Szemere László
Szemere László
Szemere László 1884. október 26-án született Lasztoméren (Zemplén vm., ma: Szlovákia) középbirtokos családból, amely a múlt századbeli függetleségi harc idején miniszterelnököt is adott az országnak (Szemere Bertalan). Családjukban hagyomány volt, hogy a fiúk jogásznak vagy katonának mentek; Lászlónak az előbbi jutott: a gimnázium elvégzése után jogi tanulmányokat folytatott Sárospatakon és Budapesten.
Államvizsgáit Erdélyben, Kolozsvárott (Cluj, ma: Románia) tette le. Az erdélyi Csík vármegyében lépett közigazgatási szolgálatba, itt 1918-ban szolgabíróvá választották. Csíkszeredán kötötte első házasságát 1915-ben, a másodikat 9 év múlva Budapesten. Házasságaiból három lánya és egy fia született. Szemere László számára a közigazgatási pálya kényszerű kitérő volt, valójában mindig a természet színes világa érdekelte, ez iránt érzett elhivatottságot. Egy későbbi írásában így vall erről: "A természetkedvelőnek otthona az erdő, fáival, madaraival és szívünkhöz odaférkőznek a néma, de olykor színpompás gombák is." Fiatal korában aktívan sportolt, így, a céllövő keret tagjaként, résztvett az 1906-os Pánhellén Játékokon Athénben.
Kezdetben elsősorban ornitológiával foglalkozott. 1905-től a Természettudományi Társulat tagja, 1907-től a Magyar Ornitológiai Központ rendesmegfigyelője. A következő évben már cikke jelenik meg az "Aquila" c. folyóiratbana kékvércsék életmódjával kapcsolatos megfigyeléseiről. Erdélyből is rendszeresenküldött lőtt anyagot az Ornitológiai Központba gyomortartalom-vizsgálatra és agyűjtemény gyarapítása céljából. Ilyen előzmények után kapott 1920-banszakelőadói állást a Magyar Királyi Madártani Intézetben, Budapesten. Időközben, miután 1918-ban be kellett szolgáltatnia vadászfegyverét a román hatóságoknak, érdeklődése a gombák világa felé fordult. 1926-ban a Növényélet és Kórtani Állomás Gombászati Osztályának vezetője lett.
Ugyanez évben jelent meg "Gombáskönyv kezdők részére" c. munkája , amely 200 faj leírását tartalmazza. A külföldi irodalomból merített tudnivalók mellett a könyvben személyes megfigyeléseit is közölte. Az egyes gombákat saját, természet utáni rajzaival és színes festményeivel illusztrálta. A képeket levelezőlapként is felhasználta, ami szintén az ismeretterjesztés céljait szolgálta. Az egyik lapon éppen egy cseh mikológus, Pilat neve szerepel, akivel szintén levelezésben állt. A földalatti gombák közül a hazánkban előforduló 10 leggyakoribb fajt ismerteti és gyakorlati tanácsokat is ad e gombák gyűjtéséhez. Pl.: " Néhol a gomba felpúposítja, sőt meg is repeszti maga felett a földet, a gyakorlott szem ezeket is észreveszi. A tót fiúk mezítláb csoszogva az ilyen domborodásokat megérzik."
Természetesen szó esik a betanított állatok felhasználásáról és a gombák jelenlétét valószínűsítő egyéb jelek megfigyeléséről, a szerszámok használatáról is. A kutyákkal kapcsolatban megemlíti: "A vadászkutya nem alkalmas a gombakereséshez, mert inkább kutat a vad után, mint gomba után." A könyvecskében a gombák felhasználására szolgáló hasznos tanácsok is találhatók, így ételreceptek, tartósítás. Ma már kuriózumszámba megy a "taplókészítés tűzütéshez" bükkfataplóból (Fomes fomentcirius) vagy a "gombatenta készítése" tintagombákból (Coprinus). A legérdekesebb talán az, hogy ezeket az eljárásokat a gyakorlatban is alkalmazta.
A bükkfatapló preparálására ajánlott eljárás a következő: "A csöves részétől elválasztott, lehántott és lemezekre szeletelt taplót hamuval kevert forró vízbe tesszük. Két hét múlva innen kivesszük s levegőn megszárítva, salétromos vízbe tesszük, s pár napi állás után innen kivéve fakalapáccsal puhára sulykoljuk." Nem egyszer csodáltuk meg, amikor acéllal és kovával tüzet csiholt még a 70-es években is. A fentiek szerint előkészített, száraz taplót ilyenkor még kénporba mártotta, hogy könnyebben meggyulladjon.
"Gombatenta" készítésére a gyapjas tintagombát /coprin chevelu/ (Coprinus comatus) és a ráncos tintagombát (C. atramentarius) tartja alkalmasnak: "A gombából tentát készíthetünk, ha egy csészében állni hagyjuk. A levét időnként letöltjük egy üvegbe, pár csepp szegfííolajat vagy karbolsavat, kevés gumarabikumot adunk hozzá. Használat előtt az üveget fel kell rázni. Az így nyert tenta színtartó."
A 20-as évek közepétől rendszeresen közölt gombászati vonatkozású, ismeretterjesztő cikkeket a "Természet", valamint az "Iljúság és élet" hasábjain. Elsőként ismertette a szakirodalomban a parlagi tölcsérgomba (Clitocybe corda) mérgező hatására vonatkozó adatokat (1926). Eredeti megfigyeléseit tartalmazó közleményei jelentek meg a "Herba", a "Botanikai Lapok" és a "Magyar Gombászati lapok" c. folyóiratokban, sorozata volt a Nimród Vadászlapban. Közleményeinek száma meghaladja a 200-at.
Szemere László Magyarország nagygombáiról szóló szakkönyv kiadását is tervezte. A kézirat már 1936-ban elkészült, de a kiegészítő anyagot élete végéig gyűjtötte. Bár a taxonómiai felfogás, mint tudjuk, sokat változott azóta, kutatók számára ma is érdekes forrás lehet ez a munka.
A kézirattal párhuzamosan Szemere közel 800 gombafaj akvarelljét készítette el, amelyet a Természettudományi Múzeum vásárolt meg Növénytára számára, ahol ma is őrzik. Budapest környékén végzett gyűjtései többszáz adattal gazdagították a tájegység adattárát. Gombapreparátumait a Nemzeti Múzeum Növénytárának ajándékozta; ez a gyűjtemény, sajnos, a II. világháború során, Budapest ostromakor elpusztult. Később összeállított földalatti gombagyüjteménye az említett intézményben található.
Somogy megyében fekvő birtokán, Pamukon és Somogyfajszon kezdett foglalkozni a földalatti gombák csoportjával, amely munka még nagyobb türelmet és kitartást követel. Egy szarvasgombákban gazdag, Somogyfajsz melletti erdőrészietet a tarvágástól mentett meg avval, hogy 1956-ban sikerült 10 évre védetté nyilvánítania. Ez volt a "Hypogaea Asylum". A parcella határain található, tájékozódási pontként szolgáló nagy fákat bekarikázott arab és római számokkal jelölte meg az erdőben is.
Az adatgyűjtésen és leíráson kívül a kiváló csemegegombának számító szarvasgombák termesztésének gondolata is foglalkoztatta. A Hypogaea Asylumban e célból 160 tölgyfacsemetét iskolázott el 1957-ben és 1958-ban. Ezeket két év múlva végleges helyükre ültették; termőre fordulásukról nincs adatunk. Mivel ő akkoriban elköltözött a térségből, a fák sorsát már nem tudta személyesen figyelemmel kísérni.
A földalatti gombák vonzották a Bakonyba is 1960-ban, 76 éves korában, ahol már korábban is végzett kutatásokat. Ekkor vette az akvarellek árából a kis hárskúti házat, amelynek élete végéig lakója maradt. Innen járta szorgalmasan a környék erdeit, hogy hazatérve a zsákmányt alaposabban tanulmányozhassa.
Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy milyen szerény körülmények közt élt itt. A ház egy lakószobából, egy csikótüzhelyes kicsi konyhából és egy nagyobb, élelmiszertárolásra szolgáló kamrából állt, a folyóvíz nem volt bevezetve. A helyiségekbe egy pitvarból lehetett belépni. Ennek falát néhány madárpreparátum és kisebb festmény díszítette, mind saját munka. A szoba közepén egy speciális nagy samottkályha árasztotta télen a meleget. Körülötte csak a legszükségesebb, egyszerű bútorok, a falakon könyvespolcok sorakoztak, a mikroszkóp mindig kéznél volt. A Szemere ház minden másnap nyitva állt a gombák iránt érdeklődő látogatók előtt. A közbeeső napokon csak azért nem, mert ilyenkor egész nap az erdőt járta.
Ennek is megvolt a maga rendszere: az ismerősök tudták, hogy a naptár szerinti páros vagy páratlan napokon találják-e otthon. A házat olyankor se zárta be, ha gyűjteni ment. Egyszerű, de szellemes módszerrel tudatta ilyenkor is, hogy a váratlan látogató mikor várhatja haza: az ajtó rögzítésére szolgáló karikába egy háromélűre faragott, feliratozott fadarabot helyezett. Az elől álló írás tartalmazta az üzenetet. Ilyen egyszerű és praktikus volt minden ténykedésében.
Szívesen vette, ha a tanulni vágyók elkísérték kirándulásaira. Nyolcvan évesen is olyan ütemben ment a hegyre, mint a nála 40 - 50 évvel fiatalabbak. Minden gombazsákmányt megvizsgált, miközben felhívta figyelmünket a jellemző bélyegekre, a termőhelyi összefüggésekre. Türelmesen valaszolt minden kérdésünkre, gyakorlatlanságunk soha nem fosztotta meg derűjétől és nyugalmától. Különösen szerette az ifjúságot. Számukra mindig lapult Laci bácsi zsákjában egy-egy szelet csokoládé és mellé sok tréfás történet, találóskérdés. Ide kívánkozik, hogy egy anekdotagyűjtemény kiadásának gondolatával is foglalkozott idős korában.
Kutatásai ezidőben főleg a földalatti gombák felkutatására és leírására irányultak. E munka eredményeképpen jelent meg a Kárpátmedcnce földalatti gombáit összefoglaló műve 1965-ben, az Akadémiai Kiadó gondozásában, német nyelven (Unterirdische Pilze des Karpatenbeckens) amelyben 83 fajt közölt a területről. A könyv rövidített, magyar változata 1970-ben látott napvilágot.
Későbbi kutatásai eredményeképpen a Kárpát medence földalatti gombáinak száma 86-ra emelkedett. (A leírt 3 új faj elsőbbségét a szakirodalom később vitatta). A mellékletben azokat a hypogaea fajokat soroltam fel, amelyeket először Szemere gyűjtött vagy tett közzé e területen.
Ez utóbbi művei alapján joggal pályázhatta volna meg a Magyar Tudományos Akadémia "biológiai tudományok kandidátusa" fokozatát. Nem utolsó sorban, szégyenletesen sovány nyugdíja kiegészítésére is jól jött volna a tudományos fokozattal járó anyagi juttatás. Csakhogy, az akkor érvényes rendelkezések szerint ehhez orosz nyelvből és marxista filozófiából is vizsgát kellett volna tennie. Idős korára való tekintettel, valószínű, hogy esetében az Akadémia ezektől eltekintett volna. Ő azonban az erre irányuló kezdeményezést elhárította, mivel soha nem a címek vonzották, hanem az alkotás.
A hatvanas években bekapcsolódott a Bakony Múzeumnak a vidék alaposabb természettudományi megismerését célzó programjába is. Ennek keretében feldolgozta a vonatkozó irodalmat és herbáriumokat, amelyek adatait a sajátjaival kiegészítve 446 gombafajt írt le a területen (1973). Máig ez az összeállítás a Bakony gombvilágát összefoglaló legteljesebb forrásmunkánk.
Kutató, gyűjtő munkájába Szemere László bevonta a gombák iránt érdeklődő ismerőseit is, így váltunk a jelenlévők közül többen is tanítványaivá, barátaivá. Mivel ismeretségi köre elég nagy volt, bekapcsolásuk a kutatások hatósugarának kiszélesítését is jelentette. Habár a munka szakismeretet igénylő részét többnyire ő végezte, adatközléseinél sohase mulasztotta el a gyűjtő nevét megemlíteni, lett légyenaz egy iskolásgyerek. (Megtörtént eset). Elképzelhető, milyen szárnyakat adott a további munkához egy fiatalnak, amikor a nevét meglátta a tudományos szakirodalomban! Akiben érdeklődést látott, azt igyekezett a színvonalasabb munkára és gombaszakértői vizsga letételére is rávenni. A Mikológiái Közleményeiben megjelent első cikkemet (Az óriás álcölöpgomba, Leucopaxillus gigán tens. 1968) magam is az ő buzdítására írtam meg.
Szemere László ideális tudós volt: nagytudású, mégis szerény, életvitelében igénytelen, munkájában precíz, kitartó. Legfőbb vágya volt, hogy tudását másokkal is megossza, ezért írt cikkeket, levelezett az érdeklődőkkel vagy oktatott a gyűjtőútjain. Állandó kapcsolatban állt a magyar mikológiában tevékenykedő fiatalabb szakembergárdával is. Rendszersen értesítette őket a környéken adott időszakban gyűjthető speciális gombafajok megjelenéséről, elkísérte őket gyűjtő útjaikon. De értesítést kaptunk többen is, ha valamelyik gyümölcsfája termőben volt, boldog volt, ha a gyümölcsökből mások is részesültek. Amikor már hosszabb utakra nem vállalkozott, munkatársait kérte meg egy-egy ígéretesnek látszó szarvasgombalelőhely átvizsgálására.
A gombászati ismeretek terjesztését szolgálták azon kezdeményezései, amelyekkel egy veszprémi egyesület, az ő szavaival élve: " Veszprémi gombászok asztaltársasága" megalakítását kezdeményezte. Ennek eredeti dokumentuma a Bakonyi Természettudományi Múzeumban, Zircen található. A múzeum igazgatójának 1970-ben írt levelében még a tervezett egyesület működéséhez is adott tanácsokat. Szorgalmazta gombaismerő tanfolyamok indításátis. Az ő kezdeményezésére indítottuk első alapfokú gombaismerő tanfolyamunkat1968-ban a veszprémi tudományos intézmények dolgozói részére.
Nagy terve volt, hogy a Somogyban félbeszakadt kísérlete után a Bakonyban indítsa meg - francia mintára - az ehető szarvasgombák termesztését. Az ültetvény létesítéséhez megfelelő kísérleti területre lett volna szüksége, amelyet az állami erdészettől igényelt. Úgy tudjuk, hogy ez a kérése akkor nem talált megértésre. A munkát az is nehezítette, hogy a kiválasztott termőterület, amely a téli szarvasgomba (Tuber brumale) oltóanyagot ill. a mikorrhizált facsemetéket fedezte volna, egy élősködő gombafajjal (Rhodophyllus byssisedus) fertőződött meg.
Élete utolsó éveiben egyre inkább foglalkoztatta a környék mikológiái feltárásával kapcsolatos munkája folyamatosságának gondolata. Ennek érdekében még intenzívebben igyekezett megosztani a lelőhelyekre, forrásmunkákra vonatkozó ismereteit, egyengette a hasonló érdeklődésűek kapcsolatait.
Munkás életének 90. évében, 1974-ben halt meg a magyar mikológiái ismeretterjesztés megindítója, a földalatti gombák hazai világának legjobb ismerője. Szinte a végrendelet erejével hatnak azon sorai, amelyben arra kért, hogy az általa megkezdett kutatást, ismeretterjesztést halála után se hagyjuk abba.
Részlet:
Markóné dr. Monostori Bernadett - Dr. Galambos István:
Szemere László élete és munkássága
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 36. évf., 2-3. szám, 109-116. old.) - 1997
-ból
Szemere L[ászló].:
Ehető gombák gyűjtése, szárítása és értékesítése
(Herba 4; 12: 469. oldal) - 1921
Szemere László:
Gombáskönyv kezdők részére. Útmutató a gyakoribb gombák megismeréséhez és értékesítéséhez - 1926
Szemere László:
Gombáskönyv haladóknak - III kötetben
(Említve: „Szemere László: A téli fülőkegomba (Collybia velutipes Curt.) - Az inséges idők gombája Különlenyomat Kött Kertészeti Közlönyéből”-ban)
(2000 leirás, 75 kép) - [1927] - ???
Szemere László:
Hazánkban újabban kimutatott lemezbélésű gombák
(Botanikai Közlemények, 24. kötet; 1-2. szám; 178-181.oldal) - 1927
Szemere László:
A susulykagombák (Inocybe)
(A Természet, 24. évfolyam, 1928-02-15/3-4. szám; 25-27. oldal) - 1928
Szemere László:
A fakógombák - Hebeloma
(A Természet, 24. évfolyam, 1928-04-15/7-8. szám; 61-62. oldal) - 1928
Szemere László:
A döggombák - Entoloma
(A Természet, 24. évfolyam, 1928-04-15/7-8. szám; 62-63. oldal) - 1928
Szemere László:
A tőkegombák - Pholiota
(A Természet, 24. évfolyam, 1928-06-15/11-12. szám; 98-99. oldal) - 1928
Szemere László:
A csiperkegombák - Psalliota
(A Természet, 24. évfolyam, 1928-08-15/15-16. szám; 135. oldal) - 1928
Szemere László:
A harmatgombák - Stropharia
(A Természet, 24. évfolyam, 1928-08-15/15-16. szám; 135-136. oldal) - 1928
Szemere László:
A kénvirággombák - Hypholoma
(A Természet, 24. évfolyam, 1928-08-15/15-16. szám; 136. oldal) - 1928
Szemere László:
A sötétspórás gombáink
(A Természet, 24. évfolyam, 1928-11-15/21-24. szám; 192-193. oldal) - 1928
Szemere László:
Beszélgetés az ehető és mérges gombákról
(Műv. Útja 2; 144-162. oldal) - 1929
Szemere László:
Fehérspórás lemezbélésű gombák
(A Természet, 25. évfolyam, 1929-04-15/7-8. szám; 68-70. oldal) - 1929
Szemere László:
A bocskorosgombák
(A Természet, 25. évfolyam, 1929-05-15/9-10. szám; 86-87. oldal) - 1929
Szemere László:
A pincei csiperkegomba műtrágyázása
(Természettudományi Közlöny, 61. évfolyam, 897. füzet, 719. oldal) - 1929
Szemere László:
Eine neue Lepiota
(Zeitschrift für Pilzkunde, Leipzig. 13 (8); 191-192. oldal) - 1929
Szemere László:
Egy új árkoltpereszke
(Folia Cryptogamica 1., 823-826. oldal) - 1930
Szemere László:
A gombák
(Ifjúság és Élet 6; 1930/1931. 286-289. oldal) - 1930
Szemere László:
A téli fülőkegomba - Az inséges idők gombája
(Kött Kertészeti Közlöny, Pécs; 4, 1930. 12-13, 24-25, 43-44, 61-63.) - 1930
Szemere László:
A téli fülőkegomba (Collybia velutipes Curt.) - Az inséges idők gombája
Különlenyomat Kött Kertészeti Közlönyéből
Nyomtatott a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Rt. műintézetében, Pécs
Tűzött kötés, papír borító
15x11 cm; 18 g; 22 oldal - 1930
Szemere László:
Die Pilzkurse in Ungarn
(Zeitschrift für Pilzkunde, Leipzig. 14 (9); 177-182. oldal) - 1930
Szemere László:
Pár szó a pöfeteggombáról
(Ifjúság és Élet 6; 1930/1931.; 189. oldal) - 1931
Szemere László:
A gombák meghatározása
(Ifjúság és Élet 6; 1931/1932.; 313-316. oldal) - 1932
Szemere László:
A gombák meghatározása - Pótlás
(Ifjúság és Élet 8; 1932/1933.; 19. oldal) - 1932
Szemere László:
A gomba mint a kertészkedés mellékterméke
(Kertészeti Szemle, 4. évfolyam; 8. szám; 193-197. oldal) - 1932
Szemere László:
Der tödlich-giftige Heide-Trichterling, Clitocybe corda Schulzer
(Zeitschrift für Pilzkunde, 16; 92-98. oldal) - 1932
Moesz Gusztáv - Szemere László:
A szegfűgombához hasonló parlagi tölcsérgomba okozta mérgezések
(Egészség, 46., 97-102. oldal) - 1933
Szemere László:
A gombászati osztály ismertetése
(Szemle, a Kísérletügyi Közlemények melléklete 3.; 109-111. oldal) - 1933
Szemere László:
A csiperkegomba tenyésztése
(Természettudományi Közlöny, 65. évfolyam, 979-980. füzet, 253-254. oldal)
- 1933
Szemere László:
Ein giftiger Schirmpilz! Lepiota meleagris oder helveola?
(Zeitschrift für Pilzkunde, 12; 92-94. oldal) - 1933
Szemere László:
Csiperkegomba termesztése a kertben
(Kertészet, 8. évfolyam1934. április, 61-64. oldal) - 1934
Szemere László:
A gombák óriásai
(Növényvédelem, 12. évfolyam, 1936-11-15/11. szám, 245. oldal) - 1936
Szemere László:
A melegágyi csészegomba
(Növényvédelem, 13. évfolyam, 1937-04-15/4. szám, 76-77. oldal) - 1937
Szemere László:
Frühzeitige Pilzvergiftungen
[Zeitschrift für Pilzkunde (Nvéd. 14. 54-58. oldal)] - 1938
Szemere László:
Pilzvergiftungen aus Ungarn im Jahre 1937
Einige Date von südungarischen Pilzen
[Zeitschrift für Pilzkunde (Nvéd. 14. 109-110. oldal)] - 1938
Szemere László:
A legfontosabb ehető és mérges gombáink
[Budapest, Igazság. 1940. 50 p., fig. 12] – 1940
(Utalás » Botanikai Közlemények, 48. kötet, 1-2. szám; 129. oldal) - 1959
Szemere László:
Kereskedelmi gombáink
(Herba 1.; 212-214., 241-242., 271-273., 303-304. oldal) - 1940
Szemere László:
Gombaértékesítési útmutató - 1940
Szemere László:
A hasadtlemezű gomba
(Növényvédelem, 17. évfolyam, 1941-07-15/7. szám, 103. oldal) - 1941
Szemere László:
A rózsás tölcsérgomba Clitocybe subrosella Schulz
(Botanikai Közlemények, 40. kötet; 1-2. szám; 45-46. oldal) - 1943
Szemere László:
Dércsípte gombák kékülése
(Magyar Gombászati Lapok, 1. évf. 1. sz.; 6-8. oldal) - 1944
Szemere László:
Gombagyűjtési helyzetképek
(Magyar Gombászati Lapok, 1. évf. 1. sz.; 32-33. oldal) - 1944
Szemere László:
Egy új trágyagombafaj?
(Magyar Gombászati Lapok, 1. évf. 2. sz.; 47-49. oldal) - 1944
Szemere László:
Tájékoztató adatok beszerzése a forgalomba kerülő gombákról
(Magyar Gombászati Lapok, 1. évf. 2. sz.; 59-62. oldal) - 1944
Szemere László:
Gombagyűjtési helyzetképek
(Magyar Gombászati Lapok, 1. évf. 2. sz.; 77-78. oldal) - 1944
Szemere László:
Tájékoztató adatok beszerzése a forgalomba kerülő gombákról
(Magyar Gombászati Lapok, 1. évf. 3-4. sz.; 83-85. oldal) - 1944
Szemere László:
Dércsípte kékülés közönséges laskagombán
(Magyar Gombászati Lapok, 1. évf. 3-4. sz.; 110-111. oldal) - 1944
Szemere László:
Tájékoztató adatok beszerzése a forgalomba kerülő gombákról
(Magyar Gombászati Lapok, 2. évf. 1-2. sz.; 35-40. oldal) - 1945
Szemere László:
Bordás serleggomba, Acetabula vulgaris Fuck. tömeges előfordulása a
Duna-Tisza közének déli részén
(Magyar Gombászati Lapok, 2. évf. 3-4. sz.; 76-77. oldal) - 1945
Szemere László:
Tájékoztató adatok beszerzése a forgalomba kerülő gombákról (Befejező rész)
(Magyar Gombászati Lapok, 2. évf. 3-4. sz.; 86-94. oldal) - 1945
Szemere László:
Megemlékezés Bohus Róbertről
(Magyar Gombászati Lapok, 3. évf. 1-4. sz.; 3. oldal) - 1946
Sz[emere]. L[ászló].:
A szárított és ismét felpuhított légyölő galóca
(Magyar Gombászati Lapok, 3. évf. 1-4. sz.; 33. oldal) - 1946
Szemere László:
Az 1923. évi paksi gombamérgezésekről
(Magyar Gombászati Lapok, 3. évf. 1-4. sz.; 47-48. oldal) - 1946
Szemere László:
A tűz-ütésről
(Magyar Gombászati Lapok, 3. évf. 1-4. sz.; 48-54. oldal) - 1946
Szemere László:
A gombászati rovat beköszöntője. Gombák gyűjtése. Rizike gombáink
(Nimród Vadászlap, 1946. 61-62. oldal) - 1946
Szemere László:
Tejelő gombáink. Őzlábgombáink
(Nimród Vadászlap, 1946. 78-79. oldal) - 1946
Szemere László:
Galóca gombáink
(Nimród Vadászlap, 1946. 94-95. oldal) - 1946
Szemere László:
Fülőke gombáink. Kivétel a szabály alól
(Nimród Vadászlap, 1946. 109-110. oldal) - 1946
Szemere László:
Gombahatározó. A Clusius Codex
(Nimród Vadászlap, 1946. 139-140. oldal) - 1946
Szemere László:
A tintaszagú csiperke (Psalliota meleagris Schff.) előfordulása Somogyváron
(Magyar Gombászati Lapok, 4. évf. 1-2. sz.; 32. oldal) - 1947
Szemere László:
Kisebb területek gombáinak szemmel tartása
(Magyar Gombászati Lapok, 4. évf. 1-2. sz.; 65-69. oldal) - 1947
Szemere László:
Magyarország nagyobb gombái
(Magyar Gombászati Lapok, 4. évf. 1-2. sz.; 81-69. oldal) - 1947
Szemere László:
Szarvasgombáink és azok felkutatása
(Nimród Vadászlap, 1947. 12-13. oldal) - 1947
Szemere László:
Szegfűgombáink
Friss gomba eltartása
(Nimród Vadászlap, 1947. 28-29. oldal) - 1947
Szemere László:
Inséges vadászebéd
(Nimród Vadászlap, 1947. 46. oldal) - 1947
Szemere László:
Le kell-e forrázni a gombát elkészítés előtt?
(Nimród Vadászlap, 1947. 62. oldal) - 1947
Szemere László:
Az ínséges idők gombja (Collybia velutipes)
(Élet és Tudomány 3./I.; 274-275. oldal) - 1948
Szemere László:
Gombaszedők kézikönyve - 195?
Szemere László (Pamuk):
A Tricholoma melaleucum csoportba tartozó fajok egyesíthetőségének kérdése
(Botanikai Közlemények, 45. kötet,1953/1-2. szám; 49-51. oldal) - 1953
Szemere László:
A magyarországi Inocybe-fajok, tekintettel az európai fajokra
(Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici –
A Magyar Nemzeti Múzeum Természetrajzi Osztályainak Folyóirata 6.;
121-154. oldal) - 1955
Szemere László:
Mikológiai közlemények: 1. Gombaspórák kétalakúsága; 2. Hozzászólás a Russula heterophylla Fr. és R. vesca Fr., valamint a Clitocybe mellea Wahl. és C. tabescens Scop. összetartozásának a kérdéséhez
(Botanikai Közlemények, 46. kötet, 1-2. szám; 97-104. oldal) - 1955
Szemere László:
A szajkó gombaevése
(Aquila 63-64.; 296.old.) - 1957
Szemere László:
Megeszik-e a madarak a kikapart földalatti gombákat?
(Aquila 65.; 331-332.old.) - 1958
Szemere László:
A föld alatt termő gombák ismeretének felújítása
(Az Erdő 8. 354-357. oldal) - 1959
Szemere László:
First Data of Some Macroscopik Fungi from Hungary
Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Múzeum Évkönyve
Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici
Gondolat Kiadó - Budapest; Athenaeum Nyomda - Budapest
24x17 cm; 1000 példányban; 119-122. oldal - 1960
Szemere László:
A földalatti gombák termesztési kísérleteinek jelenlegi állása
(Erdőgazdaság és Faipar, 15. 10.sz., 14. oldal) - 1961
Szemere László:
Néhány szó a fák és a gombák kapcsolatáról
(Az Erdő 11. 34-36. oldal) - 1962
Szemere László:
A ciklámen és a változékony álszarvasgomba együttélése
(Búvár, 8., 115-116. oldal) - 1963
Szemere László:
A föld alatti gombák termőhelyei
(Búvár, 8., 344. oldal) - 1963
Szemere László:
Nyersen fogyasztott földalatti gombák
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 1. szám, 29. oldal) - 1963
Szemere László:
Van-e mérges föld alatti gomba
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 1. szám, 29-30. oldal) - 1963
Szemere László:
Földben élő gombákon élősködő nagyobb gombák
(Búvár 9., 57. oldal) - 1964
Szemere László:
A gombatermőtestek geotropizmusa és regeneráló képessége
Geotropismus und Regenerierungsvermögen der Fruchtkörper der Pilze
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 2. évfolyam, 2. szám, 82-90. oldal) - 1964
Szemere László:
Földalatti gombák gyakorisága egyes termőhelyeken (előadás-kivonat)
Die Häufigkeit der Hypogaea-Arten an einingen Fundorten
[Mikológiai Közlemények - Clusiana, 2. szám, 216-217. oldal] - 1964 ????
Szemere László:
Adatok az új telepítésű erdők gombaflórájának kialakulásához
Angaben zur Entwicklung der Pilzflora neu angepflanzter Wälder
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 3. évf., 2. szám, 79-82., 83. oldal) - 1965
Szemere László:
A Bakony szarvasgombái
Die Trüffeln des Bakonywaldes
(A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 4., 357-368. oldal) - 1965
László Szemere:
Die unterirdischen Pilze des Karpatenbeckens
(Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1965. 320 oldal,
tíz szines tábla, 6 szövegközti ábra) - 1965
Szemere László:
Leucopaxillus rhodoleucus (Romell) Kühner
(Česká Mykologie 20., 30-31. oldal) - 1966;
Szemere László:
Leucopaxillus rhodoleucus (Romell) Kühner
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 4. évf., 1. szám, 33-34. oldal) - 1966
Szemere László:
Az álszarvasgomba (Elaphomyces) és élősdijének (Cordiceps)
előfordulása Európában és Amerikában
Das Vorkommen des Elaphomyces und dessen Parasite, Cordyceps in
Europa und in Amerika
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 4. évf., 2. szám, 77-78. oldal) - 1966
Dr. Kalmár Zoltán:
Könyvismertetés: Die unterirdischen Pilze des Karpatenbeckens
(A Kárpát-medence földalatti gombái) - Szemere László
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 4. évfolyam, 1. szám, 39-40. oldal) - 1966
Szemere László:
A hazai földalatti gombafajok ismertetése
Kurze Darstellung der unterirdischen Pilze Ungarns
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 5. évf., 1. szám, 7-12. oldal) - 1967
Dr. Csukássy L[óránt].-né:
Irodalom ismertetés: A bakony szarvasgombái (Szemere László)
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 5. évf., 2. szám, 88-89. oldal) - 1967
Szemere László:
A földalatti gombák története és irodalma
Alte literarische Daten über unterirdische Pilze
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 6. évfolyam, 1. szám, 3-12. oldal) - 1968
Szemere László:
Gombahatározó táblázataim története
Die Entstehung meiner Pilzbestimm ungstabellen
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 6. évf., 3. szám, 137-139. oldal) - 1968
Szemere László:
A Bakony-hegység nagygombái
Höhere Pilze des Bakony-Gebirges
(A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 7., 147-170. oldal) - 1968
Szemere László:
A gombák színpompája
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 7. évfolyam, 1. szám, 11-12. oldal) - 1969
Szemere László:
„Füstölgő gombák”
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 7. évfolyam, 1. szám, 20. oldal) - 1969
Trappe, J. M.:
Comments on Szemere's „Die unterirdischen Pilze des Karpatenbeckens"
(Mycologia 61: 170-174. oldal) - 1969
Szemere László:
Föld alatti gombavilág - 1970; 2005
Dr. Kalmár Z[oltán].:
Irodalom ismertetés: Szemere László - Földalatti gomba világ
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 8. évf., 3. szám, 150-151. oldal) - 1970
Szemere László:
Önkritika
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 9. évf., 1. szám, 38-39. oldal) - 1971
Szemere László:
Az erdőszéli csiperke viszonya az A. xanthodermushoz
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 9. évfolyam, 3. szám, 132. oldal) - 1971
Szemere L[ászló].:
Több mint 200 év előtti adat a Rhizopogon luteolus Fr. s. Knapp gombáról
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 10. évfolyam, 1. szám, 16. oldal) - 1972
András Ida:
Gombák tudósa
(Képes Újság, 13. évfolyam, 51. szám, 22. oldal) - 1972
Dr. Kalmár Z[oltán].:
Irodalomismertetés: Gombák tudósa (Szemere László)
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 10. évfolyam, 3. szám, 144. oldal) - 1972
Szemere László:
Kiegészítő adatok a Bakony-hegység nagygombaflórájához
Ergänzenende Angaben zur Grosspilz-Flora des Bakony-Gebirges
(A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 12., 165-167. oldal) - 1973
Anonym (a Társaság Vezetősége):
Szemere László
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 13. évf., 1. szám, 5-7. oldal) - 1975
Dr. Urai P[ál].:
Szemere László: Kiegészitő adatok a Bakony hegység nagygomba flórájához
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 14. évf., 1-2. szám, 78. oldal) - 1976
Galambos István:
Emlékezés Szemere Lászlóra (1884-1974)
Erinnerung an László Szemere
(A Veszprém Megyei Múeumok Közleményei, 14. kötet, 7-12. oldal) - 1979
Dr. Markóné Dr. Monostori Bernadett:
Szemere László emlékülés Zircen
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 24. évf., 2-3. szám, 157. oldal) - 1986
Markóné dr. Monostori Bernadett:
Vidéki szakcsoportjaink életéből - Szemere László Mikológiái Szakcsoport, Veszprém: Emléktábla avatása Hárskuton
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 26. évf., 3. szám, 205. oldal) - 1988
Markóné dr. Monostori Bernadette:
10 éves a veszprémi Szemere László Mikológiái Szakcsoport
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 35. évf., 3. szám, 101-102. old.) - 1996
Markóné dr. Monostori Bernadett - Dr. Galambos István:
Szemere László élete és munkássága
(Mikológiai Közlemények - Clusiana, 36. évf., 2-3. szám, 109-116. old.) - 1997