prelet vodnej pernatej zveri a slúk; GB: flighting at dusk; F: passée du soir /sauvagine/,croule /bécasse/; D: Abendstrich /Abendeinfall - Wasserwild/) - Vizivad, szalonka. (KF:VSzT)

esti les (D: Abendansitz) (IÁ:EFVSZ)

esti les (CZ: čekaná večerní; SK: postriežka večerná; GB: still hunt at dusk; F: affût du soir; D: Abendansitz /Abendanstand/) - Szürkületi les, esti vadászat. (KF:VSzT)

eszi a sörétet- Átvitt értelemben általában a magasan húzó víziszárnyasokra mondjuk, mert rájuk sok töltényt pazarolunk el, mivel a hajnali és esti lesek szürkületében gyakran tévedünk a lőtávolság helyes megítélésében. (Eö:VNy)

eszterág - Fehér gólya. (MÁSZ)

eszterág - Jelentése: gólya. Első előfordulása 1395:,,cíconía" ftrak, 1533-ban eszterag, 1570: eztrag, további alakváltozata a szótörténetben az eztrag, isztrag, észtrag, eszterák, észtérag, észterág. A Székelyföldön 1838: eszterág, esztrág gólya. A gólyának ez a társneve délszláv eredetű régi tájnyelvi kölcsönszó. A délszlávban strk, kaj-horvát strok, más szláv nyelvekben is használatos a megfelelője. A magyar szóalak a mássalhangzó-torlódást két, illetve három ejtéskönnyítő magánhangzóval oldotta fel. A régi etimologizálás olvasható Miskolczi Gáspárnál, 1702-ben megjelent művének kilencedik fejezetében: ,,Kinek gyenge fiai amíg fészkében nevekednek, alkalmatlanok lévén magoknak étel keresésére, annyoktól várnak kész eledelt, maga begyiből étetvén őket; mellyről Esztragnak is neveztetik, mert Esztrag annyit tészen mint készt rág". A gólya mára elavult eszterág neve a XIX. században még általánosan használt kifejezés volt, a költészetben szintén szerepelt: ,,Féllábon állva itt búsul az eszterág" (Tompa Mihály). (RJ:ÁE)

etet (D: füttern) (IÁ:EFVSZ)

etet (D: atzen) - Fiatal ragadozó madaraknak szüleik enni adnak. A solymászatban általában a pedzőmadárnak eledelt adni. (VL)

etet/ni (CZ: krmit; SK: kŕmiť; GB: to feed; F: nourrir; D: füttern) - Takarmányoz/ni. (KF:VSzT)

etet/ni (CZ: krmit /o dravci/; SK: kŕmiť; GB: to feed up; F: donner la becquée /faire paître; D: atzen /füttern/) (KF:VSzT)

etetés (D: Fütterung) - 1: A szülők vagy más fajtársak élelemmel látják el a fiatal állatokat. (VL)

2: Az emberek gondoskodnak a vadon élő állatokról. az állattal szemben érzett erkölcsi felelősség és a vadászati jog rendelkezése alapján ínséges időben etetnek. Az etetést azonban a téli vagy a gazdálkodó ember okozta ínségben az élőhelyen hiányzó, létfenntartó eleség juttatására kell korlátozni. Egyébként nem szabad azt a természetes folyamatot túlzott etetéssel zavarni, amelyhez a vadon élő állatok már alkalmazkodtak. (VL)

3: Tágabb értelemben a táplálékkínálat növelésére tett mesterséges intézkedés, a vad számára táplálékban különösen szegény időszakokban (ínséges időszak), szűkebb értelemben a takarmány kihelyezésére szolgáló berendezések. (VL)

Az etetés a fajnak megfelelő takarmány kihelyezése a vadállománynak szükséges mennyiségben a vad megtartása céljából. Ennek a fogalomnak jogi szerepe van pl. azzal a tilalommal kapcsolatban, hogy a csülkösvadat az ínséges időben az etető meghatározott körzetében elejtsék (vadászati korlátozások). Etető ebben az értelemben minden, a vad számára mesterségesen létesített etetőhely. A takarmányfelvételnek nem követelménye a talajhoz kapcsolódó berendezés. A vad etetését szolgáló helyet nem feltétlen kell „berendezni”. A jogállás szerint pl. betakarítás után a földeken maradó nagyobb burgonyamennyiséget is takarmánynak tekintik, ha a vadász tudja, hogy a burgonyát valóban a vad eszi meg ínséges időben. Nem számít etetésnek a jobb takarmányellátásra tett intézkedés (pl. vadföld, hánt). (VL)

4: Szabályok a vadászkutyák etetéséhez. (VL)

etetés - Az etetők feltöltése különböző évszakokban, vagy a vad meghatározott helyen történő takarmánykiszórással vagy elhelyezéssel történő táplálása. (K:MVSZGY)

etető (CZ: krmelec /jesle/; SK: kŕmidlo; GB: feeder /rack, feed manger, fodder rack/; F: ratelier /crèche/; D: Futterkasten /Raufe, Futterraufe/) -  (KF:VSzT)

etető - Helyesen: vadetető, mert „etető” a baba nyakába akasztott szalvéta, a kanálkát a szájába tuszkoló anyuka, de az állattartó gazda, a takarmánnyal a téli erdőt járó vadász is. Az utóbbival erősen megközelítettük a szó jelentését: a vadgazda a vad téli, olykor igen keserves áttelelése, életben és jó erőnlétben tartása céljából az év egyéb időszakaiban is etetőket készít erdőn, mezőn, a vadjárta helyek, forgók közelében. A vad ismeri, megszokja és rendszeresen fölkeresi a telepített etetőket, nemcsak télen. A szóró is egyfajta etető, de ebben a körben az egyetlen, ahol szabad vadat lőni, ám vaddisznón, rókán kívül egyebet itt sem. Törvény ugyan nem tiltja, de Tubák vadásztárs egyszer a szóró melletti magaslesre újólag fölcsalogatta Kabóca vadásztársat, aki előzőleg onnan lőtt egy őzsutát. Amikor Kabóca a létra negyedik-ötödik fokára hágott, Tubák lelökte. Parázs veszekedés támadt később a dologból, amit Tógyer vadásztárs fojtott el szokatlan eréllyel, de a „sutavadász” és az „önbíra” egyaránt megkapta a magáét. Az etetőt szívesen keresik föl kétlábú emlősök, amely látogatás általában a vadeledel „felszívódásával” jár, hacsak valamelyik kósza vadász vagy serény vadőr éppen nincs a közelben és el nem jár az ügyben. (VE:MSzT)

etető (D: Wildschupfe) - Hol magas hó idején a rőtvad számára táplát tesznek ki. (H:VM)

etető - Különböző hosszúságú vályú egyik vagy mindkét oldalán tetővel, abraktakarmány-tartóval, amely önetető is lehet, vagy csupán egy tároló, amelyből etetéskor tetszés szerinti adag kivehető és a vályúba önthető. (VL)

etető - Rendszerint tájba illő, fából készült, többé-kevésbé esőbiztos, különböző szerkesztésű takarmánytároló építmények. A terület vadjárta helyeire állítják fel, télen ezekből fogyasztják a különböző abrakot és takarmányt a környék vadállatai. Ez részben helyhez köti az erdő-mező lakóit, másrészt mérsékeli a vad kártevését. Etető környékén - a szórótól eltérően - tilos a puskázás! (K:VL)

etető - Különböző szerkesztésű építmények, amelyek arra szolgálnak, hogy azokon a vad számára az év különböző szakaszaiban eleséget kínáljanak. Készülhet fából, fémből, elhasznált traktorgumiból, stb. A táplálék elérhetőségét, beöntését elmés, egyszerű szerkezetek oldják meg. Kívánatos lenne, ha ez tájba illő anyagú és szakszerű létesítmény lenne. Célja a takarmányozás, helyhezkötés, vadkár-megelőzés. Nem vadászati célra szolgál. (K:MVSZGY)

etető - Vadetető. A gyakorlatban bevált mintára többnyire fából készült, esőbiztos, különböző nagyságú takarmánytároló, amit a terület vadjárta helyein állítunk föl. Kiképzése lehetővé teszi, hogy belőle a vad a takarmányt és az abrakot télen állandóan és szükséglete szerint fogyaszthassa. Megkülönböztetünk nagyvad-, őz- és fácánetetőt, azonkívül a fogoly és a nyúl etetésére szolgáló hevenyészett és szükségetetőt. (Eö:VNy)

etető (D: Kirrplatz, Anposchplatz) - Azon hely, a hol télen, nagy hóban a szárnyas vad szemes eledellel elláttatik, a hol ez utóbbi szóratik. (H:VM)

etető/berendezés (D: Fütterungsanlage) (IÁ:EFVSZ)

etetőhely (D: Futterplatz, Futterstelle) (IÁ:EFVSZ)

etető hely (CZ: krmeliště; SK: krmovisko; GB: feeding place; F: place ďagrainage /placeau ďagrainage/; D: Futterplatz /Futterstelle, Poschplatz, kirrplatz/) - Takarmányozási hely. (KF:VSzT)

etető tanya - (D: Fütterungsplatz) (F:VMSZ)

etetőasztal - Lábakon álló lap, melyre lédús takarmányt, szilázst, alkalmanként szemestakarmányt is tesznek. (VL)

etetőhely (D: Futterstelle; Futterplatz) - Gyűjtőfogalom, olyan hely megjelölésére, ahol a vadat etetik. Alapvetően a beállóhelyeken létesítik a mindenkor etetendő vad fajától és annak szükségleteitől függően. Fontos, hogy az etetőhelyen az etetett vadat lehetőleg táplálkozási ritmusában állati ellenségek és emberek ne zavarják, és az etetőhelyek mindenkor elérhetők legyenek. A szarvasetetőket nem a hántási károktól veszélyeztetett helyeken kell létesíteni! (VL)

etetőszín (D: Heuschuppen) - Fából készült építmény, a melybe télen a rőtvad részére takarmányul szénát tesznek. (H:VM)

etetővályú (D: Futtertrog) - 1: Vályús kacsa etető, a vízparton, vagy akár a vízben elhelyezett, különböző hosszúságú vályúk; (VL)

2: Szarvasok, dámvadak, muflonok, őzek: szénarácsos vályú, különböző hosszúságú, nyalósó elhelyezésére szolgáló hellyel vagy anélkül, fölé helyezett és két oldalán vagy egy oldalon lehajtható tetővel. (VL)

etika - A vadászatnak olyan, sokszor régmúltban gyökerező írott és íratlan szabályai alkotják, melyek erkölcsi normát jelentenek minden tisztességes nimródnak. Ezek betartásával előzhetők meg a balesetek, alakul ki a helyes vadászviselkedés, a társak, a trófeák, és főleg az élővad megbecsülése, a haladó hagyományok megőrzése és ápolása. A vadászetika nem tekinthető mereven korlátozó, mindenkor ugyanúgy érvényes viselkedési szabályzatnak, mert koronként változik, fejlődik, alakul. Például a 20. század elején nem tartották etikátlannak azt a vadászt, aki a ragadozómadarat költési időben a fészkéről lőtte le, vagy 4-5 szép agancsú bikát is zsákmányolt egyetlen nap leforgása alatt. Ma már ez megengedhetetlen; nem korrekt viselkedés, napjaink etikájával szöges ellentétben áll. A vadászati etikai szabályok megtartása, továbbfejlesztése, haladóvá tétele és népszerűsítése céljából jött létre Magyarországon 1991-ben a Vadaszati Kulturális Egyesület, mely fennállásának aránylag rövid ideje alatt is rendkívül eredményes munkát végzett, és remélhetőleg a jövőben is folytatódik módfelett hasznos tevékenysége. (K:VL)

etika - Vadászetika. A vadászat törvényeken túli etikai szabályai, épp mivel itt nincsenek büntető szankciók, a legtöbbször fokozott követelményeket állítanak elénk, mint a büntető hatályú rendeletek. A rendeletek megszegőit sokszor csak kisebb-nagyobb pénzbírsággal sújtják, az etika sutba dobóit a morálisan gondolkozó és cselekvő társai megvetik, és méltán igyekeznek őt maguk közül kiközösíteni. E szigorú szabályok mindegyike egymás megbecsülését, a vadászat sportszerűségét, szépségét, a vad és a természet szeretetét és védelmét szolgálja. Talajra nem talál az, aki vét ellenük, aki nem tud vagy nem akar a vadászerkölcs tiszta szellemével józanul gondolkozó társaihoz formálódni! Mert vadászhoz méltó magatartásunkkal tartozunk vadásztársainknak, akik nem bosszankodni jönnek össze egy kedélyesnek hitt közös vadászatra. Nehéz lenne, és e kis könyvnek nem is rendeltetése a vadászetika szabályait egytől egyig felsorolni. Tudjuk, rengeteg van azokból, minden lépésünket sokszor tudat alatt is irányítja valamelyik, akárcsak más etikai szabályok, az élet más terén, otthon, a munkában vagy szórakozás közben. De még más okból sem tartom szükségesnek itt részletes tárgyalásukat. A vadászetikával majd minden szakkönyvünk foglalkozik. Ezek közül minden vizsgázó vadásznak figyelmébe ajánlandó a következő három kitűnő vadászírónknak e tárgyról elsőrendűen megfogalmazott értekezése: 1. Széchenyi Zsigmond: „Ünnepnapok” c. könyvének „A vadászerkölcs” c. fejezete. 2. Fekete István: „Rózsakunyhó” c. kötetének „A vadászetika és a magyar vadászati szokások” c. fejezete, és 3. „A vadászat kézikönyve” (dr. Bencze Lajos) „A vadászat etikai kérdései” c. fejezete.  (Eö:VNy)

etikátlan (D: unwaidmännisch) - Vadásziatlan.  (VL)

etológia (D: Ethologie) - Magatartás-kutatás, az állat magatartásának biológiai szempontból való értelmezésén fáradozik, különösen kihangsúlyozva a fajspecifikus magatartást, alkalmazkodást és evolúciót. Az etológia a normális magatartás teljes megértésén, valamint az élő szervezetek magatartásában az egyes fázisok beható elemzésén munkálkodik.  (VL)

eurázsiai borz - (L: Meles meles (Linnaeus, 1758); GB: Badger; D: Dachs; I: Tasso; F: Blaireau européen) (FS:VÁ)

eurázsiai hód (L: Castor fiber; D: Europäischer Biber, Eurasischer Biber) (IÁ:EFVSZ)

eurázsiai menyét - (L: Mustela nivalis (Linnaeus, 1766); GB: Weasel; D: Mauswiesel; I: Donnola; F: Belette d’Europe) (FS:VÁ)

európai bölény (L: Bison bonasus; D: Wisent) (IÁ:EFVSZ)

európai bölény (L: Bison bonasus; CZ: zubr evropský; SK: zubor hôrny /zubor hrivnatý/; GB: European bison; F: bison ď Europe; D: Wisent) - Bölény. (KF:VSzT)

európai bölény (L: Bison bonasus) - A tülkösszarvúak családjába (Bovidae), azon belül pedig a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó bölény (Bison) nem egyik faja. Az amerikai bölénnyel annyira közeli rokonok, hogy egymás között kereszteződhetnek, és az így létrejövő hibrid utódok is képesek tovább szaporodni. Ez alapján egyes kutatók egyetlen fajba vonják össze őket. Az európai bölény Európa ma élő legnagyobb testű szárazföldi emlőse. A bikák testhossza elérheti a 350 cm-t, melyhez 30–80 cm-es farok csatlakozik, marmagassága 160–195 cm, testtömege pedig akár az 1000 kg-ot is elérheti (általában 400–920 kg között). A tehenek valamivel kisebbek, 300–540 kg tömegűek. Rövid, széles fején mindkét nemnél megtalálhatóak a szarvak. Szőrzete sűrű, színe az egészen sötét barnától a világos barnáig változik. Nyakán a szőre hosszabb, mely a nyak alsó részén és állán szakállt képez. Korábban az európai bölények csaknem egész Európában előfordultak a lombhullató erdőkben. Az elmúlt évszázadokban élőhelyük egyre csökkent, míg végül a vadon élő állomány teljesen kihalt. Ma visszatelepített állományok élnek Lengyelországban - a híres Białowieżai-erdőben - Fehéroroszországban, Litvániában, Oroszországban, Ukrajnában, Romániában és Szlovákiában, valamint betelepítették a korábbi elterjedési területén kívüli Kirgizisztánba is. Korábban a történelmi Magyarországon is élt európai bölény. Vadászata Mátyás király korában még közönséges eseménynek számított. Az utolsó magyar bölényt Erdélyben, a borgói Plaj-magaslaton 1762-ben ejtették el. Három alfaj élt korábban, ebből kettőt mára teljesen kiirtottak és arról a kettőről alig lehet tudni valamit. Síksági erdei bölény (Bison bonanus bonasus) - Kelet-Európa, ez az egyetlen ma is élő alfaj. Kárpáti bölény (Bison bonanus hungarorum) (Kretzoi, 1946) - A Kárpátokban élt egykor, mára kihalt. Utolsó példányát 1790-ben ejtették el. Ez az alfaj élt a történelmi Magyarország területén. Kaukázusi bölény (Bison bonanus caucasicus) (Turkin et Satunin, 1904) – A Kaukázus környékén élt, mára kihalt. Utolsó példányát 1927-ben ejtették el. (WIKI)

európai bölény (L: Bison bonasus) - A kifejlődött példány marmagassága elérheti a 210 cm-t, testmagassága a 3 métert, és súlya akár 1 tonna is lehet. A bölény legtovább 22-27 évig él és 8-9 éves korára éri el teljes súlyát. A bika szarva kb. 50 cm hosszú, kerülete 35 cm, tehát mindenképpen ritkaságszámba megy a trófeája. Leginkább fej- és vállpreparátum készül belőle. A bölények vadászatára a november-február közötti időszak a legalkalmasabb. (VU)

európai ciprus (L: Cupressus sempervirens; D: Echte Zypresse, Zypresse, Zypressebaum) (IÁ:EFVSZ)

európai hód (L: Castor fiber; D: Europäischer Biber, Eurasischer Biber) (IÁ:EFVSZ)

európai hód (L: Castor fiber; CZ: bobr evropský; SK: bobor vodný; GB: beaver /European beaver/; F: castor /castor ď Europe/; D: Biber /europäischer Biber) - Hód. (KF:VSzT)

európai jávorszarvas (L: Alces alces alces) Európában a Skandináv és Balti államokban, Finnországban, Észak-Oroszországban, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Lengyelországban és a Moldáv Köztársaságban él jelentősebb népessége. Az utóbbi három országból juthat el néha hazánkba, Szlovákiába és Csehországba is, ritkábban Németalföldre. Hazánkba ritkán téved egy-egy példányuk. 1993 óta a védett fajok közé sorolták. Egykor a Bakonyban, de még a Tisza ártéri erdeiben is előfordult, ugyancsak Németországban, cseh és morva vidékeken, hiszen a lengyel területekről egyenes út vezetett. Testméretei: marmagassága 160-230 cm, a tehenek testtömege kb. 250-350 kg, a bikák súlya elérheti az 500-600 kg körüli testtömeget is, bizonyos területeken ezt meg is haladhatja (650 kg). Trófeaméret: 5-15 (20) kg. A déli-urali jávorszarvas állományt (baskíriai) is ide sorolják, amely általában lapátos trófeával rendelkezik. Észak felé haladva a testtömeg folyamatosan nő, ugyanakkor az agancs alakulása villás-ágas általában. Lapátos európai jávorbika elejtésére általában a legtöbb területen kicsi az esély. A Skandináv és Balti államokban a húsvadászat hagyománya miatt a trófeás vadaknak a megbecsülése nem olyan, mint a hazai vadászati kultúrában, így sajnos sokszor csalódást okoz a vadászatuk. (W:VSzT)

európai kőszáli kecske (Syn: kecskevad, kőszálibak, kőszálivad; L: Capra ibex) - Valamikor, a történelem előtti időkben az Alpok megszokott lakója lehetett. Később a rómaiak százával fogdosták össze, közkedvelt szereplője volt a cirkuszi játékoknak. Állítólag külön műhegységet építettek az arénába, kőszáli kecskéket hajszoltak rajta, kutyafalkával. S a szikla színpadot, ha nem volt rá szükség, föld alatti süllyesztőben tartották, ha pedig ismét kecskehajszák következtek a programon, hatalmas felvonógépek emelték  a felszínre az alpesi tájat… Későbbi írások tanúsága szerint Svájcban, Tirolban, Salzburgban, valamint az észak-olaszországi Alpokban egyaránt honos volt ez a vadkecske. Igaz, hogy már akkoriban se lehetett valami közönséges állat. Szarvának, vérének, tüdejének, májának, valamint a benne található „szívcsontok” és „kecskekövek” értékes termékeinek különös gyógyító erőt tulajdonított a középkor. De még a későbbi századok is drága varázsszernek tartották. Az elejtett állatok megalvadt vérét, szigorú rendelet értelmében, azonnal be kellett szállítani az udvari vadászhivatalba. A vérnek és az apróra vágott kecskeszarvnak keverékéből nagybecsű afrodiziákat (fiatalítószert) készítettek, akárcsak manapság Ázsia népei az éretlen, barkás szarvasagancsból vagy az Afrikából importált rinocéroszszarvból. Legértékesebbnek azonban a vadkecske szívizmában fellelhető kereszt alakú csontocskát, a Herzkreuzlt tartották - a „szívcsontot” -, amely állítólag mindenféle betegségtől megóvta viselőjét. Guidobald érsek, aki 1650 körül pásztorkodott Salzburgban, a kőszálikecske különféle részeit tartalmazó orvosságfélékből egész patikát tartott, drága pénzen árulta a „kecskeköveket”. Nem csoda ezek után, hogy a nagy kelendőségű kecskevad már akkoriban megfogyatkozott. Régi vadászírások szerint, a svájci Glarus kantonban már 1555-ben kilőtték az utolsót, habár a Felső-Engadin hegységeiben még szépszámú kecskeállományt emlegetnek az akkori feljegyzések. Végleges kiirtását azonban nem lehetett már megakadályozni. Hiába hozták törvénybe, hogy 50 tallér pénzbüntetés, nyilvános megbotozás, sőt később már kézlevágás vagy gályarabság járt a vadkecske-orvvadásznak. A vadorzók és a vadőrök közti nézeteltérések nagyon elmérgesedtek, valóságos háborúkká fajultak, számos emberáldozatot követeltek. S minthogy ama áldatlan állapotnak a vadkecskebak volt egyedüli bűnbakja, most már nemcsak a vadorzók üldözték, hanem maga a törvény is ellene fordult. Johann Ernst salzburgi érsek a XVIII. század legelején rendelte el a „Fahlwild” (kecskevad) gyökeres kipusztítását. A parancsot nyílván híven betartották, s Ausztria utolsó kőszálibakja harmadfélszázaddal ezelőtt, 1706-ban esett el az Alm-See melletti havason. Az emberi kapzsiság tehát – mint a történelem folyamán már oly gyakran – még írmagját is kiirtotta ennek a gyönyörű ősvadnak, amelynek emlékét Svájcban és Ausztriában immár csak címerpajzsokon és kocsmacégéreken látható vadkecskék őrzik. Bizonyára hasonló sors érte volna az Alpok déli részeiben meghúzódó vadkecske maradékot is, ha történetesen az 1821-i piemonti kormány észbe nem kap, és szigorú ellenrendelettel meg nem akadályozza az agyonhajszolt állatok vadászatát. A már-már menthetetlenül kivesző kecskevad fennmaradásának valódi érdeme azonban az 1849-ben trónra lépő II. Viktor Emanuel olasz királyt illeti. Ez a vérbeli vadászkirály, ez a Re Cacciatore - ahogy a piemonti tartományban máig is emlegetik - az utolsó pillanatban vetette ki a mentőövet. A Monte Rosától dél felé húzódó völgyeket, többek között a Val d’Aostát - a kőszálikecskék utolsó mentsvárát - saját személyes vadászterületévé nyilvánította, s ebben a hatalmas kiterjedésű, négyszázötven négyzetkilométernyi sziklavilágban legott hozzálátott az alig ötven darabra zsugorodott kecsketársadalom komoly védelméhez és gyarapításához. A kőszálivadnak svájci és osztrák Alpokba való visszatelepítésével többen próbálkoztak, sőt próbálkoznak ma is, többé-kevésbé sikertelenül. Eredeti, ősi állapotában kizárólag az olasz „vadászkirály” egykori havasaiban maradt fenn. Azoknak is csak észak-nyugati sarkában, az olasz-francia-svájci hármashatár közelében, a Mont Blanc, Monte Rosa és Monte Grand Paradiso négyezer métert fölöző csúcsai közti háromszögben. II. Viktor Emánuel, mikor ennek a területnek a vadászati jogát kisajátította, egyúttal királyi vaddá emelte a kőszáli kecskét, melyre azontúl csakis az uralkodó vagy annak egy-egy ritka vendége foghatott puskát. Ezt a kiváltságot meg is tartotta az első világháború utáni évekig, amikor is az utolsó olasz király, elődjeinél kevésbé szenvedélyes vadász, visszadta fejedelmi területét államának, s ezáltal egyéb földi halandónak is lehetővé tette a kőszáli kecske vadászatát. Azok az egyéb földi halandók azonban még akkor is édeskevesen voltak. Az olasz kormány, az akkor már vagy kétezer darabra felszaporodott állományból évente csak egynéhány - legfeljebb négy-öt - vén bak lelövését adta ki bérbe, ugyancsak borsos áron. Érthető tehát, hogy bár akkor nem volt többé kiváltságos vad, szarvára továbbra is csak kiváltságos pénztárcájú vadászok díszíthették szobájuk falát. (Sz.Zs)

európai mormota - Havasi mormota. A régi magyar konyhában a mormotát vadnak tekintették, és számos ízletes fogást készítettek belőle, különösen Erdélyben. Állományainak szélsőséges megritkításával a mormotahús kiment a divatból. Bundájuk az ún. félnemes szőrmék közé tartozik, de tartósabb a nemes prémeknél. Hőtartó, kopásálló, mindenféle szőrmeipari termék készítésére alkalmas. (WIKI)

európai mormota - (RO: mormotã) (EN)

európai mormota (L: Marmota marmota) - Rendszertanilag a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, a mókusfélék (Sciuridae) családjába tartozik. Metszőfogának elülső oldala barna, barnás-sárga, vagy barnás-vörös színű, a fiataloké fehér. Teste felül sárgás árnyalatú szürkésbarna, az egyes szőrszálak hegye világos. Oldalai sárgásszürkék, alsóteste vörhenyes-sárga. Fejtetője lapos, fülei kicsinyek és kerekdedek. Bozontos farkának vége feketés. A mormotának, mint a mókusfélék családjának legnagyobb termetű képviselőjének, a testhossza eléri a jó 60 cm-t, farok hossza 12-18 cm, míg testtömege elérheti akár a 9 kg-t is. Napos, rövid füvű hegyi legelők lakója. Üregekben lakik, kolóniában él és téli álmot alszik A mormota ürege 1 m mély és a főkamra mellett bizonyos távolságban vakon végződő járatokat, „illemhelyeket" épít. A vackot ősszel puhán kibéleli fűszálakkal, de táplálékkészletet nem halmoz fel benne. Táplálkozásukban nagyon fontos szerepet játszik a növényzet. Csak felületesen rágják meg az ennivalót, ezért szervezetük rosszul aknázza ki a tápértéket, s az állatok ezért csak az egészen friss és könnyen emészthető hajtásokat eszik. Ezek elsősorban lágyszárú növények fiatal, nedvdús hajtásai, fiatal levelek, virágok és éretlen gyümölcsök, termések. Télen 6-7 hónapon át alszik, a kotorék bejáratát belülről elzárja. Téli álma idején nem vesz magához táplálékot, bár 3-4 hetente felébred, hogy vizeljen és ürítsen. A rövid nyári időszakban, egy zsírréteget szednek magukra és a téli álom idején ebből élnek. Ilyenkor a szervezetük teljes takarékon működik, a normális 36-37 fokról, 6-8 fokra hűl le, a szívdobbanások száma 114-ről, 4-re csökken. A család mindig együtt tölti a telet. Tíz közül kilenc mormota a téli álom ideje alatt pusztul el. Tavasszal, ébredés után sokat esznek, és hamarosan ismét testesebbek lesznek. A nagy téli közösségek feloszlanak és a lényegesen sekélyebb nyári lyukakba már különálló párok, vagy kisebb csoportok költöznek. Az egy lakóhelyen élő mormoták szoros kapcsolatot tartanak, rendszeresen üdvözlik egymást, orrukat összedörgölik, fejüket összedugják, mintha beszélgetnének. Ha valami gyanúsat észlelnek, éles, messze hangzó füttyel jeleznek. Az április, májusi párzást kölcsönös ölelések előzik meg. A hímek közt látszatharcok folynak, mellső lábukkal dobogva, kifent fogakkal rohannak egymásnak. Párzás után a hím elhagyja a nőstényt, és egy időre külön lyukba költözik. Kb. 5 hét vemhesség után, a nőstény legtöbb 7, zárt szemű, csupasz kölyköt hoz a világra, amelyek mintegy 30 g-ot nyomnak. Három hét után elkezdik nyitogatni szemüket, és a metszőfoguk is kibújik. Jó négy héttel később hagyják el először a lyukat és sokat játszanak a napon. Csak 2 éves korukra nőnek fel, válnak ivaréretté. Ha a mormotának sikerül túljutnia az első éven, akár 15 évig is élhet. (VU)

európai nyérc (L: Mustella lutreola /Lutreola lutreola/ CZ: norek evropský; SK: tchor norok /norok európsky/; GB: European mink; F: vison ďEurope; D: Nerz /europäischer Nerz/) - Vidramenyét. (KF:VSzT)

európai őz - (L: Capreolus capreolus (Linnaeus, 1758); GB: Roe deer; D: Reh; I: Capriolo; F: Chevreuil européen) (FS:VÁ)

európai vörösfenyő (L: Larix decidua; D: Europäische Lärche) (IÁ:EFVSZ)

európai-orosz lajka (GB: Russian-European Laika) - Orosz fajta; származása ismeretlen. Univerzális vadászkutya; a mókustól a vaddisznóig szinte mindenre vadásznak vele. (W:KT)

Euszták (Eustach) - Az osztrák vadászok védőszentje. (Németországban is ő volt a 15. századig, amikor Hubertusz kiszorította vallásos jelentőségébõl.) A történeti személy feltehetően egy Eustachius Placidus nevű római katona volt, aki előtt egy ízben megjelent egy szarvasbika, agancsában kereszttel, és a látomás hatására Eustachius felvette a kereszténységet. (EN)

Euszták (D: Eustachius) - Az osztrák vadászok védőszentje, hasonlóan, mint Németországban (a 14-15. században), azonban Hubertusz kiszorította vallásos jelentőségéből. Feltehetően Euszták (Egyed), Placidus nevű római katona volt, aki előtt megjelent egy szarvasbika, agancsában kereszttel, és ezért felvette a kereszténységet. (VL)

Szent Euszták (D: Eustach) - Római neve: Placidus. Traianus római császár hadvezére, aki keresztény volt. Nagy vadász. Görög: Eustachius Placidus (Hubertus monda). (K:MVSZGY)

eutróf (D: Eutroph) - Tápanyagban gazdag. (VL)

eutrofizáció (D: Eutrophierung, Eutrophisation) (IÁ:EFVSZ)

eutrofizálás (D: Eutrophierung) – Tápanyagbevitel (mindenekelőtt foszfát és nitrogén) a vizekbe, vagy a talajba. Növeli a biomassza-termelést. Tavakban az eutrofizálás során erős algásodás következik be, mert az algák fejlődéséhez is sok tápanyag áll rendelkezésre. Az algák kipusztulása után nem elegendő a víz oxigéntartalma ahhoz, hogy a felhalmozódott, elpusztult algákat lebontsa. Az oxigénmennyiség nagy része lekötődik a lebontás során, és a tóban oxigénhiány következik be, a tó oxigénháztartása felborul, és azok az organizmusok (szervezetek), amelyeknek a tóban oxigénre van szükségük, oxigénhiány miatt elpusztulnak. Az erősen eutrofizált vizek biológiailag halottak. A tápanyagok csökkentésével, oxigén bevitelével javítható az eutrofizálás, ill. meg kell akadályozni az újbóli tápanyagbevitel lehetőségét. Csökkentésére megfelelő intézkedések a tó körüli gyűrűs csatornázás és a szennyvíz kémiai tisztítása tisztítóberendezésekben, ugyanis a tápanyagok jelentős része a szennyvízzel, műtrágya-bemosódással jut a természetes vizekbe. Ügyelni kell a mezőgazdasági trágyázás során a helyes adagolásra és az időpontra. (VL)

evedző (D: die Fahne) - A vízi szárnyas lábai. (F:VMSZ)

evedző tollak - (D: Schwungfedern) (F:VMSZ)

evedzők - A vadludak, vadkacsák és hattyúk lábai. (BK:VM)

evedzőtoll (D: Schwungfeder) - A szárnyak legerősebb tollai. (BK:VM)

evet - Kelempászmadár, mókus. Személy- és helynevekben már 1215-től adatolható, köznévként 1395 körül bukkan fel írásos forrásban. A népnyelvben 1810 eletke. Bizonytalan eredetű szavunk, egyes magyarázatok szerint származékszó, és alapszava ősi uráli örökség, mások szerint az ugor korból való, osztják nyelvjárási rnegfelelője azonban nem meggyőző. A 'mókus' jelentésű evet, evetke kihalóban lévő név, székely tájszó. Származéka az evetbőr 'szürke mókus prémje'. Az evet prémje drága, a szürke mókus 'Sciurus vulgaris' bundájának régies neve. A középkorban az adófizetés részben evetbőrrel történt. A mókus fontos szerepet töltött be a germán hiedelemvilágban. Donar isten a vörös mókust szembeötlő bundája miatt szentnek nyilvánította. A germánok és angolszászok a téli és nyári napfordulókon áldoztak neki. Egy magyarországi ásatáson a gyermeksírokban mókuscsontvázakat találtak. (RJ:ÁE)

evet (D: Eichhorn) - Evét, mókus, czibabó, pele, csáj. (BK:VM)

evet - Mókus. (K:MVSZGY)

evet (D: Eichkatze) - Mókus. (F:VMSZ)

evet(ke) - Mókus (MÁSZ)

evet vitorlája (D: die Fahne) - Mókus farka. (F:VMSZ)

evez (D: rudert) - A vadruca v. vadlúd, midőn a víztükrön egy pont felé tartva halad. (H:VM)

evező - A vadréce, mint tudjuk, kiválóan röpül, de úszni (evezni) is remekül tud. (Ezért mondta Mazsola vadásztárs a harmadik vadász-vizsgáján, hogy a vadréce kétéltű. Meg is indokolta, megfejelve a katonai kétéltű páncélos jármű példájával - mentegetőzve, amiért a páncélos nem repül. Mazsola utóbb a negyedik megyében sikeres vadászvizsgát tett.) A vadásznyelv a réce úszólábait hívja evezőnek. (VE:MSzT)

evezők - A vadkacsa lábai. (K:MVK)

evezők (D: Ruder, Latschen) - A vadlúd, a vadruca lábai. (H:VM)

evezőláb (GB: webbed foot, palmate foot; D: Ruder, Latschen /Schwimmfuß, Ruderfuß/; F: pied palmé; RO: picior cu membrana ânotătoare) - Úszóláb. (ZGYT:KVSZ)

evezőláb (CZ: plovák /veslo/,/noha vodní pernaté zvěře/; SK: noha vodnej pernatej zveri; GB: palmiped leg; F: pied palmé; D: Latsche /Ruder/,/Schwimmvögel/) - Úszóláb, vízi szárnyasvad lába. (KF:VSzT)

evezőláb - 1: (D: Pinnen) A borjúfóka és más fókafélék uszonyszerű úszólábakká átalakult végtagjai. (VL)

2. (D: Ruder) - Az úszómadarak úszóhártyával ellátott lába (récefélék, ludak stb.). (VL)

evezőlábak - Ha az összekötő hártya mind a négy ujjat összeköti. (K:MVK)

evezőlábúak (D: Ruderfüßler) - Halevő, jól úszó és bukó vízimadarak régi madárrendszertani elnevezése (ma: gödényalkatúak rendje). Mind a négy lábujjat úszóhártya köti össze. Ide tartoznak a gödények, kárókatonák és szulák. (VL)

evezőtoll (D: Schwungfeder) (IÁ:EFVSZ)

evezőtoll (CZ: pera ruční; SK: perá ručné; GB: primary feathers; F: rémiges primaires; D: Pennen /Handschwingen/) (KF:VSzT)

evezőtoll - A madarak szárnyán található kéz, kar és vállevező tollak, melyek a fajra is jellemzők. (K:MVSZGY)

evezőtoll - Csapótoll, sugártoll, lendítőtoll. A szárnyon való elhelyezkedés szerint van első és másodrendű. (K:MVK)

evezőtollak (D: Schwungfedern) - Az alsó és a felső karon ülnek a rövidebb és többnyire gyengébb, kevésbé merev karevezők. A tetőcserép módjára egymás fölött fekvő fedőtollak rendszere (a felső és az alsó szárny kézfedői) zárja el a hézagokat az evezőtollak között. (VL)

evezőtollak (D: Schwungfedern) - A szárnyak erős, hosszú tollai, melyekkel a szárnyasok repülnek, a légben eveznek. (H:VM)

evolúció (D: Evolution) (IÁ:EFVSZ)

evolúció (D: Evolution) - Az élőlények mai formagazdagsága a sok százmillió éves fejlődés során alakult ki. A fajok és alfajok, változatok képződéséhez vezető lépéseket mikro-evolúciónak nevezik, mialatt a makro-evolúció a magasabb rendszerbeli kategóriákhoz - mint törzs, osztály, rend, család - vezet. Emellett a különböző evolúciós tényezők együtt is működnek: a mutációs képesség, a kiválasztódás, az izoláció, a populáció hullámzásának a jelensége (populáció-dinamika) és az ökológiai határok. (VL)

evódia (L: Evodia hupehensis Dode) - Kínai mézesfa. (CSR:EFCS)

ezreskacsa - Csőrgő réce (MÁSZ)

ezüst hárs (L: Tilia tomentosa; D: Silberlinde) (IÁ:EFVSZ)

ezüst juhar (L: Acer saccharinum; D: Silber Ahorn) (IÁ:EFVSZ)

ezüstérmes trófea - (D: Silbermedaillentrophäe) (IÁ:EFVSZ)

ezüstfa - (L: Elaeagnus angustifolia; D: Schmalblättrige Ölweide) (IÁ:EFVSZ)

ezüstfa - (L: Elaeagnus angustifolia L.) Harmadrendű fa vagy cserje, az ezüstfafélék (L: Elaeagnaceae) legfontosabb faneme, keleti mediterrán eredetű. Nálunk teljesen helytelenül „olajfa” vagy „olajfűz” néven ismerik, pedig semmiféle kapcsolatban nincs egyikkel sem. (EVFL)

ezüstfafélék - Homoktövis (L: Hippophaë rhamnoides L.); keskenylevelű ezüstfa (L: Elaeagnus angustifolia L.). (TA)

ezüstfácán (L: Genaeus nycthemerus) - Díszmadár. (MÁSZ)

ezüstfácán (L: Euplocomus nycthemerus, D:  Silberfasan, GB:  silver pheasant, N:  zilverfasant) - Jelentése díszmadárként tenyésztett fácán, amelynek hímje a hátán ezüstfehér színű. A névadás alapja a hím madár háti tollazatának színe volt. (RJ:ÁE)

ezüstfenyő (L: Picea pungens; D: Blaufichte, Graufichte, Stechfichte) (IÁ:EFVSZ)

ezüstfenyő - Észak-Amerikában honos fenyőféle. Nálunk parkokban, kertekben díszfaként nevelik. Igen hálás díszfa, mert károsítói jóformán nincsenek. Tűi ezüstös-fehérek, innen kapta nevét. (EVFL)

ezüsthárs (L: Tilia tomentosa; D: Silberlinde) (IÁ:EFVSZ)

ezüsthárs (L: Tilia tomentosa Mönch) - Magas termetű, szabályos, fiatal korában kúp alakú koronát fejlesztő lombhullató fa. Törzse egyenes, kérge sima, zöldesszürke, idősebb kroában finom repedések tarkítják. Ágai a sudarat egyenletesen körülvéve meredeken felfelé tartanak. Vesszőjét és lekerekített csúcsú, tojásdad, zöld rügyeit ezüstös pikkelyszőrök borítják, a dús, fehér szőrzet különösen a fiatal, fejlődésben lévő hajtásokon feltűnő, ekkor látszik legjobban a hajtás szimpodiális (más néven cikk-cakkos vagy zegzugos) növekedése is. Váltakozó szórt állású levelei kerekdedek vagy széles tojásdadok, a levél válla szíves vagy ferde (aszimmetrikus), csúcsa kihegyesedő, széles egyenletesen fűrészes. A levél színe fakó zöld, ezüstfehér vagy szürkészöld fonákát a csillagszőrök egyenletesen borítják, de ez a szőrzet a fa környezetétől és a levél fény-árnyék viszonyaitól függően igen változó lehet, előfordulnak szabad szemmel csupasznak látszó fonákú levelek is. A levél biztos határozóbélyege, hogy a fonáki érzugokban nincsenek szőrcsomók, ott ugyanolyan csillagszőröket találunk, mint amilyenek az érközi részeket borítják. Forró nyári napokon az ezüsthárs levelei többé-kevésbé függőleges helyzetbe állnak, vagy fonáki oldalukat fordítják a Nap felé, ezzel csökkentik a párologtatás okozta vízvesztést. Őszi lombszíne aranysárga. Virágai 6-9-tagú bogernyőben állnak, a virágzati tengely félig összenőtt a szintén csillagszőrös repítő fellevéllel. Csészelevelei halvány zöldes-fehérek, tövükön nektármirigyek találhatók. Sziromlevelei vajsárgák, kanalasak, porzói nem nyúlnak túl a takaróleveleken, bibeszála viszont túlnyúlik a porzókon. Az őshonos hársfajok közül egyedül az ezüst hárs porzói között találunk petaloid sztaminódiumokat. Ezek az öt falkába tömörült porzók falkánkénti legkülső tagjai, melyek portokot nem viselnek és alakjuk sziromhoz hasonló (bár azoknál kisebbek). Termése gömbölyű, szőrös makk. Az ezüst hárs szárított virágzatát tea készítésére nem ajánlják, mert leváló apró szőrei allergiát okozhatnak. Az ezüsthárs rendkívül ízletes méze aromában túltesz a kis- és nagylevelű hárs mézénél, fogyasztása semmilyen allergiás reakciót nem vált ki. Szárazságtűrése, szép lombja és szabályos koronája miatt az ezüsthársat díszfaként széles körben ültetik. Egyik legszebb hazai fajtáját szelestei kastélyparkban talált igen szabályos, tojásdad, tömött koronájú, dúsan szőrös levélfonákú példányról szaporították le, és világszerte 'Szeleste' néven forgalmazzák. Familia: Malvaceae. Család: Mályvafélék. Magasság: 25-30 m. Virágzás: július. Termésérés: szeptember. Származás: Délkelet-Európa és Kis-Ázsia. Élőhely: A Balkánon gyertyános-tölgyesek elegyfája. Hazánkban, a Dél-Dunántúlon, természetes elterjedési területének északi határán száraz tölgyesek jellemző, gyakori faja. (TA)

ezüstlégy - Nyílt irányzék céltüskéje. (Sz.Zs.)

ezüstsirály (L: Larus argentatus; D: Silbermöwe) (IÁ:EFVSZ)

ezüstsirály (L: Larus argentatus; GB: Herring Gull) - Régen a sárgalábú és a sztyeppi sirállyal azonos fajba sorolták, ma három különböző fajként kezelik őket. Az ezüstsirály hazánkban ritka téli vendég. Az öreg madarak lába ellentétben a másik két hasonló fajjal, hússzínű. Kereszteződhetnek más nagy sirályokkal, így a sztyeppivel és a sárgalábúval is. Mindenevő. Vízen, szárazföldön és a levegőben is sikeresen zsákmányol. A táplálék összetétele változatos, magvak, termések, férgek, rovarok, csigák, kagylók, más gerinctelenek, hal, kisemlős, tojások, fiókák, dögök és hulladékok alkotják. Állománya növekvő, melynek oka a növekvő hulladék mennyisége. Akár 30 évet is élhet. Részben vonuló, a fiatal madarak kóborolnak. Tengerpartokon, folyópartokon, tavaknál és magashegységekben is költ. A magas sziklákat szereti, de szigeteken, homokpadokon, poldereken, fellápokon, nádasokban, mezőgazdasági területeken is költhet. Főleg a talajra, néha fára fészkel, vagy akár urbán környezetben, lakóépületek tetején, erkélyein is megtelepszik költeni. Ez utóbbi igen gyakori jelenség, és társadalmi probléma is egyben Európa tengerparti nagyvárosaiban. Április közepétől augusztus közepéig költ. Mindkét szülő részt vesz a fészeképítésben, de a fészekanyagot a hím hordja. 2-4 tojást rak évente egyszer, de pótköltése is előfordulhat. Mindkét szülő kotlik, 2-4 óránként váltják egymást 28-30 napon keresztül. Az etetésben is mindkét ivar részt vállal. A kirepülési arány mindössze 20-40 %. Hazánkban rendszeres vendég, kóborló, elsősorban télen. Védett, természetvédelmi értéke 25 000.- ft! (MME)

ezüstös sirály (L: Larus argentatus) - Nagysirály, lósirály, lócsér, lószemű sirály. H. 57—60 cm. Színe halványszürke, alsóteste fehér. Csőre citromsárga, lábak testszínűek. Nálunk ritkább. (K:MVK)

exóták (D: Exoten) - Olyan külföldi fafajok, amelyek betelepítése - ellentétben a jövevény és honi fafajokkal - nem jár gazdasági haszonnal; előfordulásuk parkokra, kertekre és egyes erdőkben kísérletképpen telepített egyes fákra korlátozódik (pl. tulipánfa, mamutfenyő). Az exóták esetében fokozott a vadkárveszély. A természetvédelem elvei szerint csak őshonos fafajok telepítése támogatható. (VL)

expanziós lövedék (D: Expansionsgeschoß) - Az üreges végű, becsapódáskor szétnyíló lövedék korábbi elnevezése, manapság korszerű vadászlövedékként alkalmazzák (speciális lövedék), amelyeket inkább deformációs lövedékeknek lehetne nevezni (golyóspuska-lövedékek, repeszlövedékek, kompakt lövedékek). (VL)

expanzív lövedék (D: Deformationsgeschoß) - A különleges célballisztika megismerése olyan speciális lövedékek fejlesztéséhez vezetett, amelyek a vad testébe csapódva optimális hatást váltanak ki. Nem szabad a lövedéknek a testbe csapódva szétesni (repeszhatás), hanem gombaszerűen kinyílnia, deformálódnia kell. Ez azt jelenti, hogy a lövedék átmérőjét erősen meg kell növelni anélkül, hogy a tömegéből veszítene, amely elegendő sebballisztikai lövőhatást (kilövés) és sokkhatást okoz. Ezt a hatás különféle köpenykonstrukciókkal érik el, illetve köpenyanyagokkal és formákkal. Legismertebb képviselői az ABC-, a KS-, a Nosler Partition, illetve a Solid Base, a Core Lokt és a Silvertip lövedékek, és még egy sor másfajta lövedék, hiszen csaknem valamennyi tölténykészítő cég átállt az expanzív lövedékre. A célballisztika szempontjából az expanzív lövedék egyrészt repeszlövedék, másrészt a teljes köpenyes lövedékek között foglal helyet, ahol az átmenet a repeszlövedékek felé sok köztes fokozatot ölel fel. A szokásos részleges köpenyes lövedékek az úgynevezett részben széteső lövedékek, mint például a H-Mantel lövedékek vagy a TIG és TUG. (VL)

expanzív golyó - Golyósfegyver-lövedék, aminek hegyében kis bevájt üreg van. Kilövéskor levegő préselődik az üregbe, és a becsapódáskor az ólommag hegyét vagy az egész golyót darabokra, szilánkokra fröccsenti széjjel.  (Eö:VNy)

explozív lövedék (D: Explosivgesschoß) - Ezt a megnevezést azokra a lövedékekre használják, amelyekben robbanótöltet van, és a célban, becsapódáskor robbannak. (VL)

Express-puska (D: Expressbüchse) - 350, 400, 500, 575 öbű, sekély csigavonású, igen nehéz csövű puska, mely nagy portöltésével (a pormennyiség 12 öbű puskának felel meg) a löveget roppant kezdő erővel kilöki, annak 150-200, de 400 méterre is teljesen vízszintes röppályát biztosítva. (H:VM)

expresszhuzag (D: Expreßzüge) - Az angol expressz golyóspuskák huzagolása nagyon lapos volt, mivel kezdetben ólomlövedékkel, illetve vékony köpenyű rézlövedékkel töltötték, ezt nevezik expresszhuzagnak. Ezzel szemben a golyóspuskák csöveinek mély barázdás a huzagolása, vagy poligoncsöve van. (VL)

expressztöltények (D: Expreß-patronen) - Összehasonlítva az angol származású, katonai célokra készített, szűkített hüvelyű töltényekkel, ezek nagyobb teljesítményűek, többnyire hosszú hüvelyűek, nagy űrmértékűek, amelyeket egy vagy kétcsövű expressz golyóspuskából lőnek ki. (VL)

extenzív legelők (D: Extensivweide) - Extenzíven használt marhalegelő. Hasznosításának feltétele a területek elégséges nagysága. (VL)

ezermagsúly (D: Tausendkorngewicht) - A vetőmag 1000 darabjának súlya. Az ezermagsúly a különböző vetőmagféleségtől, fajtól, a fajtájától és az éves növekedés alakulásától függ. A vetőmagmennyiség kiszámolására (egység) használatos. (VL)

ezreskacsa - Csörgő réce (Anas crecca) (ÁN)

ezüst róka (L: Vulpes chama; CZ: liška stříbrná; SK: líška strieborná; GB: silver fox; F: renard argenté; D: Silberfuchs) (KF:VSzT)

ezüstfafélék (L: Elacagnaceae) - Gyakran tövises fák vagy cserjék, szórt állású, épélű, csillagos vagy pikkelyszőröktől ezüstösen csillogó levelekkel és hímnős vagy egyivarú, négytagú virágokkal. A csésze színes, a párta hiányzik. A termés bogyószerű vagy csonthéjas. (CSR:EFCS)

ezüstfácán (L: Gennaeus nycthemerus /Lophura nycthemera/; CZ: bažant stříbrný; SK: bažant strieborný; GB: silver pheasant; F: faisan argenté; D: Silberfasan) -  (KF:VSzT)

ezüstnyár (L: Populus nivea) (OD:EF)

ezüstnyárfa (D: Silberpappel) (VL)

erdei nyúlstráf - Egyetlen hátránya, hogy a távoli nyulakról le kell mondani. Erdőben sokkal rövidebb a lőtávolság határa, ritkán haladja meg a negyvenöt lépést. Öreg sörétre nincs szükség - fák között sokkal alkalmasabb az apró - erdőben tehát az angol puskák határtalanul csillogtathatják tudásukat. Rendszerint minden puskás egy-egy ösvényen, „vadászlénián” halad, csak a kétoldalt mellé csatlakozó, sűrű hajtósor járt a fák közt. A puskásösvény esetenként kényelmes, hat-tíz méter széles nyiladéknak, de legtöbbször bizony csak keskeny, alig méternyi széles gyalogútnak bizonyult. Szálerdőben vagy lécesben nem is volt különösebb nehézség, abban ugyanúgy meglőhető a negyven lépésen belüli nyúl, akár a szabad mezőn. Feltéve persze, hogy az illetőnek nem újság az erdei vadászat, nem keresgél szabad lőrést, hanem a fákra való tekintet nélkül, ugyanúgy lő a nyúlra, mintha az erdő selyempapírból lenne. Az apró, 10-12 sörét, még ha kis részét felfogják is a fák, mindig talál magának utat, többnyire eléri a nyulat. A legtöbb puskás úgy érzi, hogy kitűnő formában van, szinte egyetlen nyulat sem hibáz. Megfeledkezik róla, hogy rövidített távolságra, a mezőn szokásosnak csaknem felére lövöldöz. Ha azonban fiatal faállomány vagy éppenséggel sűrűség esik mindkét oldalt, ráadásul a vadászösvény is keskeny volt, akkor bizony nagyon is gyakorlott, erdei nyúllövésben ugyancsak otthonos fegyverforgatóra van szükség, hogy a keskeny lénián átvillanó nyulat felbuktassa. A találatot ilyenkor csak az ösvényen fehérlő egy-két gyapjúpihe jelzi, reményt nyújtva a közeledő puskásnak, hogy sűrűbe tűnt nyulát az odaérő hajtók kihajítják a léniára, hogy a rudasok majd felköthessék. Izgalmas és a vadász részéről villámsebes reakciót igénylő puskázás az ilyen - hát még ha sok a kinigli is, szempillantás alatt átvillanó üreginyúl. (Sz.Zs)

esti beszállás - A fajdkakas már napnyugta tájban felkeresi másnap hajnali dürgőhelyét. Vagy azon a fán kezdi majd, reggel, melyen éjjeli pihenőjét töltötte, vagy a szomszédos fák valamelyikén. A távolról dürgőhelyére érkező, beszálló nagykakasnak zajos szárnyveréssel járó felgallyazását mondjuk „esti beszállás”-nak. Néha ilyenkor is dürög, de sosem olyan kitartóan, mint hajnalban. Az esti beszállás rendszerint nem is a vadászat, hanem elsősorban a megfigyelés, a „kihallgatás” ideje. Az alkonyatkor érkező kakast, dürgőhelye közelében takarásba húzódva lessük. Berepülését hangos surrogás jelzi. Lehetséges, hogy utána azonnal hallat néhány kappogó vagy korgó hangot. Aztán vagy végleg elhallgat, vagy kicsinyenként szaporítva szavát, esetleg teljes dürgőstrófává is gyarapítja. Gyakoribb eset azonban, hogy teljesen csendben van. Többnyire nem marad meg eredeti „beszáIIófáján”, hanem „átáll” valamelyik szomszéd fára. Néha két-háromszor is helyet cserél: verdeső rebbenéssel válogatja az éjszakázásra legmegfelelőbb fát. S amelyiken végül megállapodik, azon kezd el következő hajnalban dürögni. (Sz.Zs)

elsőrendű puskás - Akinek duplára lőtt két fácánja egyidőben van a levegőben - vagyis a jobb csővel meglőtt még nem ütötte meg estében a földet, amikor a bal cső madara már megbicsaklott. Ilyen puskástól remélhető a „dupla duplázás”, a szemközt hajtott fogolycsapat vagy fácáncsokor négy különböző tagjának, két gyors duplával való tiszta kilövése. A tehetséges, elsőrendű puskás madara találat után kisebb, a gyengéé nagyobb lesz! Egyik „úgy gyütt lefelé, mit a körte”, a másik csak „úgy kalimpált alának, mint az üres ködmön”. A jól bögyközépen talált liba szorosan összekapja szárnyát, körte formájú lesz, „kisebbé válik”. Míg a szárnyazott vagy farba talált pongyolán kalimpál lefelé, „szétveti kezét-lábát”, akár az üres ködmön - „nagyobb lesz”, mint amilyen lövés előtt volt. (Sz.Zs)

előrelövés - Elébe fogás, elébe tartás. Szemközt repülő vadnál nehezíti, hogy puskánk csöve eltakarja a madarat, félig-meddig vaktában sütjük el. (Sz.Zs)

excellenzstand - Protekciós, kiváltságos lőállás. (Sz.Zs)

 

 

 

 

 

 

Holdfázis

Telihold
Telihold
14 napos
Powered by Saxum

Látogatóink száma

0453080
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
A hónapban
Múlt hónapban
Összesen
91
103
403
452072
1772
3432
453080

Az Ön IP címe 44.211.26.178
2024-06-21 23:48
"A vadászat többek szemében a férfiasság, az erő, a hatalom szimbóluma is. A vadászok azt tartják, hogy a vadászaton ismerszik meg, ki milyen ember valójában."
Bársony István
A vadászathoz idő kell, csend, békesség, ködpárás hajnalok, hernyó az ágon, őszapó rebbenése vagy erdei szalonka korrogása.
Szarvasbogár a tölgylombon és ezer apró nesz körben a szarvasbôgéssel teli erdôben.
Ha mellesleg még lőhetünk vagy tanulhatunk is valamit - az már ajándék!